2017. december 7., csütörtök

Sicilia 3.0 - Irány Agrigento

Agrigentoba elég későn megérkezni, így reggel nem siettem. A 11 órás vonatot céloztam meg, először csak Bagheriaig, ott van pár szép villa.

Ahogy sétáltam az állomásra megláttam egy táblát, hogy jobbra piac. Időben voltam, több sem kellett azonnal ott voltam. És az a hangulat ami ott volt aaaaaaaaaa...... :-))) A tegnapi is jó volt, de volt az igazi. Hatalmas hangzavar, egymást próbálták túlkiabálni az árusok úgy kínálták a portékáikat. Élveztem nagyon!





Az út Bagheriaba csak 17 perc, gyorsan odaértem. Elsétáltam az első villához, a valaha szebb időket megélt Villa Palagoniahoz. Senki nem volt ott rajtam kívül.




Panoráma kép a legnagyobb teremről
Majd próbáltam eljutni a másodikhoz, a Villa Valguarnerahoz. Ez azonban nem látogatható, valami hivatalos szerv használja. Néztem még pár kisebbet, de azok zárva voltak. Aztán a többit hagytam is, inkább ittam egy jó kávét és kiültem egy téren a napra. Idős urak voltak ott, kártyáztak, vegyültem velük.

A hátizsákom jelzi a helyemet
Bagheria nem egy turistás hely, olyan nagyon nincs miért oda menni, csak az menjen akinek sok ideje van Szicíliára. Nekem most viszonylag sok van :-) Néztek is a helyiek rám furán, az arcukra volt írva, hogy mi a jó francot keresek én ott???

Egy másik "kiülős" hely, itt még többen voltak, van aki még széket is hozott magával
Szövögetem a jövő évi utazási terveket is. Van már pár. Most jött hozzá még egy ötlet, nem feltétlenül jövőre, de akár úgy is: északi fényt nézni.

Ja, és felhívtak ma a booking-tól, hogy nem jeleztem vissza az e-mail-jükre, minden rendben van-e, van-e szállásom. Mondtam, hogy igen, köszi, mindent elintéztem. Megköszönték és mondták, hogy ha probléma lenne vagy mégis másik szállás kell, jelezzem nekik. Hmmmmm..... ügyfélbarát kiszolgálásból jeles, meg is jegyeztem. Én meg egy formalevélnek minősítettem a levelüket...

Pár órát töltöttem Bagheriaban, majd visszaszálltam a vonatra. Azt nem írhatom, hogy visszaültem, mert csak éppen be tudtam préselni magam a vonaton belülre, annyian voltak rajta. És Agrigento nem 17 perc, hanem 2 óra. Egy óra ácsorgás után tudtam leülni.

Megérkeztem Agrigentoba, Filippo meg sehol. Pedig írtam neki, hogy mikor érkezek, azt válaszolta minden ok. Vártam kicsit és épp készültem felhívni amikor ordibál messziről: "Tibor, Tibor!". Nem tudott leparkolni. Megmutatta a szállást, egy kis mini apartman az óvárosban.

Itt lakok
Aztán eljött még velem sétálni is egy darabon, elmondta, hogy mit merre találok, mit nézzek meg, hogy jutok el holnap a Valle dei Templi-hez. Meg hogy legközelebb közvetlenül őt keressem, kivisz a farmjára (bio termékeket készít és bor is), és mindenképpen jöjjek majd vissza, és mondjam a barátaimnak is, és ők is jöjjenek, ő meg jön Magyarországra. Aztán pacsi éééééééééés..... puszi-puszi, igazi olasz módra :-)
Megjegyzem tényleg érdemes lenne visszajönni, társasággal, agriturismo-s programot csinálni a környéken, jó időben, kicsit korábban amikor van még olyan 22-25 fok, bringázással, túrázással, van benne potenciál rendesen.

Sétáltam még kicsit az óvárosban, de most nem pipáltam ki mindent, csak egy pár dolgot. A többit majd holnap.




Agrigento szintén egy ékszerdoboz, óvárossal, élettel. A főutcán egy idős úr kicsit túlzásba is vitte az életet, végigordibálta az egész utcát úgy fel volt háborodva. Olyan gyorsan beszélt, hogy egy büdös szót nem értettem belőle, pedig jó sokáig mondta. Ja, de, egyet értettem: "ez egy bohóc". De hogy ki, azt már sosem tudjuk meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése