2022. augusztus 2., kedd

Kektura - P4D2 - 26,59 km

Birjuk meg a gyurodest, tudtam en, sima nap volt. A bo 26 km-en 783 meter volt a szintemelkedes, nem 1000, de azert ez sem keves. Most nagy az arcom, mert tenyleg konnyen lenyomtuk a mai tavot, de lehet meg a tegnapihoz hasonlo nap, szoval nem artana egy kis szerenyseg. Majd holnaptol :)

Reggel atmentunk ebbe a kezmuves peksegbe reggelizni:
Finom buktak, jo kave, nem kell ennel tobb. 10 utan kicsivel mar uton is voltunk.

A Hollokoi var, ahova nem mentuk be. Kicsit ezt sajnalom, jo lenne lassan turazni, megnezni mindent ami utba esik, sokkal tobb idot tolteni es beszelgetni a helyiekkel. Ahogy a kenyszerpiheno miatti nulladik napon. Csak ugy munka mellett evekig tartana a Kektura. Ezt most nem tehetem meg, vagy mondjuk inkabb ugy, hogy most nem ezt valasztottam.

A km-ek csak ugy porogtek. Kicsit feltem is, hogy lemasoljuk a tegnapi napot, az is igy kezdodott...

10 km kornyeken ertunk a Bableves csardahoz. Es megertettuk miert hivjak igy a helyet. Nyugodtam merem mondani, hogy eletem legjobb jokai bableveset ettem. Sokkot kaptam, annyira finom volt.


Azert biztos ami biztos, lefojtottam meg egy velovel toltott sertesbordaval, kell az energia :) Megfordult a fejemben, hogy innentol jon majd a kaja koma, es ujra csak vonszolni fogjuk magunkat. A kaja koma jott is, de ettol meg toltuk ugyan ugy. Csak kozben asitottunk :)

Mai ujitas, hogy a turabot nem a hatizsak oldalan van hanem a kezemben. Erre az etapra hoztam el eloszor, de tegnap elo sem vettem. Lehet kellett volna. Mondjuk Ferin sem sokat segitett, o hasznalta. Na mindegy is. Szoval sokaig azt gondoltam, hogy ez nekem nem kell. Amugy is nyugdijas neniknek valo. Kiderult, hogy nem... Egeszen osszebaratkoztunk a nap vegere, tenyleg sokat tud segiteni meredek emelkedon es lejton is. De egy ilyen koves szakaszon is stabilabb az ember:
Felmasztunk a Tepke-kilatohoz, es termeszetesen felmentunk a kilatoba is. Baromi magas es 360 fokban brutal a kilatas. Ha valaki akar igazan jo kilato elmenyt ezt jo szivvel ajanlom.

Es innentol is csak ugy porogtek a km-ek, nem utott be a tegnapi krach. Ez jo erzes nagyon.

Beertunk Nagybarkanyba, elotte keszult ez az arnyekos foto. Itt utottuk be a mai utolso pecsetet, innen meg 2 km Samsonhaza, ezt neztem ki mai celnak. Es Feri foglalt is itt egy szallast. Igen, ma sem satrazunk. Szar erzes lesz ha a vegen egyszer sem hasznaljuk, de cipeltuk vegig (kb. 2,6 kg a sator, derekalj, halozsak, polifoam, kisparna).

A Nagybarkany - Samsonhaza kozotti 2 km-en van egy resz, ahol be kell menni egy villanypasztorral orzott teruletre ahol tehenek legelesznek. Es eleg hosszan kell koztuk setalni. Volt egy-ket farkasszemet nezos pillanat, fel voltunk keszulve a rohanasra vagy a medve spray elokapasara. Vegul erre nem volt szukseg.

Itt vagyunk most.

Samsonhazan egy szallas van, az Olivia Vendeghaz. Nincs hirdetve, de google terkepen rajta van, igy talaltuk. Laszlo a tulaj, mondta is, hogy csak turazoknak adja ki. Mar aki megtalalja. Kerdeztuk, hogy hol tudunk venni sort. A valasz: itt nincs bolt, se vendeglo, se kocsma, de en mar behutottem negyet. Laszlo a mi emberunk! :) Megkerdezte, hogy ehesek vagyunk-e, mert tud hozni ragu levest es palacsintat. Es hogy kerunk-e reggelit, szalonnas rantottat tud kesziteni, paradicsommal. Minden hazi. Zsenialis, pont ami kell, es abbol az elerheto legjobb. Mindent kertunk. Nagyon jo helyre sodrodtunk ismet :)

Holnap innen indulunk tovabb, bucsut intve ezzel a Cserhatnak, a Matra kovetkezik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése