2024. február 5., hétfő

Szumátra - 10. nap: Sidikalang

A mai nap hasonlít a tegnapihoz. Na nem mindenki esetén...

Épp indultunk volna amikor Gábor észrevette, hogy a motoron lévő dobozt tartó konzol eltört és csak épp, hogy nem esik le az egész. Motorszervizbe indult. Szerencse, hogy ilyen sok szerviz van, tényleg a szó szoros értelmében minden utcasarkon van egy. Az már kevésbé jó, hogy ilyen sűrűn kell látogatnunk ezeket a helyeket. A csapat egyik fele megvárta Gábort, a másik fele elindult. Azaz rögtön szét is esett az épp tegnap este összeállt csapat. Én az elindulók között voltam Vilivel, Zolival, Janival és Lacival.
 
De még az indulás előtt történt egy kedves dolog. Álltunk a motorok mellett és egy férfi odajött hozzánk egy idősebb vak bácsival akit a karjánál fogva vezetett. Majd a férfi a vak bácsi kezét nyújtotta felém, hogy fogjak vele kezet. Kezet fogtunk, a kísérője megköszönte és mentek is tovább.

Mi pedig elindultunk, elég nagy forgalomban ami ki is tartott egy jó darabon, ez nem esett annyira jól. De már tudjuk kezelni a helyzetet. Aztán elértük az óceán partját, itt megálltunk kávézni. Kár, hogy itt sem igazán tudtuk megértetni magunkat és épp kávét nem kaptunk. De legalább a hely szép volt. Legalábbis a part, mert sajnos az út mentén elég sok a szemét. Nem értem miért nem vigyáznak sokkal jobban erre a gyönyörű helyre.


Aztán egyszer csak Jani megállt, mert imbolygott a hátsó kereke. Széthullott a hátsó kerékben a csapágy. Nála volt már első lánckerék csere, motortartó konzol hegesztés, vészleállító kontakt hiba és most a kerékcsapágy.


Befutott a másik csapat, Bikeman, Dénes és Laci maradtak Janival, a többiek elindultak.

Elhagytuk az óceánpartot és mivel a Toba-tó irányába haladtunk, újra át kellett mászni a hegyeket. Megismétlődött a tegnapi élménymotorozás, igaz itt az útminőséggel több gond volt.

DK Cafe, ahol épp csak jó kávé nem volt

300 km-t jöttünk a mai szállásig és mekkora mákunk volt ma is: az érkezésünk után kb. 10 perccel leszakadt az ég.

Ez a kép készült az érkezéskor:

Ez pedig rá 10 percre:



Egyébként a szállás nagyon rendben van.


És itt már adnak sört is 😊


Bikeman-ék pedig még mindig egy szervizben. A kerékcsapágyat megcsinálták, de utána Laci motorján elszakadt a lánc. Azt is megcsinálták de pár 10 km után újra elszakadt. Nem érnek ide ma.

A motorokkal sajnos elég sok probléma van, nincsenek valami jó állapotban. De legalább mindegyik fel lesz újítva amikor visszaadjuk őket 🤣

Ma 300 km-t jöttünk, ez nagyon a határ ezekkel a motorokkal. Már azt sem tudtuk hogyan üljünk ezeken a keskeny üléseken, mindenkinek minden baja volt. De megérkeztünk és ez a lényeg. Viszont a csapat megint szétesett. És még azt sem tudjuk, hogy holnap mi lesz. Meglátjuk mit írnak reggel Bikeman-ék.

Annyi pozitívum van benne, hogy talán nem kell holnap rohannunk. És kialszom magam. Ami megint nem sikerül egy ideje. De én akartam ide jönni motorozni, nem rinyálok 😊

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése