2023. július 29., szombat

Kektura - P5D8 - 32,17 km - Irota

A bodvaszilasi szallashoz reggeli sem járt, igy betertunk az elso boltba es bevasaroltunk. Elpakoltuk a cuccokat es elindultunk, vartuk a reggelizesre alkamas helyet.
A fu meg vizes volt a hajnali paratol, de nem aztunk be veszesen.

"Hosszu vonatsineken koboroltam tovabb..." ez itt a nyomvonal 🙂

Meg ez is, csak egyenesen... Szerencsere egeszen rovid szakaszon volt ilyen.

Elhagyott kofejto, ode vezettek a sinek is. Ma via ferrata-sok indulnak innen.

Es itt meglett a reggelizo hely is:
Ez pedig a mai csodalatos reggelink:
Rendesen bekajaltunk ami igazan jol is esett, de azt itt meg nem tudtuk, hogy milyen hibat kovettunk el ezzel. Egyreszt kavet itt mar nem ittunk, azt ittunk meg a szallason. Majd jott egy par km-es nagyjabol sik szakasz, neha meg aszfaltos is volt, na itt mar majd elaludtam, emesztettem, asitoztam, csak vonszoltuk magunkat. Es akkor jott a csapas, par szaz meteren meg kellett maszni egy kb. 150 meteres emelkedot. Azt hittem soha nem lesz vege. Nekem viszont vegem volt mar ugy az egyharmadanal. Romokban voltunk mire felertunk es meg csak reggel volt, csak par km-el a hatunk mogott.

Torolgetem a fejemrol az izzadtsagot, de lenyegeben mindenem atazott.

Es amikor latszolag felersz a csucsra, akkor azt gondolod, hogy 'hu de fasza fent vagyunk, innen mar nem lehet menni feljebb'. Na akkor jon az, hogy lefele megy az ut majd ujra folfele. Innen uzenem a kektura bizottsagnak, hogy ossze lehetett volna a kotni a pontokat vizszintesen is 🙂 Vagy nem tudom hallottak-e a mozgolepcsorol 😆

A mai tervezett tav 31 km volt, ennek a felenel kivoltunk. Ott ereztuk meg, hogy a tegnapi teljesitmeny nem is akkora nagy erdem. Pedig ma "csak" 700 meter szint volt, tegnap pedig kozel 900. Csak mashogy volt elosztva.

Es a nap egyik fenypontja, amikor Feri felszolgalt egy dudva kavet. Professzionalis szinten!

Innentol porgettuk a km-eket.
Ezen a szakaszont volt egy minimalis para, hogy rank szakad az eg, de vegul elment a csapas tolunk balra. Dorgott rendesen, de csak par csepp esot kaptunk.

Es vegul beertunk Irotara. Nagyon szep kis falu, es milyen jol jott ki a valasztas, az elozo nagyon putris volt.

Probaltunk elore nezni szallast, de vagy nem volt hely vagy nem vettek fel a telefont. Mindegy, gondoltuk majd szerzunk helyben szallast, ha meg nem lesz, akkor becsovezzuk magunkat a falu utan az erdo szelen.

Az ut mellett meglattuk azt a szallast (Talentum Vendeghaz) ahol nem vettek fel a telefont. Ki volt irva a gondnok, de tole csak annyit tudtunk megy, hogy az egyhaz megvette, mar nem ok csinaljak. Es akkor belebotlottunk a polgarmesterbe aki telefonalt egyet es mondta, hogy satrazhatunk a kertben. Sot, ha gondoljuk, akkor vannak ott fixen felallitott satrak, azokban is aludhatunk. Jo, de kinel kell fizetnunk? Kerdeztem, mire a valasz: ezert nem kell fizetni, csak szep szoval. Megkoszontuk, es bekoltoztunk az egyik satorba.

Tiszta furdo, van szappan, meleg viz, nagyon igenyes. Valoszinuleg a haz is szep belul.

Es van retro is 🙂

Nekem azok a szallasok tetszenek ahol satrazunk de van lehetoseg furodni. Es ez milyen jo, itt pontosan ez van, de mar a sator felallitasaval sem kell bajlodni.

A faluban nincs etterem, sot semmi nincs, meg bolt sem, igy tobbfele teszta mix volt a vacsorank. Kerult bele valami fuszer is meg volt meg egy halkonzervunk, az is ment bele. Teszta csoves modon, igen ez lesz a neve, feltalaloja Czefressy Fenec.

A mai nap hire meg, hogy van ket serulesem. Az egyik a bal labam kisujja, ez minden hosszabb turan begyurodik a mellette levo labujjamhoz. Es elobb-utobb lejon rola a bor. Egy reteg mar lejott, piros az egesz es ledorzsolte a mellette levo ujjamrol is kicsit a bort. Faj, de annyira nem erdekel, be van kenve betadine-nal. A masik a jobb bokam, azon ma megjelent egy duzzanat. Fajt is rendesen a nap masodik feleben. Na ebbol viszont lehet baj. Ki fog derulni, egyelore bekentem erre valo kremmel, az elso turabol megvan mi kell ra. Remelem most is elmulik, akkor tudtam folytatni a turat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése