Nem volt egy megterhelo nap, nagyjabol 190 km-t jottunk. Tetszik, hogy nem hajtos. Akar mehettunk volna tobbet is, kicsit sem faradtam el, de jo ez igy. Semmi rohanas.
Hajnalban kimentem megnezni a sivatagot. Teljesen sotet volt meg. Es hideg es siri csend. Olyan csend, amilyet meg nem ereztem. Nagyon erdekes. Es nem volt fenyszennyezes sem, en meg nem lattam ilyen fenyesnek a csillagokat.
Aztan mar vilagosban, de meg a napfelkelte elott megint kimentem. Fenykepezovel a kezemben vartam a dunek kozott felbukkano napot. Botorkalt ott egy ember, beszelgetni kezdtunk. Turhetoen beszelt angolul. Sokat kerdezett Magyarorszagrol, es meselt Marokkorol is. Ezen a szinten beszelt vagy ot nyelven, kicsit beszelunk olaszul is. Az ide latogato kulfoldiektol tanulta. En megtanitottam neki a magyar koszoneseket. Majd felkelt a nap a dombok kozott, utos a latvany!
A fejedelmi reggeli utan kimentunk a dunekhez a motorokkal. Zsolti fel-ala zuzott rajtuk, durvan tolja. En meg sem probaltam felmenni a dunere, mar attol majdnem nyomtam vagy harom fekvotamaszt (ertsd: majdnem elestem), hogy elbotorkaltam a dune aljaig. Kulon mufaj motorozni a homokban, meg kell tanulnom!
Ez utan elindultunk, visszamentunk a kozeli varosba, nagyjabol azon az uton amin befele jottunk. Tankolas, majd motormosas kovetkezett, mert vastagon allt rajta a por. Az uj lanc is kapott rendesen, na de ezert van.
Innen egy szep uton jottunk el Tinghir-be. Jo volt, semmi kulonos. Mar itteni mercevel, mert persze nagyon szep ut volt. Itt a vadveszely tablan nem szarvas van, hanem teve. Volt is olyan, ahol szinte allora kellett fekeznunk miattuk.
A szallasra megerkeztunk 4 korul. Pazar hely! Most epp a teto teraszon ulok, szikrazo napsutesben, es irom a blogot. Ez igy elegge rendben van.
Este besetaltunk meg a varosba. Nincs igazan latnivalo, a helyiek eletet figyeltuk meg. Porban, muanyag szekeken ulo emberek, beszelgetnek, isznak valamit. Jokedvuek. Az utcan is uldogelnek, arulnak cukrot, csokit. Van elet. De akik igy szocializalodnak, azok csak ferfiak. Vannak nok is az utcan, de ok a gyerekekkel foglalkoznak, van csak mennek valahova. Nem ulnek igy kint. A nokon jellemzoen kendo van, de az arcuk nincs eltakarva. Muszlim orszag, de megengedobb. Latni noket csadorban is, de latni olyanokat is, akiken kendo sincs. Ok vannak kevesebben.
A kozlekedes kaotikus. De nem ugy, mint mondjuk Del-Olaszorszagban. Ott figyelnek. Valahogy itt olyan erzesem van, hogy nem figyelnek. Sem az autosok, sem a gyalogosok. De hozza teszem azt is, hogy nem lattunk balesetet, es velunk sem volt veszelyes helyzet. Maradjon is igy!
Gyerekek sokszor integetnek az ut szelerol. Ha megallunk, akkor sokszor keregetnek. Ezzel ugy bajban vagyok. Egyreszt ha adnek penzt, azt legszivesebben gyereknek adnam. De abban is van valami, hogy ne azt tanuljak meg a gyerekek, hogy a keregetes a jo ut. Persze ezt nem tudom megitelni, mert nem tudom itt mi a jo ut. A lehetosegeik kozel nem azok, mint mondjuk nalunk. Raadasul Marokkonal sokkal szegenyebb orszagok is vannak itt.
Es akkor par szo meg a motorrol: jol birja, nem csokken latvanyosan a hutoviz szintje. A letamasztasa viszont bajos, mindig kell keresni hozza egy teglat... Lesz azert mit megcsinaltatni ha hazaertem. De ez a motorozasi elmenyre nincs hatassal.
A nap 7 pontos. A reggel volt utos.
Gyorsan bemutatom meg a resztvevoket, ezt eddig elmulasztottam:
Akiket mar a tura elott is ismertem:
Zsolti: KTM fun, 1190-es KTM-je van, sokadszor van Marokkoban, o a turavezetonk
Egyed Zoli, alias Nomadbiker: KTM 990, az o motorjan van a jelado
Szabo Zoli, alias Bikeman: Honda Varadero, vele jarok evek ota turazni
Denes: BMW GS
Zimi: BMW GS
Feri: BMW GS
Karcsi: Suzuki DL650
Es akikkel most talalkoztam eloszor:
Anti: BMW GS
Laci: Dacia Duster :) o a kiseroautot vezeti
Es vagyon en, Suzuki DL1000
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése