Gigantikus.
Ma visszatertunk Ankaraba. Nem volt hosszu a tav, 300 km, nem kellett koran kelni. A hengerzsak az autoba kerult, a helyere meg Andras.
Ut kozben megneztuk a Hettita Birodalom romjait. Hegyek kozott, viszonylag nagy teruleten elterulo romok, az illusztraciok, a helyszin es a kepzelet alapjan fantasztikus lehetett annak idejen. Az annak ideje itt 4000 evet jelent. Sajnos csak az alapok maradtak meg az epuletekbol, igy nagyjabol egyformak. Sok-sok ko. A fal egyes reszei, es egy-ket kapu ami epen maradt. Illetve egy kovekbol epitett atjaro. Ami nagyon jo szolgalatot tett, epp ott voltunk amikor leszakadt az eg. Az arusokkal beszelgettunk, mindenfele kobol faragott diszeket arultak. A zapor par perc alatt elment, folytatodott a napsutes.
Ut kozben az egyik erdelyi srac KTM-je megallt, a kisero autonak ismet volt dolga. Illetve csak a Pistinek, mert megjavitotta, nem kellett feltenni az trelerre.
A romok es Ankara kozott kaptunk meg egy jelkepes esot az arcunkba, de ez tenyleg csak jelkepes volt, kb. 1 km-en at esett. Kozben meg sutott a nap. Gyorsan megszaradtunk. Beertunk Ankaraba. Nem is tudom, hogy az elozo ankarai napnal irtam-e a 82-es korlatozasrol. A bevezeto uton szemelyautoval a megengedett maximalis sebesseg 82. Gondolom motorra is ez vonatkozik. De nem igazan ertem, hogy ez hogy jott ki.
Vacsora elott megneztuk meg a Kocatepe-mecsetet. Gigantikus meretek, kivul-belul nagyon szep. Masra sajnos nem maradt ido, de ez onmagaban is nagy elmeny volt.
A nap 7 pontos, elsosorban a mecset miatt. Szeretem az ilyen napokat, mentunk is, napsutes, latnivalok :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése