2016. november 6., vasárnap

India: Mumbai 2

Ez az utolsó nap Indiában. Legalábbis ami ezt az utat illeti. Mert ide biztos vissza fogok még jönni.

A reggeli ugyan az volt mint két nappal ezelőtt, és ugyan olyan körülmények között. Kicsit stílusos, arra jó, hogy elinduljon a nap.

A közelünkben lévő postára indultunk, ahol megoldódott a képeslap probléma. Annak ellenére, hogy ez a hétfő Indiában munkaszüneti nap. Majd gyors fotó a főpályaudvaról, az éjszakai vonatozás után oldalt jöttünk ki és nem is láttuk milyen szép. Az épület a világörökség része.

Mumbai főpályaudvar
Ez pedig a mellette lévő épület, ami szintén patináns
Majd taxiba ültünk és elindultunk a Sea link felé.

Ez nem tudom mi, de nem sok jót jelenthet...
Előzni tilos
Távolban a Sea link

A tripadvisor szerint ez Mumbai első számú nevezetessége. Érdekes, nem először vannak fenntartásaim a tripadvisor-ral kapcsolatban. Tény, hogy szép, és építészetileg is biztos bravúros. Ez egy tenger fölött vezető, több mint 5 km hosszú út ami Mumbai-nak a régi és az új részét köti össze. Megállni tilos rajta, gyalogolni is és fotózni is. Azt, hogy tilos fotózni csak utólag láttam, addigra csináltam már pár képet az autóból menet közben. Bár feltételezem csak azért tilos fotózni, hogy az autók ne álljanak meg a hídon. Nem tudom, de emiatt ezeket a képeket nem teszem fel. Van róla jó sok a neten:
https://www.google.hu/search?q=sea+link+mumbai&biw=1525&bih=720&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&sqi=2&ved=0ahUKEwj2qsz2mpTQAhWFhiwKHf4DAWMQsAQIIQ&dpr=0.9

Innen egy katolikus templomba mentünk el. Nem voltunk még keresztény templomban, így ezt is meg akartam nézni. Más mint nálunk, színesebb és díszesebb, de teljesen felismerhető, hogy keresztény templomban van az ember.



Majd kisétáltunk a tengerpartra. Itt van egy hatalmas, öt csillagosnak kinéző szálloda. De mellette a tengerparton bádogváros van. Többször írtam a túra alatt kettősségről, itt sikerült is a legkettősebb (ha van egyáltalán ilyen szó...) fényképet elkészíteni. Nyomornegyed tengerkapcsolattal.



Van itt még egy várrom még a portugál időkből, de ezt csak nagyon sok jó szándékkal lehet észrevenni. Pár fal maradványról beszélhetünk, ami szép környezetben van, pálmafákkal körülvéve. És szépen rendben is van tartva. Ahogy néztem, leginkább muszlim fiatal párok találkahelye ez.

Az innen készült Sea link-es képeimet azért felteszem, itt nem volt fényképezni tilos tábla :)




Egy hindu templomhoz vezetett innen az utunk, a Shree Siddhivinayak-hoz, ami egy Ganesh templom. A Diwali miatt hatalmas volt a tömeg, sorok mindenhol. Belépésnél, biztonsági ellenőrzésnél, a bejárattól nem messze még egy páncélautó is állt. Nem tűnt a legjobb ötletnek, normális esetben az ilyen helyeket elkerülöm. De ennek most mégis csak meg van a varázsa, épp a Diwali idején megnézni egy hindu templomot. Kamera egy zárható szekrénybe került, a cipő a megőrzőbe, mi pedig a sor végére. Jó fél órát álltunk sorba. Erősen kilógtunk az ünneplő tömegből, de nem néztek ránk rossz szemmel, sőt. El lehetett menni a díszes színes oltár előtt, ahol egy narancssárga pötty is került a homlokunkra. A tömeg miatt kicsit "nagyüzem" érzésünk volt, a hétköznapokban valószínűleg ez nem ilyen. Érdekes volt.

Csak viszonylag távoli kép van a Shree Siddhivinayak-ról
Volt egy Café Coffee Day a közelben, ki em hagytuk volna :) Most másik sütit próbáltam ki, ez is finom, de a csokis a nyerő.

Mielőtt visszataxiztunk volna a mi városrészünkbe, sétáltunk még itt egy kicsit. Érdekes ez az új Mumbai, hatalmas felhőkarcolók vannak itt és épülnek folyamatosan az újak, de sokkal több a nyomornegyed is. Kemény részeket láttunk itt is.


Szebb időket is megélt motor...
Egészen kicsi gyerekek is élnek itt

Ez már rendezettebb környék
Bringa szerviz
Minden taxinak díszes a belseje, még a tetőkárpit is
Végül maradt még időnk sétálni kicsit a szállásunk környékén is, beszélgettünk olyan árusokkal akik jó fejek voltak. Ittunk cukornád levet is, amit egy gép présel hidegen, az utcán lehet kapni.

Cukornád ital...
...amit ez a gép készít
Az utcán is megy a krikett, ha jó az ütés, a labda néha autón landol vagy épp egy gyalogoson :)
Találkoztunk három lengyel nővel, akik tanácsot kértek tőlünk, hogy milyen éttermet ajánlanánk. Leslie nagyon megörült mert beszél lengyelül. Ajánlottuk nekik a helyet ahol már kétszer is jártunk.

Mi a szembe oldalon ültünk be egy étterembe. A gépünk hajnal 1 után indul, addig ki kell bírni, így abban maradtunk, hogy eszünk valamennyit. De szigorúan csak egy keveset, nem sokat. Na ez az ami nem sikerült, ez a kép szerintem mindent elárul:

Könnyű kis vacsi... sokkot kaptam olyan jó volt!!! :)
A reptérre indulás előtt a szálláson letusoltunk. Itt nem ajánlották fel automatikusan, de kérésre megengedték.

Fogtunk egy taxit és elindultunk a reptérre. Lehúzott ablaknál a fejem félig kint volt a kocsiból, úgy nézelődtem mint egy kisgyerek. Kicsit szomorú vagyok, hogy vége van az útnak. Úgy repült el 25 nap, hogy észre sem vettem. Egy hétnek tűnik. Teljesen hozzászoktam ahhoz ami itt van, azt hiszem hiányozni is fog.

Most is végigmentünk a városban lévő tengerparton. Rengeteg a fiatal és most is petárdáznak és tűzijátékoznak. Majd végigmentünk este is a Sea link-en, és megérkeztünk a repülőtérre ami tényleg szépen ki van világítva este.




A kiléptetés kicsit lassan ment, de amint ez meg volt jöhetett az indulás előtti utolsó jó kávé.

Flat white
A gépünk most is egy Airbus A330-as, Swiss-el repülünk haza. Illetve először Zürichbe. Az érdekes volt, hogy amint a beszállás befejeződött és bezárták az ajtókat, a gépet lefertőtlenítették. Vagy nem tudom pontosan, hogy mit csináltak, de két légiutas-kísérő végigment két spray-vel amivel telefújták az utasteret. Konkrétan köd lett tőle bent, nem bízták a véletlenre, nehogy valaki bevigyen valamilyen fertőzést...

Viszont nem tudtam rendes szárnyas képet készíteni, vak sötétben elég nehéz.

Ez még indulás előtt készült a földön
Ez pedig a levegőben, ISO 25600-al, 1,7 mp-es záridővel, mozgó repülőn, kézből. Olyan amilyen, viszont a csillagok is látszanak :)
Az út 9 órás, ebből nagyjából 5,5-6 órát sikerült aludni. Így-úgy, mert nem volt valami bőséges a hely. A legmegterhelőbb egy ilyen utazásban a hosszú repülő út. Azért simán kibírom cserébe az élményekért :)

Itt már Európában
Végig a napfelkelte előtt mentünk, sötétben is szálltunk le

Majd 12 ezer méter magasan nincs meleg, -65 fok
Leszállás előtt kaptunk még reggelit
Landoltunk Zürichben. Egészen rövid tranzit időnk volt, csak 1 óra. Egyből indultunk is visszafelé, Budapestre. Egy kisebb géppel, Bombardier CS100-al. Vadi új, bőséges a hely rajta, nagyon kellemes meglepetés.

Emelkedés a felhők fölé
Forduló a felhők fölött
Alpok
Nem volt tele a gép, átülhettem a másik oldalra is
Végül landoltunk Budapesten
Mi is köszönjük Swiss :)

Megérkeztem. Visszamennék :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése