2024. február 6., kedd

Szumátra - 11. nap: Balige (Toba-tó)

Nagyon rendben volt ez a szállás, jót aludtam végre. Mondjuk tudtam volna kicsit tovább és ma végre lehetett is volna, nem volt rohanás. De felkeltettek fél 8-kor, hogy kész a reggeli. Oké, akkor reggelizzünk.

Jó reggelt látvány

A szomszédban volt ez a buddhista templom, megnéztük ha már ott voltunk. Bent nem lehetett fényképezni.


Bandi ma elővette a drónt is, mondjuk nem ez az a túra amire megérte elhozni, de legalább egyszer már biztos repült. Készült egy csoportkép is:


Ez pedig a másik csapat csoportképe (tegnap esti) azokkal az emberekkel akik javították a motorokat, szállást, kaját szereztek, talán nem túlzást azt állítani, hogy a megmentőjükkel:


130 km volt csak a mai táv, a Toba-tó déli partjára kellett eljutnunk. A másik csapatnak ugyanez 330 km volt.

Út közben láttunk egy olyan járművet amihez hasonlót sem láttam még soha. Azt sem értem, hogy hogyan közlekedhet ez az úton. Mondjuk érdekes állapotban lévő járművek közlekednek itt, villognak mindenféle színes lámpák a rendes lámpa helyén, egyik-másik olyan szakadt állapotban van, hogy nem is értem mitől megy. De legalább van rajtuk rendszám. Ezen a motoron az sem volt. Egy zártszelvényekből hegesztett hosszú vázba volt beleeszkábálva kettő(!) Vespa blokk, elől egy kerék, hátul három és hárman utaztak rajta. Meg egy kis majom is.


Mi négyen is felfértünk rá. Igazi hippi gyerekek voltak vele, egy másik indonéz szigetről jöttek, elképzelni sem tudom, hogy hogyan. A jármű igen rossz állapotban volt, a két blokkból csak az egyik ment és annak is levette a hengerfejét ott a benzinkúton az egyik srác és egy drótkefével csiszolgatta az égésteret. Nem voltak anyagilag sem eleresztve, megtámogattuk kicsit a küldetésüket.



Csipi vagy valahogy így hívták a kis majmukat, olyan 15 cm magas volt kb.


Gyorsan ledaráltuk a mai távot, nem volt különösebben megterhelő. És egészen kezdem megszokni a fordított közlekedést is. Mondjuk ~1200 km után illik is 😂 Tartottam tőle, főleg az itteni közlekedési kultúrával kombinálva. Kell az extra figyelem, de bele lehet jönni.

Megérkeztünk a tóhoz, vízparti szállásunk van, elég jó a hely. A szobák mondjuk extra kicsik, de egy éjszakára tökéletes.



Rögtön a szálloda mellett van ez a ház, jó nagy a kontraszt, gyönyörű vízparti telek és rajta egy kunyhó:


Amíg a többieket vártuk, bementünk a városba és meglátogattuk a helyi piacot is. A helyi piac kötelező, mindig meg kell nézni:






És pár életkép az utcáról:




Itt szemes kávét vettünk (robusta!) és kötelező volt fényképezkedni a tulajjal:


Ezen a képen Bandi is rajta van, kíváncsi vagyok megtalálja-e valaki

Nasi gorang de most tésztával
Cuki
Az emberek nagyon kedvesek és barátságosak, folyamatosan szólítgatnak minket, helló, hogy vagy, honnan jöttetek, fotózkodnak velünk. Mondjuk nincs is sok külföldi, igazi látványosságok vagyunk.

Közben megjött a csapat második fele is, így másodszor is összeállt a csapat. Azt még nem tudjuk, hogy holnap hova megyünk, holnap reggel majd kitaláljuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése