Jol aludtunk, kenyelmes matracok vannak a satrakban, en egyaltalan nem is faztam. Feri viszont azt mondta, hogy jo hideg ejszaka volt. Erdekes, mert eddig nagyjabol egyforman ereztuk. Vagy a sator masik fele maskepp szellozott, mar sosem tudjuk meg.
Nem siettunk az indulassal, szaradjon csak a fu, nyugodtan megreggeliztunk.
Aztan epp indulnank es elkezd esni az eso. Nem nagyon, olyan epp csak esik modon. Ahhoz nem elegge, hogy ne induljunk el, de ahhoz elegge, hogy zavaro legyen. Meg jo, hogy hagytuk a fuvet szaradni. Mindegy, lesz ami lesz, elindultunk.
Az eso hol elallt, hogy csepergett, annyira nem esett, hogy esocuccot vegyunk fel. Ugy finoman aztatott.
Aztan Nyestan megtortent a tura elso elkavarasa, akkor sikerult ezt a gepet lefotoznom:
Itt azert nem olyan rendezettek a hazak es a kornyek, hogy finoman fogalmazzak. Nagyjabol valtogatjak egymast, van egy szep rendezett falu, utana jon egy rendezetlen.
Nyomtuk tovabb, nekem fajt mindket labam, a bal a kisujjamnal a jobb a bokamnal. Majd a nap olyan 14. km-enel elkezdett jobban esni az eso. Es akkor milyen resz jott? Magas fu meg oldalrol belogo bokrok.
A poncho-t nem vettem fel, mert az agak leteptek volna, helyenkent ugy preseltuk at magunkat. A fuvet meg eleinte probaltam letaposni, minel kevesbe azzon mar be a cipom. Meg eltoltam a bottal az agakat, meg rajuk utottem, hogy leverjem roluk a vizet. De mindez csak bohockodasnak volt jo. A cipom nagyon rovid idon belul csurom viz volt es a nadradom is olyan combkozepig teljesen at volt azva. Es itt elengedtem a dolgot, ugy voltam vele mint Torrente, "ha meg kell b*szodni, akkor meg kell b*szodni...".
Gazoltunk a vizes fuben mint ha napsutes lenne, csak epp a nadragomrol folyt be a viz a cipombe. Aztan egyszer csak ott volt ez a kilato:
Ettunk itt egy forro levest, forro kaveval, de en a vegen meg a maradek forro vizet is megittam... Meg szaritottam magam kicsit.
Itt a kilatoban cseteltem Bandival aki tobbek kozt azt is irta, hogy "20 perce mondta anyam, hogy figyeli a radart es meg fogjatok szivni". Bejott. Mi is figyeltuk a radart, lattuk, hogy jon a dzsuz, de biztunk benne, hogy elkerul. Na meg abban is biztunk, hogy nem lesz magas fu. Speciel mindkettot megszivtuk.
Teljesen atazva toltuk tovabb, nincs mese, el kell erni a Labatlan vendeghazat. Ott lesz hajszarito is 🙂
Tobb mint 10 km-t mentunk teljesen beazott cipoben, feltem tole, hogy mi lesz a latvany. De szerencsere nem veszes egyikonknel sem. Azert azt nem mondom, hogy az egyebkent sem tul jo allapotban levo bal labam ujjain ez segitett. De legalabb nen lett sokkal rosszabb, ennek is kell orulni.
A Labatlan vendeghaz pedig egy fantasztikus hely. Erzsi neni csinalja szivvel-lelekkel. Olyan hely ahova jo megerkezni. A haza mellett van egy kis epulet, abban van ket szoba es egy furdoszoba. A masik szobaban is egy kekturazo lany van.
Amikor megerkeztunk kaptunk egy kupica palinkat, egy-egy sort, a vizes koszos ruhaink ki lettek mosva, rendeltunk pizzat, kaptunk sutit desszertnek. Es sokaig beszelgettunk. Minden turazonak ajanlom, hogy itt szalljon meg ha erre jar!
Holnap mar jo ido lesz, toljuk tovabb, a celig 111 km van hatra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése