Tibald Tours: Lakóautózás - 4. nap: Út a tengerhez

Este 8 óra, kezdek írni, mert Bandi azt mondta, hogy húzzak blogolni, egy halom embernek megírta, hogy 8-kor kezdem és már amúgy is várják a fejleményeket. Köszönöm Bandi, hogy beosztod az időmet, ezért megy fel egy kép a blogra :D

A nap egy kávéval kezdődött. Nálam minden nap ez az első, amíg nincs kávé, zombiként viselkedek... Szerencsére a Czefréssy Presszó már korán nyitva van.

És a mai reggeli, ahhh.... A zabkása nem rossz, de a jó az az, ami ma reggel volt. Folyós tükörtojás, sonka, sajtok, olívabogyó, kenyér, 100%-os gyümölcslevek, zseniális reggeli olasz alapanyagokból. Lesz róla fotó is az autóbemutató részeként, lássuk akkor ezt a részt:

Az első a hálószoba: van itt két különálló ágy. Oldalt, hátul és az ágy alatt szekrények, bőven elég elpakolni a cuccokat. Mindkét oldalon van ablak, a plafonon pedig van egy ventilátor, ami kifele és befele is tudja fújni a levegőt. Ez a rész lezárható egy harmonika ajtóval. És itt van 220 V-os csatlakozó is, de csak akkor működik, ha az autó áramra van csatlakoztatva. Egyébként csak 12 V-os aljzat van. Ehhez van egy 300 W-os inverter, vész esetén pont elég (pl. laptopot tölteni).

A második helyszín a konyha, ez Feri birodalma. Van itt 3 gázrózsás tűzhely, mosogató, kihúzható pult, hűtő ami megy áramról és gázról is, és a konyhaszekrény. Fölül egy szellőző, és itt is van ablak. Van itt egy TV is, hoztunk mindenféle videókat meg filmeket, hogy majd ezeket nézzük. Nem nézzük, nincs rá igény, nem ezért jöttünk...

A konyhával szemben van a fürdőszoba, tusoló, mosdó és a WC. Tükörrel, ablakkal, fent szellőzővel. Hazudnék ha azt mondanám, hogy tágas, de a célnak tökéletesen megfelel. Rendes meleg víz van.

És akkor van a nappali. Ide lép be az ember kintről. Vannak itt is szekrények, és van egy plafonról leereszthető ágy. Erről nincs fotó, majd pótolom. Középen van egy asztal, ami kinyitható és forgatható. Körbe lehet ülni (a vezető és az utasülést át lehet fordítani), akár 5 főnek is jó. Mi hárman bőven elférünk. És akkor ez volt a mai reggeli:

Jó étvágyat Bandi :)

Az autó tele van ledes világítással, abból aztán nincs hiány. Van egy külön akkumulátor, erről megy a világítás, a vízpumpa, az állófűtés. Ez egy téliesített változat, jobban le van szigetelve, és gázolajjal működő fűtése van (nem gázról fűt). Gyakorlatilag egy Fiat Ducato, 2.3-as 150 LE-s MultiJet motorral, és egy lakóautó felépítménnyel. Alapból 3 tonna az önsúly, így ésszel kell pakolni, mert gyorsan 3500 kg fölé lehet menni. Elsőre baromi állat az egész! És félreértés ne essék, tényleg állat az egész, és hozzá a lakóautós életérzés, aaaaaaaaaaa....., minket már magával ragadott. Egyértelmű a "kell egy ilyen!" érzés :)

De azért itt jön a "de" rész. Ahhoz, hogy "csak" 3 tonna legyen az önsúly, minden ki van könnyítve. Pl. az ablakokon van sötétítő roló, ez elöl papír, más ablakon műanyag. Ésszel kell nyitni és zárni, mert törik, elszakad. A szekrények a legvékonyabb, legkönnyebb bútorlapokból vannak, a csavarok, zsanérok egy része már ki van lazulva, nem is lehet meghúzni, mert forognak a csavarok. A felépítmény nagy része pedig műanyag. Ezek menet közben zörögnek, nyikorognak, lötyögnek. Gyakorlatilag minden ki van könnyítve, minden ultrakönnyű. Ez nem egy mindennapi használatra készült tartós cucc. Mondom ezt úgy, hogy ez egy egészen új autó, és nem is a legolcsóbb típus. Nagyon sokba kerül egy ilyen autó, és a minőséget nézve igen csak elgondolkodik az ember, hogy megér-e ez ennyit. Amikor én oda-vissza voltam az elején a kocsitól, akkor Bandi azért megmutatta ezeket az árnyoldalakat. És akkor csak ennyit mondtam: "Ne már, ez ilyen hitvány?" "Hitvány"..., ez lett az egyik szállóigéje az útnak. Hozzáteszem mert fontos, ennek ellenére állati jó az egész. Hihetetlen, hogy milyen érzést ad, igazából ezt veszi meg az ember, nem a minőséget. Vagy Hymer, de akkor az x2. Marad a bérlés, jó ez így.

Na de ezután a kis kitérő után nézzük a napot.

A tónál keltünk fel, gondoltuk milyen szép lesz majd a napfelkelte. Biztos szép volt. Már annak akik a felhők fölött jártak egy repülővel :) Azért így is adta!

Ebből a tóból a tűzoltó repülők veszik a vizet ha épp kell, erre tábla is figyelmeztet:

De a repülőnél tipikusabb látvány ez:

Sétáltam kicsit a tó körül, jól esett nagyon az előző napi autózás után, sokat nem mozogtunk. Aztán elindultunk a tengerhez. Ezen a napon én vezettem, be lettem dobva rendesen a mély vízbe. Eleve nem vagyok hozzászokva ahhoz, hogy egy ekkora 'nagyridikült' vezessek. Nehéz, széles, hosszú, középen értelemszerűen nem lehet kilátni hátra, csak a két oldalsó tükörből. A hátsó tengely mögött nagy a túlnyúlás, ezért 'kaszál' oldalra, kanyarodásnál erre is figyelni kell. Mindehhez jön az olasz forgalom, és nem ám autópálya, hanem kis szűk hegyi utak, meg szűkös falvak, kiálló házvégekkel. Hát leizzadtam párszor. Rendesen elhülyültem már az automata váltós, mindenféle vezetéssegítő rendszerrel teli autómban. De ma megtanultam újra vezetni.

A vezetési pozíció nem volt valami kényelmes, biztos kipróbálnék még pár márkát ha épp lakóautó vásárlás előtt állnák. De ugye nem állok :)

Az útból sokat nem láttam, pedig Toscana mesés tájain mentünk keresztül. De én ugye koncentráltam mint állat, eleinte ez egészen sok energiába került. Majd egy idő után már kézre állt a váltó meg a kezelőszervek, meg éreztem a kuplungot, meg a kocsi méreteit, így többségében a forgalomra kellett figyelni. Sokat javult a helyzet mire megérkeztünk, egészen belejöttem. Szerencsére Bandi azért fotózott:

Meg azért volt megálló is:

Kanyart kanyar követett, egyszer csak Feri mondta, hogy a WC-n villog egy sárga led. Mire Bandi: ne foglalkozz vele, kanyarban a biomassza mardossa az érzékelőt... Na igen, erről lesz még szó, mert megálltunk egy lakóautós parkban:

Éhesek voltunk, a séf összedobott egy autentikus koreai tésztát :) Nem volt olasz, de hamar megvolt, és ütött is! Mind a 10 ujjunkat megnyaltuk.

A parkban van mindenféle karbantartásra is lehetőség. Leengedni a szürke vizet (fürdőből és mosogatóból gyűlik ide a víz), feltölteni a tiszta vizes tartályt, és kiüríteni a WC kazettát (amit mi csak kakatartálynak hívunk). Azt gondolná az ember, hogy ez utóbbi büdös meg gusztustalan, de ez rendesen meg van csinálva. Kell tenni bele egy tablettát az elején, az mindent elintéz. Gyakorlatilag zöld színű, fertőtlenítő szagú folyadékot kell kiönteni.

A kakatartály

Utána jött még száz valamennyi km, és meg is érkeztünk a tengerhez, Grosetto mellett vagyunk egy parkolóban. Mit mondjak, ez is eléggé adja:

Itt a következő jelent játszódott le az érkezés után: Bandi és én kiszálltunk fotózni. Feri bent maradt az autóban és kitöltötte a welcome pálinkát. Mi Bandival jó ideig fotóztunk, próbálgattuk hogy jobb a kép, mentek vele a percek. Feri meg bent várt a kocsiban, hogy mikor megyünk már vissza koccintani. Mi meg már kb. a harmincadik egyforma képet készítettük, amikor Feri 10 perc után bátorkodott kinézni a kocsiból. Erre mi: "Hát nem hiszem el b*zmeg, nézd meg, kinyitja az ajtót"... :) Nagy röhögés lett belőle persze.