A ma reggel elég kemény volt, 5-kor keltünk. A buddhista szerzetesek napfelkelte előtt járják az utcákat és ételadományt gyűjtenek. Ez az adott napi élelmük. Ma is így működik, de itt Luang Prabang-ban a főutcában ez igen komolyan elturistásodott. Ettől függetlenül érdemes megnézni, és ha már itt voltam, lementem. Főleg, hogy még nem láttam ilyet. Leslie este azt mondta, hogy rá ne számítsak, de végül ő is lejött.
Az elturistásodás fokát jól mutatja, hogy komplett üzletág van kiépülve a reggeli ceremóniára. Konkrétan ott árulják a főtt rizst az utcában, hogy hajnalban a turisták tudjanak ételt adni a szerzeteseknek. A járdára ki vannak készítve a kisszékek, ezek előtt mennek el a szerzetesek az edényeikkel. A puccos szálloda előtt a saját vendégeiknek oda van készítve a szék ellé a rizs is. Ki is van világítva a járda...
Ezeket a székeket aztán megszállják a kínai turisták.
Normális esetben ez úgy néz ki, hogy az emberek leterítenek egy szőnyeget, azon ülnek és az otthon elkészített ételt adják oda a szerzeteseknek. Itt mindenki rizst ad, valószínűleg semmi szükségük ennyi rizsre, nem véletlenül van odakészítve a kuka is. Láttunk olyan fiatal szerzetest aki az edényéből a rizs egy jó részét kidobta. Ez régen egészen biztos nem így ment. Szóval ez félig-meddig inkább műsornak tűnik itt. De ettől még persze érdekes, és látványos is. Fény az nagyon kevés volt, így képek jó része bemozdult, azok lettek jobban amikor már felkelt valamelyest a nap.
Állítólag ezer szerzetes megy el reggelente az utcákon.
Innen elmentünk az egyik templomhoz, be lehetett nézni a terembe ahol a szerzetesek reggeliztek. Itt láttunk olyan helyi lakost, aki ebédhordóban hozta az ételt.
Mi is reggeliztünk, aztán fél 10-re jött értünk a tuktuk, ami kivitt a reptérre. Kicsi reptér, minden gyorsan ment, a gépünk 20 perccel hamarabb szállt fel, ilyen velem korábban még nem történt.
A Thai Smile légitársasággal repültünk (egy Airbus A320-al), ez a Thai Airways diszkont légitársasága. Nem fapados, mert fő repterekre repül, és adnak mosollyal teli reggelit is.
Teljesen sima utunk volt, másfél óra repülés után landoltunk Bangkokban. Majd egy kétórás buszozás következett Pattaya-ra. Egészen pontosan Jomtien-re.
Délután 5 körül értünk ide. Pattaya üdülő övezet, magamtól nem nagyon jöttem volna ide, de Leslie most itt lakik, nekem meg van még 5 napom. A tervezett programoknak vége van, most majd lesz valahogy.
Elmentünk kicsit a városba sétálni, meg le a partra is. Érdekes egy hely ez. Meglepően sok európai nyugdíjas mászkál fiatal thai csajokkal., idős gazdag európai taták paradicsoma ez. Sok az orosz is, a legtöbb helyen oroszul is ki vannak írva a dolgok. Egymást érik a bárok, bulizós helyek, lányoknak, fiúknak, itt mindenki megtalálja amit/akit keres...
Érdekes dolgokat látni az utcán:
Ígérem nem teszek fel több kábeles képet, de ezt nem tudom megállni:
Elképzelem ahogy mondja az egyik melós a másiknak, hogy: "Józsikám, a 485-ös lakásban szakadozik a net, nézd már meg a kötést az oszlopon"...
Láttunk turistás piacot is, hegyben állt a kaja:
Aztán elmentünk a nekünk való helyre, a helyi piacra:
Csirkés Pad thai volt a vacsora, kókusz itallal.
Az idő ismét párás, de ezt már megszoktam. És legutóbb akkor esett, amikor Bangkokban voltunk, nem most, hanem amikor megnéztük a várost, kb. 10 nappal ezelőtt.
És megint fordított a közlekedés, lassan fogalmam nincs merről kell várni az autókat. Malajzia, Szingapúr, Thaiföld fordított. Ezt egész jól megszoktam. Aztán Laosz visszatért a "jó" oldalra, hirtelen nem onnan jöttek az autók ahonnan vártam, oké, nem bonyolult, mint otthon. De most megint másik oldal van. Utána meg megyek haza... Össze-vissza megy itt mindenki... :)
Az elturistásodás fokát jól mutatja, hogy komplett üzletág van kiépülve a reggeli ceremóniára. Konkrétan ott árulják a főtt rizst az utcában, hogy hajnalban a turisták tudjanak ételt adni a szerzeteseknek. A járdára ki vannak készítve a kisszékek, ezek előtt mennek el a szerzetesek az edényeikkel. A puccos szálloda előtt a saját vendégeiknek oda van készítve a szék ellé a rizs is. Ki is van világítva a járda...
Ezeket a székeket aztán megszállják a kínai turisták.
Normális esetben ez úgy néz ki, hogy az emberek leterítenek egy szőnyeget, azon ülnek és az otthon elkészített ételt adják oda a szerzeteseknek. Itt mindenki rizst ad, valószínűleg semmi szükségük ennyi rizsre, nem véletlenül van odakészítve a kuka is. Láttunk olyan fiatal szerzetest aki az edényéből a rizs egy jó részét kidobta. Ez régen egészen biztos nem így ment. Szóval ez félig-meddig inkább műsornak tűnik itt. De ettől még persze érdekes, és látványos is. Fény az nagyon kevés volt, így képek jó része bemozdult, azok lettek jobban amikor már felkelt valamelyest a nap.
 |
| Ők nem turisták |
Állítólag ezer szerzetes megy el reggelente az utcákon.
Innen elmentünk az egyik templomhoz, be lehetett nézni a terembe ahol a szerzetesek reggeliztek. Itt láttunk olyan helyi lakost, aki ebédhordóban hozta az ételt.
Mi is reggeliztünk, aztán fél 10-re jött értünk a tuktuk, ami kivitt a reptérre. Kicsi reptér, minden gyorsan ment, a gépünk 20 perccel hamarabb szállt fel, ilyen velem korábban még nem történt.
 |
| Ráfordulás a kifutóra |
 |
| Viszlát Luang Prabang, viszlát Laosz |
A Thai Smile légitársasággal repültünk (egy Airbus A320-al), ez a Thai Airways diszkont légitársasága. Nem fapados, mert fő repterekre repül, és adnak mosollyal teli reggelit is.
Teljesen sima utunk volt, másfél óra repülés után landoltunk Bangkokban. Majd egy kétórás buszozás következett Pattaya-ra. Egészen pontosan Jomtien-re.
Délután 5 körül értünk ide. Pattaya üdülő övezet, magamtól nem nagyon jöttem volna ide, de Leslie most itt lakik, nekem meg van még 5 napom. A tervezett programoknak vége van, most majd lesz valahogy.
Elmentünk kicsit a városba sétálni, meg le a partra is. Érdekes egy hely ez. Meglepően sok európai nyugdíjas mászkál fiatal thai csajokkal., idős gazdag európai taták paradicsoma ez. Sok az orosz is, a legtöbb helyen oroszul is ki vannak írva a dolgok. Egymást érik a bárok, bulizós helyek, lányoknak, fiúknak, itt mindenki megtalálja amit/akit keres...
Érdekes dolgokat látni az utcán:
Ígérem nem teszek fel több kábeles képet, de ezt nem tudom megállni:
Elképzelem ahogy mondja az egyik melós a másiknak, hogy: "Józsikám, a 485-ös lakásban szakadozik a net, nézd már meg a kötést az oszlopon"...
 |
| Itt valamelyik napon azért bele fogok rombolni a tengerbe :) |
Láttunk turistás piacot is, hegyben állt a kaja:
Aztán elmentünk a nekünk való helyre, a helyi piacra:
 |
| Készül a Pad thai-unk |
Csirkés Pad thai volt a vacsora, kókusz itallal.
Az idő ismét párás, de ezt már megszoktam. És legutóbb akkor esett, amikor Bangkokban voltunk, nem most, hanem amikor megnéztük a várost, kb. 10 nappal ezelőtt.
És megint fordított a közlekedés, lassan fogalmam nincs merről kell várni az autókat. Malajzia, Szingapúr, Thaiföld fordított. Ezt egész jól megszoktam. Aztán Laosz visszatért a "jó" oldalra, hirtelen nem onnan jöttek az autók ahonnan vártam, oké, nem bonyolult, mint otthon. De most megint másik oldal van. Utána meg megyek haza... Össze-vissza megy itt mindenki... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése