2014. augusztus 30., szombat

Balkan Tourist, 9. nap (aug. 28, csutortok), 2486 km, Plitvica

Mara nem volt sok km, de mivel a delutani program a Plitvicei tavak meglatogatasa, idoben kellett erkezni. 9 oras startot celoztunk meg, amit nem sikerult tartani, 10 ora lett belole. De legalabb egy jo kaveval indult a nap.
Eva nem jott velunk, fajt a laba, ugy dontott nem jon a tavakhoz. O hazafele vette az iranyt.

A tav bo fele autopalya volt, haladni kellett. De azert itt Horvatorszagban mas az autopalya. Akkora hegyek kozott vezet, neha emelkedo, lejto, egeszen elvezheto. Es persze alagut... Ma volt egy olyan hosszu, hogy azt hittem soha nem lesz vege. Nem szeretem az alagutakat, nem vagyunk baratok.
Mar reggel sem volt kulonosebben meleg, de a autopalyan szabalyosan hideg volt. 19 fokot mutatott a palya a kijelzoje. Ez a szellel egyutt, ami eleg eros volt, kicsit kevesnek bizonyult, faztam. A tura eddigi resze alapjan nem gondoltam volna, hogy be fogom kapcsolni a markolatfutest. Ma szinte vegig ment. Az autopalyas resz utan meg hidegebb lett, ott meg jobban faztam. Pedig deltutan 1 korul volt, es sutott a nap. En me majd meg fagytam. Valahogy sokkal jobban birom a nagyon meleget.

A szallasunk a fout mellett van. A haziak kedvesek, vegtelenul szimpatikusak. Olyanok, akik mosolyogva varnak, egybol kaveval kinalnak. Na meg welcome drink-kel, amit egyelore nem fogadhattunk el, mert menni kellett meg a tavakhoz. Illetve csak az utasok fgodhattak el, emit meg is tettek, biztos ok is faztak :) A vengedlatoink is szivvel-lelekkel emberek. Es nagyon nem erdemeltek azt a turisztikai ellenort aki megjelent a haznal az erkezesunk utan 20 perccel. Az volt a gond, hogy beengedtek minket a szobaba mielott elvettek volna az utleveleinket es felvettek volna az adatainkat. Hiaba mondak ok is, mi is, hogy epp most erkeztunk. Ha itt toltottunk volna mar egy ejszakat, meg ertenem. De igy... Igazi rossz szandeku ember volt. Az sem kizart, hogy figyelte, hogy mikor fordulnak be jarmuvek az aparmanhoz. Epp akkor jott ellenorizni amikor mi megerkeztunk... Minimum furcsa.

Elmentunk a tavakhoz. Szikrazo napsutes, de nincs meleg, idealis. Megneztuk az elejetol a vegeig. Jo par km-t gyalogoltunk, ami meg jol is esett. Es milyen kornyezetben, ez valami csoda. Jartam mar itt egy par eve, akkor is elvarazsolt. Hihetetlen szine van a viznek. Es kristaly tiszta. Sziklak, kisebb-nagyobb vizesesek, kiseb-nagyobb tavak, hajo. Olyan 4-5 orat setaltunk, kellemesen elfaradtunk. Termeszeesen keszult jo par foto is. Naplementere ertunk vissza a szallasra, es mar elfogadtak a sligovicat a soforok is. Vacsora helyszineul a haziak javaslatara a par 100 meterre levo ettermet valasztottuk. Gombaleves, grill mix, salata. Igazi izkavalkad volt, es olyan kiados, hogy alig tudtam felallni az asztaltol. Nem veletlenul ajanlottak a helyet.

Ez az utolso egyutt toltott este. Beszelgettunk meg kicsit, errol az utrol, korabbiakrol, tervekrol, Zsolti meselt az afrikai elmenyeirol. Mondjuk arrol minden nap beszelt :) Aztan egy ido utan jo ejszakat kivantunk, es eltettuk magunkat masnapra.

Jol sikerult 8 pontos nap volt.

Holnap irany haza.











 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése