Az esot kb. delre vartuk az elorejelzes alapjan, de mar reggel fel 8-kor szemerkelt. Elsetaltunk reggelizni. A reggeli mindent vitt, mangalica kolbasz, majas, zoldseg kencek, zoldsegek, sajtok, rantotta, bundas kenyer, fank, lekvarok... az alom reggeli!
Az eso tovabbra is szemerkelt, nem volt veszes, ugy dontottunk, hogy elindulunk. Kb. 500 metert mentunk a vizes fuben, ami meg jo magas is itt, igy aztan mindkettonk cipoje azonnal beazott. De ugy rendesen. Es igy kellett volna menni meg 18 km-t. Kozben az eso meg egyre jobban esett. Nem lett volna ertelme szivatni magunkat, visszafordultunk. A haz szabad ma estere is.
A ciporol: Mindketten terepfuto cipot hasznalunk, olyat ami jol szellozik, igy a legkevesbe sem vizallo. Egy csepp vizet is azonnal a boromon erzek. Ez tudatos valasztas, az a cipo ami vizallo az nem szellozik. Persze papiron szellozik, de gore-tex membran ide vagy oda, a teny, hogy nem szellozik. Es melegben rendes terhelesnel belerohad az ember laba. Es ha vizes es puha a bor, akkor azonnal jon a vizholyag. Ezert valasztottunk jol szellozo cipot. Es ezert nem indultunk utnak a beazott cipoben sem.
Na de sebaj, minden rosszban van valami jo. Toltuk rendesen az elejet, most akkor pihenunk. En nap kozben is aludtam jo par orat. A szallasadonk kimosta a cuccainkat, ez is boldogsag. Kozben beszelgettunk, sokat megtudtunk a helyi viszonyokrol az itteni eletrol. Arrol nem is beszelve, hogy egy allati szep es nyugis helyen vagyunk, pont mint egy festmenyben.
Es megegyszer ettunk egy finom vacsorat: brokkoli kremlevest es kacsat lilakaposztas meggyes krumplipurevel, sajttal a tetejen, egyben megsutve. Desszertnek pedig tapioka puding.
Ez volt a kenyszerpiheno napja, holnap mar tenyleg menni kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése