Reggel az első dolgom volt átmenni a török oldalra. Érdekes élmény. Puccos bevásárló utca, majd határ, ami lényegében egy bódé. Utána jön a senki földje, ahol elhagyott hotel van. A terület be van kamerázva, oldalra belépni tilos (de nem is nagyon lehetne, mert el van barikádozva), fotózni tilos, katonai terület és ehhez hasonló táblák vannak. És spray-vel fújt "One Cyprus" felirat. Majd jön a török oldal, ott is bódé, ott is útlevél ellenőrzés, és már át is jutott az ember.
Jelentős a különbség a két oldal között. De az igazi kontraszt az ami egy-két utcával arrébb van.
 |
| Déli oldal |
 |
| Északi oldal |
 |
| Egy utcával arrébb |
Mondom ezt úgy, hogy csak egy órát töltöttem ott, hívjuk inkább első benyomásnak. El kellene itt tölteni több időt ahhoz, hogy reális legyen a véleményem.
 |
| Mert ilyen utca is van |
Megnéztem a Büyük Han-t (ami egy karavánszeráj) és a Selimiye Mecsetet, ami egy római katolikus katedrálisból lett átalakítva.
 |
| Gomb bolt :-) |
Majd visszatértem a déli oldalra, elsétáltam a Folk Múzeumhoz, annak az épülete tetszett, de csak sötétben láttam.
 |
| "Falfirka" |
 |
| Folk Művészeti Múzeum |
Dél körül hagytam el Nicosia-t, vagy ahogy a déli részen hívják, Lefkosia-t. Nem volt egyszerű, mert a gps nem ismerte pontosan a belváros utcáit, így volt olyan is amiben vagy háromszor jártam. Végül úgy sikerült, hogy nem hallgattam rá...
A Kykkos Kolostorhoz indultam, ami a Troodos hegységben van az egyik hegycsúcson, 1318 méter magasan. Kis autópályán, majd sima 2x1 sávos főúton, végül hegyi kanyargós szerpentines úton lehetett eljutni oda. Gyűlik a rutin a fordított vezetéssel, de azért még vannak érdekességek.
Kis kitérő a kolostor előtt: a balra kis ív az oké, de a jobbra nagy ív nehezebb. Az olyan érzés, hogy 'be kell menni szembe'. És miközben átmész a szembe sávon, akkor szemből jöhetnek és nem hátulról (persze onnan is ha valaki előz, tehát hátra is kell nézni). És van amikor egyirányú utcából fordulok ki, de jobbra. Ott ugye jobbra kell helyezkedni a kanyarodás előtt, itt az a "szembe" oldal, jobbra kis ívben kell kezdeni a kanyarodást amit végül jobbra nagy ívben kell befejezni, hogy a jó oldalra kerüljek. Szerencsére egyenrangú kereszteződés még nem volt, ha lesz ilyen, én mindenkit elengedek és csak a végén megyek az tuti... Viszont ma reggel már egyből a jó oldalához mentem az autónak, ez is valami :-)
Szóval megérkeztem a kolostorhoz. Gyönyörű környezetben van, és a kolostor is elbűvölően szép. Tele-tele mozaikokkal és képekkel, minden folyosón, falakon, plafonon. A temploma az ortodox templomok közül a legdíszesebb amit valaha láttam. Tele arannyal, mindenhol festmények és mozaikok (de itt nem lehet fényképezni). Az ajándék boltban pedig lehet kapni bort, olyat amit az itt élő szerzetesek készítenek.
 |
| Bejárat |
A kolostor valójában nem a hegycsúcson van, oda még tovább kell menni pár km-t autóval. Majd sétálni kicsit a mozaikokból kirakott szentek képei mellett.
Majd elindultam Paphos felé. Eredetileg terveztem, hogy elmegyek az észak-nyugati csücsökbe, de nagyon sűrű lenne, így inkább két éjszakát foglaltam Paphos-ban.
Az utat nagyon élveztem lefelé a hegyről, tele kanyarokkal, nulla forgalom, és ennyi km után már be mertem kapcsolni a rádiót is. Volt egy rész, ahol annyira egyben volt minden (táj, napsütés, kanyarok, olasz zene a rádióban), hogy konkrétan vigyorogva vezettem. Szeretem az 'ezért jöttem' érzést, na az itt beütött rendesen :-)
 |
| Szépek voltak a napsugarak (a képen alig látszik), a háttérben pedig már a tenger |
Paphos-ban meg lett gyorsan a szállás, Andreas jó arc, egy nappali, konyha +két hálószobás apartmant adott. Egy fős árért, ahogy foglaltam. Azt mondta szeretni fogom, jobb ez, mert nem hallatszik be a szomszéd építkezés zaja. Úgyhogy lehet jönni, van hely :-)
Kis séta volt még a városban és a tengerparton. Ennyi volt a mai nap :-)
