A reggeli ma is kitűnő volt: fasírt, ami hal és szarvashús keverékéből készült, hozzá zöldség és kenyér. De megkóstoltuk Laci fügelekvárját is, az is állati finom volt.
Bandi motoros csizma ragasztással kezdte a napot, levált a csizmájának az alja. Ilyen az újrakezdők élete, nekem is fel kell újítanom jó pár dolgot ha komolyan gondolom az újra motorozást. Kérdés rögtön a motor: jó a DL, állati sok helyre eljutottam vele, rengeteg élményt nyújtott. És nyújt most is. De 2006-os a technika, nyomába nem ér Dénes GS-ének. A GS kb 4,7 litert fogyaszt száz km-en, a DL meg olyan 6,3-at. És a GS jobban megy, a futóműve verhetetlen, ahogy a féke is. Más kategória, persze árban is. Aztán ott van az összes kiegészítő és motoros ruha, kopott, szakadt, beázik, nem szól csak az egyik fele, stb. Sisak, kamera, intercom, GPS, esőruha, csizma, nadrág, dzseki, stb stb. Na majd szépen egyesével felújítom a cuccokat.
Bukarest felé vettük az irányt, a Duna-deltából egy másik úton jöttünk ki, sokkal jobb volt mint amin bementünk. Itt volt egy kis elkavarás, mentünk olyan 30 km-t pluszban, de belefért, nem kellett sietni. Ma is bő 300 km-t mentünk, nem is néztem meg mi lett a vége.
Bukarestben megnéztük a parlament épületét, megcsináltuk a 9 évvel ezelőtti képet újra. Kicsit kevesebben vagyunk a képen, Bandi lőtte, Dénes pedig nem jött el, nem volt kedve beszenvedni a 30 fokban. Tény, hogy ömlött rólam is a víz.
Láttunk itt még egy szép új templomot ami épül a parlament mellett, én erre nem emlékszem, újnak néz ki, utána lehetne nézni (de itt Isztambulban a tranzitban nincs netem, hogy egy kicsit előreszaladjak :) ).
Beültünk kajálni, aztán sétáltunk kicsit még a belvárosban.
Itt sikerült letenni a motort, nem épp bizalomgerjesztő utca. De mivel Bandi másik csizmájának is levált az alja, ő nem jött sétálni, ott maradt a motorokkal és a cuccokkal.
A két Zolival bejártunk pár utcát.
Majd találkoztunk Dénessel a megbeszélt helyen, és...
Bukarestben a reptérre mentünk, a motorokat a reptér mellett hagytuk egy őrzött parkolóban. Így:
És elkezdtük a becsekkolást. Mondanám, hogy tök egyszerűen ment, csak hogy ez egyáltalán nem igaz. A check-in pultok még zárva voltak, ezért megpróbáltuk az automatás becsekkolást. Öten vagyunk, és csak négy nevet mutatott az automata. Bandi neve sehol. Zoli romokban, nem érti. Nem vett jegyet Bandinak? Oda-vissza nézzük, csak négy név. Végül kiléptünk, elkezdtük újra. A kezdőlapon négy név fér el, mindegyik mellett meg kell nyomni az "add" gombot. Utána lapozni kell, ez maradt el az első próbálkozásnál, ott megjelent Bandi neve is. Neki is volt jegye. De elsőre azért volt egy kis izgalom. Meg másodikra is még... Zoli ilyen fejet vágott amikor kiderült, hogy vett Bandinak is jegyet:
És akkor eljutottunk odáig, hogy be kell scannelni az útlevelet. És nem ismeri fel az útlevél lejárati dátumát. Azaz mindenképp kell a check-in pult. Egy módon lehet kikerülni, ha becsekkol az ember az applikációban. Hát ez sem sikerült, az app kiírta, hogy fáradjunk a check-in pulthoz. Ott pedig ez várt:
Jó egy órát álltunk sorba. Dénessel még kidobatták a pengéket a borotvájából, és már bent is voltunk. Kicsit sem volt egyszerű, de időben kezdtünk neki, így minden ok. A kaland folytatódik. Vagy leginkább kezdődik :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése