Kektura - P5D10 - 27,15 km - Mogyoroska

Szep napra ebredtunk, nyoma nem volt a tegnapi felhoknek. Kicsit szaritottuk meg a ruhakat amig megettuk az Erzsi neni altal talalt reggelit: bundaskenyer, tea, kave. Pont ami kell.

Aztan elindultunk. Beutottunk egy pecsetet Encsen, bar a fuzetunkben nincs neki hely, rautottuk a terkepre. A fuzetunk 2020-as, ez az utani pont. Gibartig aszfalton haladtunk, 7 km-t kb, ez nem volt annyira elvezetes. Utana Boldogkovaraljaig pedig folduton, nagyjabol sik volt. Ez a resz szep volt, tuzott a nap, de sokkal inkabb ez mint az eso.

A hernadcecei belyegzo ebben a kis fadobozban van.

A boldogkovaraljai pedig itt a megalloban. A masik fent a varban, de oda igy nem kellett felmennunk. Pedig jo lett volna. Milyen jo lenne ugy csinalni a turat, hogy csak 10 km-eket menni es mindent megnezni ami utba esik. De annyi szabi nincs a foldon.

Innen a lakott teruletre ismet aszfalt ut vezet. Itt olyan 14 km-nel jartunk, ami igazan konnyen ment. Igaz, szint az nem nagyon volt benne.

Elofordul, hogy egy-egy auto indokolatlanul kozel halad el mellettunk, epp nem veszelyes, de tarthatna nagyobb tavolsagot. Egy ilyen esetnel szolalt meg Feri, hogy "el ne b*sszak mak mar Tibi tatat, mert akkor nem fogom tudni, hogy merre kell menni". Igazan kedves tole, hogy csak ezert ne 😆 Feri sajat elmondasa szerint is hiresen rosszul tajekozodik, hiaba van kint a kek jel, siman rossz fele megy. De neha meg ugy is, hogy en megyek elol 😂

Ebedeltunk egy-egy tepett husos szendvicset es mentunk is tovabb.

Eddig sem volt rossz a szakasz, de innen kezdodott az elvezet. Dzsungel, zold mohas kovek, volgy, patak (rajta oda-vissza vagy 30 atkelessel), eszmeletlen szep resz. Fu, nagyon elveztuk!

Aztan megpillantottuk a Regeci varat, de Regecig mar nem mentunk el.

De van rola ilyen kep is:

A szallasunk Mogyoroskan van, csak ugy beestunk a Napkelte vendeghazba. Kedves nenik fogadtak, full retro a hely, de nekunk tokeletesen megfelel. Sot, erre a turara pont ez kell 🙂

Meg vacsorat is kaptunk az etkezoben. Aaaa ez nagyon tetszik. Mint regen az osztalykirandulason, csak akkor nem jart egy kobanyai is a vacsorahoz 😆

Jott egy betolakodo is:

Vacsora utan kiultunk meg a kertbe, beszelgettunk mindenfelerol.

Allati jo nap volt! Konnyen mennek mar a tavok, megedzodtunk. Faj persze itt-ott, mar nem is nagyon tartom szamon. De mitol ne fajna tobb mint 230 km seta utan. Ma egyebkent megerintett annak a szele, hogy a turanak lassan vege lesz. Hogy oda fogunk erni Hollohazara szombatig, sot ehhez meg lassitanunk is kell kicsit. A felmento Bandi vasarnap reggel lesz Hollohazan, szoval nem kell sietni.

A tura vegeig meg 85 km es 2800 m szintvan hatra.

Kektura - P5D9 - 25,78 km - Encs

Ha egy szoval szeretnem jellemezni a mai napot, akkor az a szivas. Ha ket szoval, akkor atom szivas. Na de a vegere hogy kisimult minden!

Jol aludtunk, kenyelmes matracok vannak a satrakban, en egyaltalan nem is faztam. Feri viszont azt mondta, hogy jo hideg ejszaka volt. Erdekes, mert eddig nagyjabol egyforman ereztuk. Vagy a sator masik fele maskepp szellozott, mar sosem tudjuk meg.

Nem siettunk az indulassal, szaradjon csak a fu, nyugodtan megreggeliztunk.

Az ora is kapott egy kis aramot.

Aztan epp indulnank es elkezd esni az eso. Nem nagyon, olyan epp csak esik modon. Ahhoz nem elegge, hogy ne induljunk el, de ahhoz elegge, hogy zavaro legyen. Meg jo, hogy hagytuk a fuvet szaradni. Mindegy, lesz ami lesz, elindultunk.

Az eso hol elallt, hogy csepergett, annyira nem esett, hogy esocuccot vegyunk fel. Ugy finoman aztatott.

Aztan Nyestan megtortent a tura elso elkavarasa, akkor sikerult ezt a gepet lefotoznom:

Itt azert nem olyan rendezettek a hazak es a kornyek, hogy finoman fogalmazzak. Nagyjabol valtogatjak egymast, van egy szep rendezett falu, utana jon egy rendezetlen.

Nyomtuk tovabb, nekem fajt mindket labam, a bal a kisujjamnal a jobb a bokamnal. Majd a nap olyan 14. km-enel elkezdett jobban esni az eso. Es akkor milyen resz jott? Magas fu meg oldalrol belogo bokrok.

A poncho-t nem vettem fel, mert az agak leteptek volna, helyenkent ugy preseltuk at magunkat. A fuvet meg eleinte probaltam letaposni, minel kevesbe azzon mar be a cipom. Meg eltoltam a bottal az agakat, meg rajuk utottem, hogy leverjem roluk a vizet. De mindez csak bohockodasnak volt jo. A cipom nagyon rovid idon belul csurom viz volt es a nadradom is olyan combkozepig teljesen at volt azva. Es itt elengedtem a dolgot, ugy voltam vele mint Torrente, "ha meg kell b*szodni, akkor meg kell b*szodni...".

Gazoltunk a vizes fuben mint ha napsutes lenne, csak epp a nadragomrol folyt be a viz a cipombe. Aztan egyszer csak ott volt ez a kilato:

Ettunk itt egy forro levest, forro kaveval, de en a vegen meg a maradek forro vizet is megittam... Meg szaritottam magam kicsit.

Itt a kilatoban cseteltem Bandival aki tobbek kozt azt is irta, hogy "20 perce mondta anyam, hogy figyeli a radart es meg fogjatok szivni". Bejott. Mi is figyeltuk a radart, lattuk, hogy jon a dzsuz, de biztunk benne, hogy elkerul. Na meg abban is biztunk, hogy nem lesz magas fu. Speciel mindkettot megszivtuk.

Teljesen atazva toltuk tovabb, nincs mese, el kell erni a Labatlan vendeghazat. Ott lesz hajszarito is 🙂

Tobb mint 10 km-t mentunk teljesen beazott cipoben, feltem tole, hogy mi lesz a latvany. De szerencsere nem veszes egyikonknel sem. Azert azt nem mondom, hogy az egyebkent sem tul jo allapotban levo bal labam ujjain ez segitett. De legalabb nen lett sokkal rosszabb, ennek is kell orulni.

A Labatlan vendeghaz pedig egy fantasztikus hely. Erzsi neni csinalja szivvel-lelekkel. Olyan hely ahova jo megerkezni. A haza mellett van egy kis epulet, abban van ket szoba es egy furdoszoba. A masik szobaban is egy kekturazo lany van.

Amikor megerkeztunk kaptunk egy kupica palinkat, egy-egy sort, a vizes koszos ruhaink ki lettek mosva, rendeltunk pizzat, kaptunk sutit desszertnek. Es sokaig beszelgettunk. Minden turazonak ajanlom, hogy itt szalljon meg ha erre jar!

Holnap mar jo ido lesz, toljuk tovabb, a celig 111 km van hatra.

Kektura - P5D8 - 32,17 km - Irota

A bodvaszilasi szallashoz reggeli sem járt, igy betertunk az elso boltba es bevasaroltunk. Elpakoltuk a cuccokat es elindultunk, vartuk a reggelizesre alkamas helyet.

A fu meg vizes volt a hajnali paratol, de nem aztunk be veszesen.

"Hosszu vonatsineken koboroltam tovabb..." ez itt a nyomvonal 🙂

Meg ez is, csak egyenesen... Szerencsere egeszen rovid szakaszon volt ilyen.

Elhagyott kofejto, ode vezettek a sinek is. Ma via ferrata-sok indulnak innen.

Es itt meglett a reggelizo hely is:

Ez pedig a mai csodalatos reggelink:

Rendesen bekajaltunk ami igazan jol is esett, de azt itt meg nem tudtuk, hogy milyen hibat kovettunk el ezzel. Egyreszt kavet itt mar nem ittunk, azt ittunk meg a szallason. Majd jott egy par km-es nagyjabol sik szakasz, neha meg aszfaltos is volt, na itt mar majd elaludtam, emesztettem, asitoztam, csak vonszoltuk magunkat. Es akkor jott a csapas, par szaz meteren meg kellett maszni egy kb. 150 meteres emelkedot. Azt hittem soha nem lesz vege. Nekem viszont vegem volt mar ugy az egyharmadanal. Romokban voltunk mire felertunk es meg csak reggel volt, csak par km-el a hatunk mogott.

Torolgetem a fejemrol az izzadtsagot, de lenyegeben mindenem atazott.

Es amikor latszolag felersz a csucsra, akkor azt gondolod, hogy 'hu de fasza fent vagyunk, innen mar nem lehet menni feljebb'. Na akkor jon az, hogy lefele megy az ut majd ujra folfele. Innen uzenem a kektura bizottsagnak, hogy ossze lehetett volna a kotni a pontokat vizszintesen is 🙂 Vagy nem tudom hallottak-e a mozgolepcsorol 😆

A mai tervezett tav 31 km volt, ennek a felenel kivoltunk. Ott ereztuk meg, hogy a tegnapi teljesitmeny nem is akkora nagy erdem. Pedig ma "csak" 700 meter szint volt, tegnap pedig kozel 900. Csak mashogy volt elosztva.

Es a nap egyik fenypontja, amikor Feri felszolgalt egy dudva kavet. Professzionalis szinten!

Innentol porgettuk a km-eket.

Ezen a szakaszont volt egy minimalis para, hogy rank szakad az eg, de vegul elment a csapas tolunk balra. Dorgott rendesen, de csak par csepp esot kaptunk.

Es vegul beertunk Irotara. Nagyon szep kis falu, es milyen jol jott ki a valasztas, az elozo nagyon putris volt.

Probaltunk elore nezni szallast, de vagy nem volt hely vagy nem vettek fel a telefont. Mindegy, gondoltuk majd szerzunk helyben szallast, ha meg nem lesz, akkor becsovezzuk magunkat a falu utan az erdo szelen.

Az ut mellett meglattuk azt a szallast (Talentum Vendeghaz) ahol nem vettek fel a telefont. Ki volt irva a gondnok, de tole csak annyit tudtunk megy, hogy az egyhaz megvette, mar nem ok csinaljak. Es akkor belebotlottunk a polgarmesterbe aki telefonalt egyet es mondta, hogy satrazhatunk a kertben. Sot, ha gondoljuk, akkor vannak ott fixen felallitott satrak, azokban is aludhatunk. Jo, de kinel kell fizetnunk? Kerdeztem, mire a valasz: ezert nem kell fizetni, csak szep szoval. Megkoszontuk, es bekoltoztunk az egyik satorba.

Tiszta furdo, van szappan, meleg viz, nagyon igenyes. Valoszinuleg a haz is szep belul.

Es van retro is 🙂

Nekem azok a szallasok tetszenek ahol satrazunk de van lehetoseg furodni. Es ez milyen jo, itt pontosan ez van, de mar a sator felallitasaval sem kell bajlodni.

A faluban nincs etterem, sot semmi nincs, meg bolt sem, igy tobbfele teszta mix volt a vacsorank. Kerult bele valami fuszer is meg volt meg egy halkonzervunk, az is ment bele. Teszta csoves modon, igen ez lesz a neve, feltalaloja Czefressy Fenec.

A mai nap hire meg, hogy van ket serulesem. Az egyik a bal labam kisujja, ez minden hosszabb turan begyurodik a mellette levo labujjamhoz. Es elobb-utobb lejon rola a bor. Egy reteg mar lejott, piros az egesz es ledorzsolte a mellette levo ujjamrol is kicsit a bort. Faj, de annyira nem erdekel, be van kenve betadine-nal. A masik a jobb bokam, azon ma megjelent egy duzzanat. Fajt is rendesen a nap masodik feleben. Na ebbol viszont lehet baj. Ki fog derulni, egyelore bekentem erre valo kremmel, az elso turabol megvan mi kell ra. Remelem most is elmulik, akkor tudtam folytatni a turat.