2016. január 24., vasárnap

Marokkó, 6. nap (jan. 23, szombat), 1776 km, Marrakech

Reggel elment a szobaban az aram. De a futes ment egesz ejszaka es ez a lenyeg.

A reggeli itt is a szokasos, alapvetoen edes dolgokbol allt. De most volt egy kis zoldseg es gyumolcs is.

Zagorabol visszefele kellett mennunk azon az uton amin jottunk, olyan 70 km-t. Itt vettuk az iranyt Marrakech fele. Utba ejettuk egy filmforgatas helyszinet, egy benzinkutat. A teljes diszletet itt hagytak, egy amerikai horror filmet forgattak itt. Nem szeretem a horror filmeket, de ezt ezek utan meg fogom nezni.

A mai ut is brutal jo volt. Nagyon hasonlo a tegnapihoz, csak itt vegig rendes aszfalton mentunk. Kanyart kanyar kovetett, magas hegyek, ma is szokszor jartunk 2000 m folott. Es itt sem volt hideg. Annyira nem, hogy szabalyosan kezdett melegem lenni. Olyan 27-28 fokban motoroztunk ma, ami januarban nem rossz. Maskor ilyen magasan ebben az idoben sielni szoktam, most meg itt gyulladok meg :) Jo, 2000-en csak olyan 23 fok volt :) Mondjuk nem is baj, hogy meleg van, mert az egeszsegi allapotom tovabbra sem 100-as. Nincs nagy baj, csak a tipikus megfazasos tunetek.

Megalltunk ebedelni. Leves, nem sikerult beazonositani leves, de valami krem, es tagine. Ami most baranyhusos. Majd gyumolcs. A desszert itt ugy tunik mindig gyumolcs.

Az Atlas hegyseg masik oldalan utfelujitas volt. Sokszor porosak voltak a kanyarok, nem mertem rendesen bedonteni az iveket. De igy is elvezheto volt.

Beertunk Marrakech-be. Nagy varos, igem eros forgalommal. A kozlekedesi helyzetet viszont felul kell biralom. Nem veszelyesebb mint azokon a helyeken ahol az utobbi idokben jartam. Maskepp kell figyelni, de nem megterhelobb, csak meg kell szokni. De az teny, hogy az autosok nem elozekenyek. Nem bunkosagbol, de nem a kozlekedesi kultura resze, hogy elengedik a motorost. Pedig a motor ugy is gyorsabb, kisebb helyen elfer, jobban gyorsul, ugy is elmegyunk mellettuk, mindenki jobban jarna ha elengednenek. De ez itt nem megy. Nyugat-Europaban regota jol mukodik, es otthon is nagyon sokat valtozott a helyzet az elmult evekben, pozitiv iranyba. Talan majd egyszer itt is valtozik. Mondjuk itt nincsenek is nagy motorok. Kis motorbol viszont sok van. Nagy kereku, negyutemu robogokbol. De az autosok amugy a gyalogosokkal sem elozekenyek, itt a gyalogos nehezen jut at az ut egyik oldalarol a masikra. Siman kikerulik az autosok a zebran is. Olyan, hogy megall, ha lelepsz? Kizart. Meg csak nem is lassit. Es erdekesek a forgalmi jelzolampak. Az egy dolog, hogy nincs turelmi ido, amikor az egyik visszavalt pirosra, azzal egy idoben a masik zold. Es itt a pirosat amugy is csak egyfajta iranymutatasnak tekintik. Kis tulzassal. A masik, hogy sok helyen a gyalogosnak nincs lampaja. Azt kell nezni, hogy az autoknak mikor piros, es akkor azert rendesen korulnezve, es meg jobban sietve atsuhanni az uton. Egy negysavos uton nem veszelytelen, kulfoldiek eseteben csak extrem sportoloknak ajanlott.
Szoval itt Marrakech-ben tenyleg durva a forgalom. Rengeteg auto, dugo, kis motorok eloznek jobbrol. Nagyon mas ez a hely mint amit eddig lattunk. Eddig az uton alig volt auto, az ut szelen szamarak voltak, meg integeto gyerekek. Ez itt meg olyan, mint Istanbul.

A hotelunk jo, az ovaroshoz kozel van. Motorok a melygarazsban. Egyebkent eddig sehol nem kellett felteni a motorokat. Senki nem nyul hozza.

Bementunk az ovarosba. Hu, kettos erzes. Egyreszt szep, es nyuzsges van. Masreszt sok a koldus mar az oda vezeto uton is amin setaltunk. A foteren pedig keregetok vesznek korul azonnal. Nem tagitanak, kovetnek. Leultunk enni. Micsoda versenges van a helyek kozott, hogy becsabitsak a vendeget. Tapsolnak, szurkolnak, hogy oda ulj be. Majd az asztalhoz is odajonnek arusok, egy percenkent akarnak eladni papirzsebkendot, edesseget, kepet, orat, mindent. Keregetni is odajonnek. Nincs nyugta az emebernek. Kicsit sok, kicsit nyomaszto.
En nem voltam kulonosebben ehes, csak egy levest kertem. A szokasos leves jott, meg van a neve is, Harira. Es hozza egy fakanal. Ami stilusos, de itt a mosogatas egy vodorben ment ahogy lattam. Es egy fabol keszult kanalat amugy sem tudom mennyire lehet rendesen elmosni...
A teren hihetetlen mennyisegu ember van. Olyan ember tomeg, amivel nagyon ritkan talalkozok. Es nagyon furcsa erzes, hogy szinte csak ferfiak. Nok alig. Csak idosebbek, ok keregetnek. Vagy kulfoldiek. Itt azert vannak sokan.
A tomegben sok helyen zenelnek. De nem lehet oket csak ugy lefenykepezni vagy videozni. Azonnal jonnek oda, hogy ezert fizessel. Es mivel mar fotoztal, most mar fizessel. Nem agresszioval kozlik ezt, de mar majdnem. Olyan furcsa erzes ez. Persze ertem azt is, hogy itt mindenbol penzt csinalnak. De tenyleg mindenbol. Egy mosoly, egy valasz is penzbe kerul. Egy foto meg foleg.
Beneztunk meg a bazarba, de csak epp egy kicsit. Majd holnap visszajovunk.

Kicsit elfaradtam ma. Szep helyeken jartunk, de kimerito volt. Marrakech egyelore furcsa. A nap 9 pontot er. Szep volt ez a szakasz is, de a 10-hez kellett a tegnapi uttalan ut, amitol jott a "megcsinaltam" eres. Ez a maiban nem volt, ezert marad a 9.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése