Tegnap megérkeztem Szicíliába, Agrigento-ba :)
Ötödször vagyok Szicíliában, de úgy ahogy most, úgy először. Úgy először járok külföldön. Mert most nem utazgatni jöttem, innen fogok dolgozni. Régi tervem eljönni Olaszországba pár napnál hosszabb időre és kicsit "olasznak" lenni. Nem rohanni egyik látványosságtól a másikig, nem kimaxolni a napokat, hanem kicsit a helyiekkel élni. Kialakítani szokásokat, kedvenc kis étterem, kedvenc kávézó, bolt, pékség, piac, uszoda, stb. És Agrigento ebből a szempontból jó választás, mert itt már mindent megnéztem amit kell. Most jöhetnek az apró részletek. A vendéglátóm Filippo, akinél korábban már kétszer is jártam. Az egyik apartmanját béreltem ki, ami egy lépcsőkkel teli szűk kis utcáról nyílik. Lényegében az óvárosban, vagy annak a szélén. Mindenesetre nagyon helyi. Vannak a városban modern épületek is, na ez nem az. Ez az, ahol át lehetne adni a szemben lévő ablakba egy kávét :)
Érdekes lesz innen dolgozni, de ha a covid alatt működött otthonról fél évig, akkor innen is működni fog egy hónapig. Céges rendszereket tegnap leteszteltem, ugyan nem valami acélos a net, de minden működik. Holnap kezdődhet "az olasz meló" :)
Munkán túl konkrét terveim nincsenek, majd minden alakul. Lehet kérek kölcsön Filippotól egy biciklit, hogy azzal tudjak csavarogni a környéken. Bár ez csak hétvégén opció, mert fél 7-kor lemegy a nap. Majd látom, lehet eleve adódik program a hétvégékre. Lesz benne egy négynapos is.
Nem fogok naponta jelentkezni, de heti egy-két bejegyzést majd igyekszem írni. Vagy ha történik valami érdekes. Eddig még nem történt, csak az ide út fáradalmait pihentem ki. Bár nekem már az is érdekes, hogy itt vagyok:)
Szombaton hajnal 3-kor keltem, András jött értem 4-re és vitt ki a reptérre. Innen is köszönöm, hogy feláldozta magát!
A gép még sötétben szállt fel:
És ugyan eredetileg nem nagyobb lábterű helyem volt, de mivel üresen maradt ez a sor, a légiutas kísérők engem kértek meg, hogy üljek ide. Emögött egyébként az van, hogy a vészkijáratnál mindig ülnie kell angolul beszélő utasnak, aki helyzet esetén - kizárólag a személyzet kifejezett utasítására - kinyitja az ajtót. Elmondanak hozzá minden instrukciót. Meg azt is, hogy erre ma nem lesz szükség, de ezeket tudnom kell ha már egyszer itt ülök. Valamiért szeretnek kinézni erre a feladatra, nem először fordult elő. Én meg a nagyobb lábtérért cserébe kifejezetten örülök neki. Ráadásul így, hogy a sorban sem ült más, jobb volt mint a business class :)
A napfelkelte a másik oldalon volt, de így is szép volt a látvány:
Ez pedig már a leszállás előtt, háttérben az Etna:
Etna kicsit közelebbről:
Az Etna látványa kísért még egy darabig, ez a fotó a buszból készült:
Megjegyzem egyáltalán nem volt tervben buszozás. A terv az volt, hogy bemegyek Catania-ba, veszek egy vonatjegyet Agrigento-ba (délután fél 2-es vonatot néztem ki), bezárom a bőröndöt a pályaudvaron a csomagmegőrzőbe és csavargok pár órát a városban. Kávézok, napozok, ebédelek, megint kávézok, visszamegyek az állomásra és szépen nyugodtan elvonatozok a célállomásra. És a terv köszönő viszonyba sem került a ténnyel. Ugyanis a pénztárnál közölték, hogy Agrigento-ba nem megy vonat, mert valami eltört. Azt nem értettem, hogy mi, mert olaszul beszélek, és hát ők is olaszul beszélnek, vagy mondjuk inkább úgy, hogy ők beszélnek olaszul. Na de végül is tök mindegy, hogy mi tört el, a lényeg megvolt, a vonat nem megy. A pénztáros nem volt túl kedves, éppen bunkónak sem mondanám, szóval mondta, hogy menjek át szembe, ott kérdezzem meg megy-e busz. Átmentem (balra) szembe, egy halom busz állt ott, mondták, hogy innen nem megy Agrigento-ba busz, menjek át másik (jobbra) szembe. Itt azt mondták, hogy igen, itt lehet jegyet venni, és a busz 3 perc múlva indul. Épp jött egy srác, ő is azzal jött, mondta, hogy menjek vele. Meglett a busz, amint beszálltunk el is indult.
Ez a kép is a buszból készült, állat a táj! Fel is került a bakancslistámra a "motorozás Szicíliában" tétel:
És a találkozás újra Filippoval :)
A kép jobb oldalán lévő lépcsőn kell felmenni az apartmanba ahol lakok, teszek fel pár képet a lakásról is.
Nappali:
"Terasz", inkább csak kilépő:
Háló:
Vendégsarok, az ágy kabát- és hátizsáktartóként funkcionál :)
Konyha:
Na igen, a kávéfőző:
Nem tudom feltűnik-e elsőre, nekem nem tűnt fel (lehet "kicsit" fáradt
voltam), de nincs fogantyúja. Érdekes belőle önteni a kávét miközben
forró az egész cucc, de azért megoldottam:
Viszont amit főztem az kb. idegméreg lett, annyira erős volt. Csodás hogy nem kaptam infarktust, mert persze kettőt ittam belőle, hiszen fáradt voltam... :)
Ezt a doboz friss olívát Filippótól kaptam, ő szedte, fűszerezte:
Ez a kép is az én utcámban készült, itt kell lemenni a pékséghez vagy a bolthoz:
Ez pedig a kilátás az óváros szélétől (itt a pékség van), a tenger légvonalban kb. 5 km:
A teraszról este:
Ez a kép már ma (vasárnap) készült, Agrigento szélétől:
Megnéztem térképen, gyalog kb. 7 kb. a tenger, gondoltam elsétálok, van időm. Rögtön a város szélénél van ez az "amfiteátrum", nem különösebben autentikus, nem is különösebben szép, de ott vezetett az út.
Sehol senki, sok graffiti, elég szemetes, nem volt valami bizalomgerjesztő a hely amin tovább kellett volna menni. Úgy döntöttem jobb megkérdezni Filippot, hogy ajánlott-e arra mászkálni.
Inkább visszamentem a városba, és szereztem kaját. Azt persze elfelejtettem, hogy itt vasárnap szinte minden zárva van, de majd ezt is megszokom :)
Majd az ebéd után kitettem a teraszra két széket, ami ezzel tele is lett
:) és olvastam a Feritől kapott könyvet:
Nagyon tetszik, hogy nincs az a nyomás, hogy meg kell tervezni a napot, hogy hogyan lehet a legideálisabban kihasználni. Nem kell tervezni semmit. Ja de, vasárnap legyen kaja :) Még négy szelet pirítósom van, meg egy fél üveg házi narancslekvár, azt is Filippotól kaptam. Ez lesz holnap a reggeli. Meg próbálok majd főzni hozzá egy kevésbé erős kávét... :) Holnap meló után meg elmegyek majd bevásárolni, írtam hozzá listát.
Eddig nagyjából ennyi történt. Megérkeztem, berendezkedtem. És kialudtam magam, az de kellett a tegnapi nap után. Majdnem 10 órát aludtam.
Holnaptól munka, munka után meg majd mindig valami. Majd jelentkezek.
wow. olvasom, követem, irigykedem! lassan egy videós blog-ot is indíthatnál :-)
VálaszTörlésKöszi Zsolt :) Igen, a vlog iránti igény nem először merül fel, előbb-utóbb be is fogom adni a derekam... :)
Törlés