Újra úton. És hogy? Motorral :)
Felhagytam egy ideje a motorozással, a Suzuki DL1000 4 évig nem volt beindítva. Na ilyet nem szabad csinálni, senkinek nem ajánlom. Belerohadt a benzin, tönkrement az akku, megkeményedtek a gumik... Nem kevés pénzbe került újraéleszteni. De nem rinyálok, én hanyagoltam el, ezt most ki kellett fizetni. Mentem az elmúlt években mindenfelé, rengeteg élményt begyűjtöttem. Csak néha mehettem volna vele kicsit, és akkor ezt elkerülhettem volna. De a feltételes mondatoknak nem sok értelme van, be is fejeztem, tanulópénz.
Az újra motorozás apropója, hogy Bikeman Zoli meghirdetett egy olyan túrát ami igencsak felkeltette az érdeklődésemet. A Duna-deltához megyünk, aztán lesz egy kis kitérő...
A csapat: Bikeman Zoli, Balázsi Zoli, Dénes, Bandi és én. Most Pusztinán vagyunk, Csángóföldön. Két külön turnusban érkeztünk: Dénes eljött Békéscsabára, mi ketten Déva felé jöttünk. A két Zoli és Bandi Nyíregyházáról indultak, észak felől közelítettek, és itt találkoztunk az első állomáson.
 |
| Az indulás Békéscsabáról, reggel 6-kor |
Zseniális utunk volt! Kis forgalmú kanyargós mellékutakon jöttünk szinte végig. Ráadásul nem áztunk meg, pedig többször is sötét felhők közelében voltunk. Max vizes úton mentünk, de egy esőcsepp sem esett ránk. Nem ehhez vagyok szokva, ha van előttem egy esőfelhő, tuti hogy az utam pontosan abba visz bele. De most nem. Állati jó volt.
Dénessel végig az út menti autentikus helyeket néztük. Egy ilyenen sikerült megállnunk, ittunk egy kávét. Igazi időutazás, imádom:
És volt még egy tök jó dolog, Dénes szólt, hogy töltsem fel az intercomot, hogy tudjuk beszélgetni út közben. Egy InterPhone F4-em van, ez is van vagy 10 éves, minimum 4 éve nem volt feltöltve. Vagy inkább 5. Feltöltöttem, már azon is csodálkoztam, hogy észhez tért az akksija, de nem hogy észhez tért, a 12 órás útból 11 órán át működött. Nagyon más, hogy lehet beszélgetni út közben. Ezt nézd, azt nézd, figyelj, vigyázz, jöhetsz, nem jönnek szemből.
Pár megállással, bő 12 óra alatt nyomtunk le 650 km-t. Ez alatt belekerült a 110 ezredik km a motorba, és az is kiderült, hogy tudok még motorozni. Ez elég jó hír :)
 |
| A megérkezés |
A Pusztinai Magyar Házban van az első szállásunk Csángóföldön.
Zoliék kb. fél órával érkeztek utánunk, nekik nem volt olyan szerencséjük az idővel, kétszer rendesen eláztak. De megérkeztek, minden OK, összeállt a csapat.
Elmentünk vacsorázni, Kati néni fogadott minket a saját házában. Csángó népviseletbe öltözve, forró levessel, töltött "káposztával", sörrel és pálinkával várt minket.
 |
| A töltött káposzta valójában szőlőlevélbe csavart tölteléket jelentett |
Zseniális este volt, sokat megtudtunk a helyi viszonyokról, múltról és jelenről. Pl. azt is, hogy, Kati néni édesanyjáék 12-en voltak testvérek, "volt 6 gyerik és 6 lyány". Ízes magyarsággal mesélt, ittuk a szavait. A végén még csángó népdalokat is énekelt. Az ilyen élményekért jövök.
Este volt még kis beszélgetés, most pedig a szokásos, mindenki elment aludni, én meg írok. De ki vagyok pontozva rendesen, húzok én is aludni, holnap újra menni kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése