2018. április 4., szerda

Ciprus - vissza Larnaca-ba és a hazaút

Reggel elindultam Larnaca irányába, útba ejtettem pár dolgot.

Az első állomás Kalavasos volt, egy kis falu a hegyekben. Barátságos hely, kis kedves központtal, az egészet kb. 20 perc alatt bejártam. Azt éreztem, hogy én vagyok ott ez egyedüli idegen. A főtéren ez biztos így volt, a helyiek társaságában ittam meg egy kávét.




A faluból látszott egy keskeny út fel a hegyre, volt időm, így elindultam rajta autóval. Nagyon meredek, kanyargós, csak egy sávos, igazi eldugott hely. Már eleve Kalavasos is az, hát még ez a kis út (a gps sem ismerte). És hozzá a pazar kilátás.

A háttérben Kalavasos
Aztán egyszer csak az útnak vége lett. Pontosabban átment murvás útba. Ha motorral lettem volna, akkor tuti megyek tovább.


De most inkább visszafordultam.


A következő hely a Panagia Angeloktisti templom egy Kiti nevű városban. Az út a tengerparton vezetett, kerültem most is az autópályát.


A templom nagyon régi 5-6. században épült.



Harmadik állomás a Larnaca közelében lévő sóstó, aminek a partján áll a Hala Sultan Tekke mecset. A tóban tavasszal rengeteg flamingó van, de erről az élményről sajnos lecsúsztam, ehhez hamarabb kell jönni. Így maradt a mecset élménye, az is bőségesen megéri a látogatást.





Innen ismét felmentem a hegyekbe, a Stavrovouni hegy csúcsán található a Stavrovouni Kolostor, Ciprus legrégebbi kolostora. Bent nem szabad fotózni, sőt a hegy lábánál sem, mert ott egy katonai létesítmény van.

Ez a kolostor tényleg a hegycsúcson van
Kint még szabad fotózni, de nem sokat ad vissza a kép
Ez a szemben lévő kis kápolna
Ez pedig a kilátás a parkolóból
A kolostornak csak egészen kis része látogatható, két folyosó, ki lehet menni egy teraszra ahonnan pazar a kilátás, és maga a templom. Viszont nők nem léphetnek be, csak férfiak látogathatják.

A hegy lábánál van egy kisebb kolostor is, az Agia Varvana. Ha már ott voltam ezt is megnéztem, és itt készíthettem képet is, de csak olyat amin nincs szerzetes.


Maradt még két órám, visszamentem Larnaca-ba a tengerpartra. Sétáltam, napoztam, beszélgettem pakisztáni srácokkal akik Cipruson járnak suliba.



Selfie :-)
Ma is erősen tűzött a nap, de a tegnapi védekezéssel helyre billent kicsit az egyensúly, így ma nem néztem ki úgy mint Sandokan.

Aztán elindultam a reptérre. Megtankoltam a kicsi kocsit mielőtt búcsút vettünk egymástól.


Jó szolgálatot tett, tök jó vezetni az Up-ot. Összesen több mint 570 km-t vezettem a bal oldalon, ez is egy baromi jó élmény volt. A végére már egészen belejöttem, az út második felében már végig szólt a rádió is :-) Azért a teljességhez hozzátartozik, hogy volt 1-2 olyan forgalmi szituáció (leginkább Nicosiában az erős forgalomban), amikor csak úgy nagyjából uraltam a teret. Ilyenkor a bénázásomat előzékenységgel álcáztam és közben próbáltam felfogni, hogy épp mi történik körülöttem...
Pár nap alatt egészen bele lehet jönni a fordított közlekedésbe. Sokat segít, hogy itt nem őrülten mennek, és Nicosiát kivéve egészen kevés autó van az úton. Száguldozni egyébként sem lehetne, mert szinte egymást érik a körforgalmak és sok a 30-as korlátozás is amiket jó nagy bukkanók követnek.

Ütős élmény volt ez a ciprusi út! Öt nap alatt sok mindent meg lehet nézni, de bőven el lehet tölteni itt több időt is. Az emberek kedvesek, van sok látnivaló, a természet is szép, gyönyörű partszakaszok vannak, kristály tiszta vízzel, szépek hegyek is. És az ételek is kitűnőek! Ciprus ajánlott :-)

ui: külön köszönöm Leslienek, hogy hajnal 1-kor kijött értem a reptérre és hazahozott :-)

2018. április 2., hétfő

Ciprus - Aphrodité sziklája, Kourion, Kolossi vár, Limasol

Reggel elindultam Limasolba. Közben útba ejtettem pár dolgot.

Az első megálló Aphrodité sziklája (azaz szülőhelye, itt jött ki a tenger habjai közül a mítosz szerint). Elég szép hely:


15-20 percet voltam itt, elsétáltam kicsit a parton, utána indultam tovább. Ide autópályán jöttem, de innen a parti úton mentem tovább. Pazar helyen. Olyan volt a látvány, hogy csak pislogtam. Aztán az út bekanyarodott a hegyek közé, ott is egy élmény volt vezetni.

Kicsi kocsi
Következő megálló a Kourion Theatre volt. Kourion ókori városállam volt, nem csak a színház van itt, hanem további romok is. De a színház van a legszebb állapotban.



Siklóernyőzéshez is ideális
A kilátás is rendben van
Szikrázó napsütés volt most is. Na igen, a napsütés: reggel a tükörben realizáltam, hogy a tegnapi "kicsit megpirultam" az valójában csúnyán leégtem... Ezért ma felkészültem, hosszú ujjú garbós pólót vettem fel, akár mennyire fájdalmas ez ilyen rohadt melegben. Egész nap ebben voltam, most éreztem át igazán Detti indiai kínjait... Ezt a cuccot esetleges fagyhalál ellen hoztam, erre bezzeg gondoltam, de fejkendőt és naptejet azt nem hoztam a 30 fok és tűző napsütés ellen... Ezen kívül egy fehér pólót tettem a fejemre, mert az is szétégett. Elég viccesen néztem ki, valahogy így "szenvedtem" :-)


Innen a Kolossi várhoz mentem, ami épp útba esett. Egyszerű kis vár, szép állapotban. Nagy kitérőt nem érdemes tenni érte, de megállni mindenképpen megéri ha valaki épp erre jár.




Aztán megérkeztem Limasol-ba. Van egy kis óvárosa, templomokkal, szép a tengerpart is. Rendben van, de sokkot azért nem okoz. Valószínűleg az előszezon miatt van, a helyeknek csak kb. a fele van még nyitva, ott is alig vannak, sok a felújítás is.








Ja igen, macskák: Cipruson nagyon sok macska van. Mindenhol ott vannak, jól tápláltak, a helyiek mindenhol etetik őket. Némelyik egészen barátságos.


Itt is van egy vár, a Kolossi-hoz hasonló méretű, de itt belül múzeum is van, a Kolossi vár az üres.





Még egy érdekesség ami még az eszembe jutott és nem írtam: nagyon sok orosz turista van itt. Szeretik Ciprust, és ez kölcsönös, sok helyen oroszul is ki vannak írva a dolgok és beszélnek is oroszul. De magyarok is vannak szép számmal. A személyzet (eladók, recepciós, felszolgáló, stb.) pedig multikulti. Találkoztam orosszal, bolgárral, kínaival, arabbal is.

Jó sokat sétáltam a városban, végül beültem egy étterembe és megkóstoltam a meze-t. Ez tipikus ciprusi étel, a tapas-hoz hasonló, kis adagokat hoznak ki egymás után. Van húsos, halas, vega meze is, én húsosat ettem.

Az előétel pirítós és kencék, majd jönnek a húsok és a köretek. Alig tudtam követni, egymást érték a finom falatok. Ezeket egy iráni srác szolgálta fel.





Itt már eléggé tele voltam, épp azon gondolkoztam, hogy fogom megenni ezt a sok kaját. És akkor elém tették még ezt.


Én aztán tudok sokat enni, de ezzel megküzdöttem. Sikerült, egy pohár helyi testes vörösbor segített ebben. Viszont utána extra sétára volt szükségem.

2018. április 1., vasárnap

Ciprus - Paphos: régészeti nap

Ma régészeti napot tartottam.

A nap azzal kezdődött, hogy fél 7 körül felébredtem a szomszéd építkezés zajára. Még jó, hogy nem hallatszik be... Na mindegy. Nagyon jól esett volna kialudni magam, mert van egy kis mínusz. Ma majd újra próbálkozok :-)

Az apartmanban reggeliztem, tegnap este bevásároltam hozzá mindenféle finomságot.

Aztán elindultam a Paphos Archaeological Park-ba.

Jó reggelt Paphos
A parkban római kori romok és mozaikok láthatók. Elég nagy területen fekszik, kb. két óra alatt néztem meg. Jöjjenek a képek.







WC
Tetszett amit láttam, de megmondom őszintén, akár milyen szép ez és az ehhez hasonló a helyek, egy idő után nekem már csak kőhalom amit látok.

Szikrázó napsütés volt, és persze nem hoztam fejkendőt...

Ezek a képek is a parkban készültek. A gyík olyan 30-35 cm-es.



Innen a tengerpart melletti sétányon indultam a Tombs of the Kings-hez (királyi sírok, Világörökség része a hely).

A séta kb. egy óra, de nálam ez tovább tartott, mert út közben elfeküdtem egy padon és hallgattam a tenger csobogását. Rövid időre be is aludtam, pótoltam kicsit ami reggel kimaradt.

Szobor
 

Remekül lehet rajta aludni :-)
Amikor megérkeztem a sírokhoz, akkor láttam, hogy ez is jó nagy területen fekszik. Ezt már nem néztem meg olyan tüzetesen mint a régészeti parkot, mert itt is kő kő hátán volt. De így is eltöltöttem itt egy bő órát.






Feri erre a helyre azt mondaná: "Ez védikus" :-)

Nem értem :-)

Aztán visszasétáltam a sétányon, és a vissza úton is kiültem kicsit a tengerpartra. A sétányon vannak ilyen dobozok, amikbe be lehet ülni:



Én persze a napra ültem, aminek az egész napos szikrázó napsütéssel együtt az lett az eredménye, hogy rendesen megpirultam...

Egy kép még az apartman nappalijáról és kilátásról a teraszról: