A mai nap azzal telt amiért ide jöttem, nem csináltam semmit. 9 körül keltem, tényleg arra ahogy a tenger mossa a partot. Relax érzés.
A klíma ment éjszaka is, ahogy mindenhol máshol is. A hőmérséklet egészen jó éjszaka, olyan 25 fok körül lehet reggelre, de a páratartalom miatt sokkal jobb ha megy. Be szoktam állítani 25 fokra meg éjszakai csendes módba, az úgy teljesen oké.
Aztán kimentem reggelizni. Ez itt az "étterem".
Kiadós sajtos zöldséges omlettet kaptam, egészen pontosan vettem, mert a szálláshoz nem jár reggeli.
Aztán kihoztam ide a Leslie-től kapott könyvet és kb. délután 2-ig olvastam. Egy darabig a tegnapi képek között látható hintában ülve, utána a teraszon. Amit olvasok az egy pszichoterapeuta emlékiratai (Irvin D. Yalom - Úton önmagamhoz), el kellene majd olvasni tőle mást is ha már az életrajzával ennyire képbe kerülök.
Aztán a napnak ezen megterhelő része után jött az ebéd, így visszamentem az étterembe. Gaeng keow wan-t kértem, kicsit csípősen. A "kicsit csípősen"-t elég nehéz itt belőni. Egyrészt ami az itteni fogalmak szerint kicsit csípős, az a nagyon csípős. A spicy pedig az értelmetlenül csípős. Már az én mércémre átkonvertálva. Mondom ezt úgy, hogy szeretem a csípőset. Úgy szoktam kérni, hogy "medium spicy" vagy "little bit spicy" vagy "spicy but not too spicy". És akkor lesz valami. Ha szerencsém van, akkor pont jó, vagy még ki lehet szedni belőle a csilit. Ha nincs szerencsém és belefőzték, ráadásul nagyon nem ugyan azt értettük kicsit csípős alatt, akkor van az, hogy lángol a fejem. Itt most ki tudtam szedni a csilit, rendesen csípős lett, de még pont jó volt. Csirkehúsos, mindig azzal kérem. Lehetne még disznó vagy tenger gyümölcsei.
Délután kimentem a tengerpartra. Napsütésben még fehérebb a homok, jól néz ki. És nincs túl sok ember. Egyrészt nem szezon, másrészt nem lehet sokáig kint maradni a napon. Napimádó vagyok, de ez nem az a nap ami sokáig jól esik. Ez nagyon rövid ideig esik jól, utána szétperzsel.
Sétáltam itt egy darabig a homokban, aztán bementem a tengerbe úszni kicsit. Elég blama lenne úgy hazamenni, hogy nem voltam a tengerben :) A víz tiszta, elég sós (emlékszem északon, a Balti-tengerben alig lehetett érezni a sót), és elég meleg is. Már-már túl meleg, vagy inkább úgy mondom, hogy nem sokat hűsít.
Vannak itt ilyen nagyobb csónakok, amiknek nagy hangja van és mennek is mint az állat. Az látszik (és hallatszik is), hogy ez valami élmény csónakázás. Itt most láttam azt is, hogy mitől mennek ennyire.
Egy ilyen motor is repítené ezt a bárkát.
És ez van, ha nincs elég ember :)
Sok kutya van, mindenfelé mászkálnak, nem lehet tudni, hogy kihez tartoznak. De kivétel nélkül mindegyik barátságos és jól táplált.
Este mentem még vissza a partra, gondoltam megnézem ezt a tüzeskedést. Ez nem is egy nagy tűz volt, hanem egy komplett előadás, mindenféle égő golyókat és botokat pörgettek. Hosszú záridővel egészen érdekes képeket lehetett csinálni. De csináltam röviddel is, azon meg jól látszanak az emberek.
Ez volt a leglátványosabb, a vízben pörgetett valamit amiből csak úgy repültek a szikrák:
Itt aztán voltak emberek szép számmal:
Holnap délelőtt még itt leszek, aztán visszamegyek Pattaya-ra. Jó, hogy eljöttem ide, kicsit lelassultam a sok-sok mászkálás után. És jó hely Koh Samet!
A klíma ment éjszaka is, ahogy mindenhol máshol is. A hőmérséklet egészen jó éjszaka, olyan 25 fok körül lehet reggelre, de a páratartalom miatt sokkal jobb ha megy. Be szoktam állítani 25 fokra meg éjszakai csendes módba, az úgy teljesen oké.
Aztán kimentem reggelizni. Ez itt az "étterem".
Kiadós sajtos zöldséges omlettet kaptam, egészen pontosan vettem, mert a szálláshoz nem jár reggeli.
Aztán kihoztam ide a Leslie-től kapott könyvet és kb. délután 2-ig olvastam. Egy darabig a tegnapi képek között látható hintában ülve, utána a teraszon. Amit olvasok az egy pszichoterapeuta emlékiratai (Irvin D. Yalom - Úton önmagamhoz), el kellene majd olvasni tőle mást is ha már az életrajzával ennyire képbe kerülök.
Aztán a napnak ezen megterhelő része után jött az ebéd, így visszamentem az étterembe. Gaeng keow wan-t kértem, kicsit csípősen. A "kicsit csípősen"-t elég nehéz itt belőni. Egyrészt ami az itteni fogalmak szerint kicsit csípős, az a nagyon csípős. A spicy pedig az értelmetlenül csípős. Már az én mércémre átkonvertálva. Mondom ezt úgy, hogy szeretem a csípőset. Úgy szoktam kérni, hogy "medium spicy" vagy "little bit spicy" vagy "spicy but not too spicy". És akkor lesz valami. Ha szerencsém van, akkor pont jó, vagy még ki lehet szedni belőle a csilit. Ha nincs szerencsém és belefőzték, ráadásul nagyon nem ugyan azt értettük kicsit csípős alatt, akkor van az, hogy lángol a fejem. Itt most ki tudtam szedni a csilit, rendesen csípős lett, de még pont jó volt. Csirkehúsos, mindig azzal kérem. Lehetne még disznó vagy tenger gyümölcsei.
Délután kimentem a tengerpartra. Napsütésben még fehérebb a homok, jól néz ki. És nincs túl sok ember. Egyrészt nem szezon, másrészt nem lehet sokáig kint maradni a napon. Napimádó vagyok, de ez nem az a nap ami sokáig jól esik. Ez nagyon rövid ideig esik jól, utána szétperzsel.
Sétáltam itt egy darabig a homokban, aztán bementem a tengerbe úszni kicsit. Elég blama lenne úgy hazamenni, hogy nem voltam a tengerben :) A víz tiszta, elég sós (emlékszem északon, a Balti-tengerben alig lehetett érezni a sót), és elég meleg is. Már-már túl meleg, vagy inkább úgy mondom, hogy nem sokat hűsít.
Vannak itt ilyen nagyobb csónakok, amiknek nagy hangja van és mennek is mint az állat. Az látszik (és hallatszik is), hogy ez valami élmény csónakázás. Itt most láttam azt is, hogy mitől mennek ennyire.
Egy ilyen motor is repítené ezt a bárkát.
És ez van, ha nincs elég ember :)
Sok kutya van, mindenfelé mászkálnak, nem lehet tudni, hogy kihez tartoznak. De kivétel nélkül mindegyik barátságos és jól táplált.
Este mentem még vissza a partra, gondoltam megnézem ezt a tüzeskedést. Ez nem is egy nagy tűz volt, hanem egy komplett előadás, mindenféle égő golyókat és botokat pörgettek. Hosszú záridővel egészen érdekes képeket lehetett csinálni. De csináltam röviddel is, azon meg jól látszanak az emberek.
Ez volt a leglátványosabb, a vízben pörgetett valamit amiből csak úgy repültek a szikrák:
Itt aztán voltak emberek szép számmal:
Holnap délelőtt még itt leszek, aztán visszamegyek Pattaya-ra. Jó, hogy eljöttem ide, kicsit lelassultam a sok-sok mászkálás után. És jó hely Koh Samet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése