A hotelben a reggeli sem volt erős, de napindítónak ezért elment.
Nem siettünk az indulással, a mai táv sem volt sok, olyan 140 km. Aminek az eleje még egészen haladós volt, de ami utána jött, na az durva. Nagyjából ennek a távnak a felénél volt egy kereszteződés, ahonnan több 10 km-en át be volt állva az út. Mindkét irányba. Ha csak az egyik irányba, akkor a szembe sávot is megtelítették és ezért nem tudtunk haladni. Itt hívtam fel Bandit, hogy eszébe ne jusson erre jönni az autóval, különben holnapra sem ér Medan-ba.
Motorral még úgy ahogy lehetett menni, autók között, jobbról, balról, az út mellett, ahol épp volt egy kis hely. Pontosan azt csináltuk mint a helyiek. Aztán volt amikor úgy beállt, hogy motorral sem fértünk el. Pár rövid videó szemléltetésnek:
Nagyon észnél kellett lenni ezen a szakaszon, iszonyat megterhelő volt. De beértünk, megcsináltuk, leadtuk a motorokat.
A papucs nem az enyém, de a helyieknek sokszor ilyen a "motoros cipője". A mi csapatunkban mindenki rendesen fel volt öltözve, motoros cipő/csizma, protektoros motoros farmer/nadrág, protektor mellény, sisak, kesztyű. Rajtam még egy láthatósági nyári dzseki is volt. A helyieken ezzel szemben rövidnadrág, jobb esetben hosszú, póló és a képen látható flip flop papucs. Elvétve sisak, ami városon kívül inkább jellemző, városban inkább nem. És gyakran egy komplett család ül a motoron, apa vezet, előtte áll egy gyerek, anya hátul aki tart még egy kisgyereket.
Tartottam a baloldalon történő motorozástól, mert egy autóban legalább a kormány helyzete utal arra, hogy itt fordítva vannak a dolgok, de a motoron minden pontosan ugyanott van. De nem volt gond, rosszabbra számítottam. A közlekedési kultúrát sokkal inkább szokni kellett. A kreszben lévő szabályok itt nem sokat segítenek. Egy pár példa: simán mennek át a piros lámpán, de nem úgy, hogy visszavált de még épp átmegy, hanem odaér a piros lámpához és átmegy. Nagyobb kereszteződésben megállnak, de nem a piros hatására, hanem csak akkor amikor már sokan jönnek oldalról mert ott zöldet kaptak. De nincs olyan sem, hogy elöl mész, kiteszed az indexet jobbra (azaz a szembejövő sávon keresztül fordulnál be) és meggyőződve arról, hogy nem kezdtek el mégis előzni, befordulsz. Egyrészt a járművek jó része szinte folyamatos indexeléssel halad. A mozgása utal arra, hogy mit akar csinálni, nem az index. Emiatt biztos, hogy hátulról előznek, tök mindegy, hogy megy-e az index. Ahogy teljesen mindegy az is, hogy elöl haladsz, ettől még nincs elsőbbséged. Bennem az alábbi szabályok álltak össze:
- ne menj neki senkinek (ez mondjuk mindenhol elég fontos 😊)
- a nagyobb járműnek van elsőbbsége (és a motor a legkisebb)
- ha van (minimális) hely, menni kell
- ha más jön, akkor el kell engedni (mindegy, hogy elsőbbséged lenne-e, a te sávodban jön-e, el kell engedni, ő is elenged fordított helyzetben)
- a forgalom ritmusát felvéve, hirtelen mozdulatok nélkül, kiszámíthatóan kell haladni; ha valaki dudál az nem agresszió, azt jelzi "figyelj, jövök"
Bő 1500 km-t motoroztam, mit mondjak, tanulságos volt. És ami a legfontosabb, a csapatban senkit nem ért semmilyen baj. Műszaki probléma persze volt, de azokat megoldottuk. És milyen mázlim volt az idővel, sokszor esett ugyan az eső, de motoron egyszer sem áztam el.
Aztán egy olyan jó 4 óra késéssel megérkezett Bandi is az autóval. Nem volt jó állapotban a srác. Amikor írtam neki, hogy "mi megérkeztünk, brutális volt", akkor csak annyit válaszolt, hogy "hidd el, csodálatos utatok volt". Kis utakon jött ami olyan rossz állapotban volt, hogy csak teherautók és motorok mentek rajta. Többször motorosok álltak meg neki segíteni, tették a nagy gödrökbe a köveket, hogy át tudjon jutni. A nap hőse ő volt. Megérdemelte a gin tonic-ot a puccos - egyébként kínai - szállodában.
Estére jó éhesek voltunk, mert abban a forgalomban nem álltunk meg ebédelni. És hogy ilyen is legyen, átmentünk a hotellel szemben lévő plázába és beültünk egy Pizza Hut-ba. A pizza pont olyan volt mint egy olasz étteremben 😊 Nem, egyáltalán nem olyan volt, de nyomokban azért pizzát is tartalmazott és nem maradtunk éhesek, a végét még el is csomagoltattuk.
Holnap repülünk vissza Kuala Lumpur-ba ahol majd két estét töltünk, lesz egy szombatunk a városra. Jártam már ott, de KL jó hely, éri az időt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése