A mai nap nem jógával indult, legalábbis nekünk. Zsuzsinak nem javult érdemben a fül problémája így a reggeli jóga helyett elmentünk a helyi multifunkcionális egészségügyi komplexumba. Ahol ücsörögtünk háromnegyed órát, de az orvos csak nem jött. De minden alkalommal amikor megkérdeztük, hogy mikor jön, akkor mondták, hogy úton van, fél óra. Úton van, 15 perc. Úton van, 10 perc.
Így aztán átmentünk az utca másik oldalán lévő hasonló intézménybe, ahol eleve ott volt az orvos. És itt egészen gyorsan meg is oldották a problémát. Már helyi viszonylatban gyorsan, mert itt azért nem kapkod senki. De nem is kell.
Itt a várakozás alatt fotóztam egy-két járművet is. Így néz ki egy távolsági busz:
Ez pedig egy tipikus robogós aki a szörfdeszkáját szállítja, sok motoron van ilyen tartó:
Reggelire pont visszaértünk, de most már vigyázni kell, hogy mit mond az ember, mert a Zsuzsi újra hall mindent 😄
A mai célunk Galle óvárosa volt, nagyjából fél óra tuktuk-kal. A szomszédos járműből ezt a képet lőtték rólunk:
Galle óvárosa és erődítménye az Unesco Világörökség része. Igazából a hangulatot kell itt magadba szívni, ami nekünk elég jól sikerült is az itt töltött bő két órában. Sétáltunk a kis utcákban, vettünk ezt-azt, fotóztunk, kávéztunk. A hely hozta amit vártunk tőle.
A várfalon egy varánuszt is láttunk, ez példány olyan 70 cm-es lehetett:
De volt itt 25 éves kígyó is a vicces gazdájával:
Tejóélet és ez a brownie-s sajttorta, ettől sokkot kaptunk! Mindkettőnktől megkapta az 'életem eddigi legjobb sajttortája' címet, valami elképesztő volt! Az íze, az állaga, mindenestől top-top. Sajnos csak egy volt belőle, azaz megvettünk az összest, de az is csoda volt, hogy egyáltalán ez az egy megvolt.
Innen egy pagodához mentünk át ahol Buddha életének négy fő stációja volt megjelenítve a négy égtáj irányában.
Mellette volt a Jungle Beach, itt is sikerült még eltöltenünk egy jó 1,5-2 órát.
A nap utolsó állomása pedig egy teknős mentő helyszín volt. Itt Nico is előkerült, az ő gazdija az egyik tuktuk-os srác, azaz Nico nagyon sokat utazik.
Ezen a helyszínen sérült teknősöket fognak be (halászhálóba akadt, hajócsavarral ütközött, stb), meggyógyítják őket majd visszaengedik az óceánba.
Volt kis idegenvezetés, teknősök fajtáiról, életükről, meg lehetett nézni az épp gyógyítás alatt álló példányokat is. És persze kis teknősök is kelnek itt ki a tojásokból, opcionális program a kis teknős óceánba engedése némi helyi pénzért cserébe. Kicsit turistás program, de azért fizettem be rá, hogy ezzel is támogassam a hely fennmaradását.
Végül újabb tuktuk út várt ránk amivel már a szállásunkra mentünk vissza. Itt gyors vacsi, majd a csapat egy része resztoratív jógára ment, a kemény mag pedig a városba. És a végén valahogy persze az óceánparti Popeye Bar-ban kötöttünk ki, mondhatjuk a törzshelyünkön 😀
Elég jó lett ez a nap is 😀
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése