Ez a nap 10 pontos lenne, ha nem tortent volna egy nem vart esemeny...
De nezzuk sorban. Reggeli utan Marci elkoszont, o elindult haza. A reggeli egyebkent nagyon jo volt, a zoldseges sajtos rantotta utott! De volt minden mas finomsag is, elso osztalyu. Mint ahogy minden mas is elso osztalyu Ohridban. Nagyon nehezemre esett elindulni, nalam nagyon betalal a hely. Szep belvaros, szuk kis lekovezett utcak, hangulatos ettermek, kavezok, to, var, pezsgo elet, minden ami kell. Kicsit olyan olaszos erzes. Nagyon tetszik! Nem azt mondom, hogy beleszerettem Macedoniaba, de... tulajdonkeppen igen. Vettem is egy polot amin a macedon zaszlo van :) Tuti visszaterek ide!
Indulas elott felmentunk motorral a szuk kis utcakon a varba. Keszult par foto. Majd haladtunk Albania fele a to partjan. Gyonyoru taj, kanyargos ut :) Meg is alltunk fotozni. Zoli itt meselte el, hogy allitolag a motorosok Ohridod kihagyjak. Sok motoros tura vezet erre fele, de Ohridig nem jonnek el. Nem tudjak mit hagynak ki.
Hatar a to partjan, az atlepes Albaniaba gyorsan ment. Az elso benyomas Albaniarol: lepukkant Mercik, kicsit jo utak (ertsd rossz utak...), kanyarban szembol jovo kamionok, de legfokeppen az automosok hazaja. Automoso automoso hatan, a legkisebb faluban is van ketto, abbol az egyik harom allasos. De nem ugy kell ezt elkepzelni, hogy csilli-villi modern, hanem egy lebetonozott terulet, folotte ilyen arnyekolo halo, es egy magasnyomasu moso. Plusz tabla, hogy automoso. Es ezekbol rengeteg, mindenhol.
Sarande fele vettuk az iranyt, de ugy, hogy egy szakaszon Gorogorszagot erintjuk. Ehhez at kellett menni Albaniaban a hegyeken. Nem is tudom, hogy irjam le :) Nagysagrendileg 100 km volt, de ebben szinte nem volt egyenes resz. Az utminoseg valtozo, volt jo is, rossz is. Osszessegeben azt mondanam, hogy az ut nem volt valami jo. De ez nem vette el az elvezeti erteket. Mar ezert a 100 km-ert megerte eljonni! Allat jo volt, megkeszultem! :) Atmentunk egy hagon, kanyargos vegig, gyonyoru taj, magas hegyek elottem, hegy-volgy, kis kanyarok, nagy ivu elnyujtott kanyarok, visszaforditok, gondoltam hu ez de jo volt. Utana meg egy ilyen, meg meg egy, meg meg egy, es nem volt vege. Eleinte vettem kameraval, meg csinaltam kepeket, de egy ido utan abbahagytam, mert volt mar mindegyik felebol vagy 10. Csak elveztem a kanyargast. Huuuuuuu, sokkot kaptam olyan jo volt :) A szakasz rajta van a top 10-es listamon. Az elso feleben :) Lakott terulet alig volt, forgalom is elhanyagolhato.
Megalltunk egy kis varosban, a bankban valtottunk penzt. Az utcan nincsenek valtok, csak bankban lehet, es pentek van, valtani kellett. A bank mellett volt egy kis etterem. Autentikus, kicsit lepattant, helyiek jarnak oda, ezen a reszen nincs is igazan turista. Nekem nagyon tetszett. A pincer csak albanul beszelt, igy felhivott valakit aki beszelt angolul es neki mondtuk telefonon, hogy mit szeretnenk. Egy levest enni. Valami ragu szeru leves volt, birka husbol, zoldsegek nelkul. Viszont jo sok tarkonnyal. Hozza kenyer, es egy pohar viz, amit nem is kertunk. De jar hozza. Nem mondom, hogy eletem levese volt, de nagyon jol esett. Ezeket az elmenyeket nagyon szeretem.
Kanyarogtunk tovabb, megalltunk egy forrasnal vizet tolteni. Es hogy megvarjuk Willit es Evat, mert lemaradtak. Eva motorja egy kis 250-es Kawasaki, nem megy ugy mint a mi 1000-es vasaink. Vartuk, hogy jojjenek, semmi. Biztosak voltunk benne, hogy megalltak, ennyire nem voltak lemaradva. Beszeltuk is, hogy remeljuk nem azert, mert elesett egyikuk. Megallt egy auto kerdeztuk, hogy nem latott-e ket motorost. Mondta, hogy de, kb. 2 km-rel visszabb vannak, eltort valami az egyik motoron. Visszamentunk, Eva motorjarol leesett a lanc. Epp ma reggel jegyeztem meg indulas elott, hogy latszolag nagyon laza a lanca. De mondta, hogy szakaszosan van megnyulva, nem lehet jobban megfesziteni. Mire visszamentunk, Willi es par segitokesz helyi megcsinaltak.
A hatar elotti resz eleg rossz volt, megalltunk egy kavera. Igazabol en alltam meg, es vartam a tobbieket. Oda jott hozzam egy ficko, es mondta, hogy itt van kave, meg mondott mast is de azt nem ertettem. Hivta a fiat, Dimitrijt. 12 eves kis srac, folyekony angollal. Csak pislogtunk. A vilag vegen vagyunk, ahol nagyjabol semmi nincs, es egy kisfiu nalunk jobban beszel angolul. Elmondta merre van a hatar, hol milyen az ut, ha ittunk volna meg valamit szaladt es hozta. Nagyon szimpatikus volt az egesz hely. Megkerdeztuk van-e e-mail cime, de nincs, nincs internetjuk, es az iskolaban sincs. Egy foto azert keszult rola.
A harig par km volt hatra. Szinte ures hatar, harmunk utlevel ellenorzese mar kesz volt, Williek meg sehol. Pedig ennyire itt sem maradtak le. Zoli visszament. Nem jo hirrel tert vissza, Eva elesett, eltort a laba, mento kell. Vegul egy a hataron levo autos vitte el az elso gorog varos korhazaba. Az tortent, hogy az utrol el kellett fordulni jobbra a hatarhoz. De egyenesen is folytatodott az ut, csak murvas resz jott. Hirtelen nem tudta merre, eloszor az egyik iranyba akart menni, majd a masikba, vegul a murvas poros reszen fekezett es elesett. Az sem segitett, hogy farmerben volt a nagy meleg miatt. A motoros nadrag biztos tobbet vedett volna. A motor a hatron maradt, mi mentunk a korhazba az auto utan. Ez egy kicsi korhaz volt, ahol begipszeltek a labat, kapott fajdalomcsillapitot, majd betettek egy mentoautoba, hogy elvigyek egy 60 km-rel arrebb levo nagyobb korhazba. Valoszinuleg muteni kell. Ultunk ott a korhaz elott, neztunk magunk ele. Majd negyen harom motorral indultunk tovabb Sarande fele, epp kezdett sotetedni. Nem volt jo erzes ott hagyni oket, mindenkit megviseltek a tortentek. Willi valoszinuleg utanunk jon majd Sarandeba a masodik napra, de meg o sem tudja hogy lesz.
Elmentunk a hatarig, hogy visszaterjunk Albaniaba. Gorogorszagban bo 70 km-t mentunk, tukor sima aszfalton, 1,7 euros benzinnel... Albaniaban az utolso szakaszon nem volt benzinkut. A penzvaltas elott probaltunk kartyaval tankolni, ez sehol nem sikerult. Csak kp-val lehet. Szoval visszatertunk Albaniaba. 30 km-t kanyarogtunk meg egy hegyen, mar tok sotetben, majd beertunk Sarandebe. Pezsgo tengerparti varos, auto-auto hatan, rendorok sipolnak mindenhol, terelik az autokat. Hompolyog a gyalogos tomeg, mindenhol emberek. A parton hatalmas hotelek, az egyikben van a szallasunk. A motorok az utcan maradtak, de azt mondta a recepcios, hogy ne aggodjunk, az az ember ott egesz ejszaka vigyaz az osszes itt levo jarmure.
Setaltunk meg kicsit a parton, gyorsan ettunk ket girost, mar farkas ehesek voltunk, es ahogy Zoli fogalmazott, itt gyors helyi erzestelenitesre volt szukseg, nem volt ido beulni egy etterembe. Felmentunk meg a hotel tetejere, hogy megnezzuk a varos ejszakai fenyeit. Van a hotel tetejen egy medence. Meg tengerre nezo kiulos resz is. De a teraszunk sem rossz, az is felig-meddig a tengerre nez.
A nap alapvetoen 10 pontos lenne, ha nincs a baleset. A balesettel egyutt nem pontozom. Remelem Eva mielobb meggyogyul!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése