India újratöltve - Kalkutta 2

Tegnap már rutinos voltam, eleve füldugóval feküdtem le aludni. Így nem volt zavaró a zene, amit nem tudnak kikapcsolni, mert az IT guy 3 napra elhúzott. Legjobbkor ment el, mi épp 3 éjszakát vagyunk itt.

Lazára vettük a napot. Reggeli után pihentünk még kicsit, én akkor írtam az előző bejegyzést. Dél körül jött értünk egy autó amit Vasent küldött, hogy vigyen el minket pár helyre. 1400 rúpia 10 órára plusz a parkolások. De Vasent a lelkemre kötötte, hogy mielőtt kifizetjük, hívjam őt fel. Ismeri a helyi viszonyokat.

Megjött az autó. A sofőr nem beszél angolul, jól kezdődik. Majd szólt, hogy csatoljam be az övem. De nem volt hova, mert szét volt törve a csat. Erre beszorította az övet a törött csat és az ülés közé. Sokat ért volna egy ütközésnél...

Vajon mit szólna ehhez a Közlekedésfelügyelet?

De szerencsére ilyen nem volt, az első út után pedig már inkább hátra szálltam be. A kommunikáció egy-egy szóból állt, pl. a látnivaló nevéből, vagy hogy "caffee" vagy "start". Adott egy mobilt, és amikor végeztünk egy látnivalónál, akkor felhívtam, hogy jöhet oda, ahol kiszálltunk. Azaz "start". Van ugyan helyi sim kártyánk, de olyan frekvenciát használ a szolgáltató amit az európai mobilok nem tudnak. Így csak mobil netünk van, de már ez is nagy segítség. Vasentet pedig elérjük WhatsApp hívással.

Az első látnivaló a Dakshineswar hindu templom volt a Gangesz partján. Épp akkor értünk oda amikor bezárták két órára. Nem akartunk ilyen sokat várni, így csak kívülről néztük meg. Magából a templomból nem sokat láttunk, mert az körül van véve egy fallal. Az viszont érdekes látvány volt, ahogy az emberek fürdenek a folyóban.

Majd újabb hindu templom jött, a Belur Math. Ez is zárva volt, de itt csak 40 percet kellett várni. Megnéztünk addig egy fotó kiállítást és ittunk kókuszlevet. Azt hiszem a kókuszléről alkotott véleményemet felül kell bírálnom, mégis a kedvencem lesz.

Ez a fotó tetszett a legjobban mindkettőnknek

Ez a templom is a Gangesz partján van, de a folyónak a másik oldalán. A belépés a szokásos, mezítláb és bent no foto. Volt persze pár selfie is, meg honnan jöttünk, meddig maradunk, először vagyunk-e Indiában, a szokás érdeklődő kérdések. És voltak koldus gyerekek is, ezt elég nehéz kezelni. Ugyanis nem gondolom, hogy jó dolog gyereknek pénzt adni, mert ebből azt tanulják meg, hogy ez jó irány, kéregetésből meg lehet élni. Persze ez biztos nem ilyen egyszerű, nagyon nehéz egy utcára született indiai gyerek sorsa, így azt hiszem ezt a kérdést nem tudom reálisan megítélni.

A templom meglátogatása után elmentünk egy Domino's pizzériába, ahol chicken tikka-s pizzát ettünk és csirkeszárnyat meg valami csirkés snack-et. Maradunk annyiban, hogy érdekes volt a pizza, de főleg a sajtos alap miatt, ami krémsajt volt. Inkább maradunk majd a hagyományos chicken tikka-nál, az sokkal jobban bejön.

Aztán lefojtottuk még egy kávéval és egy sütivel.

Innen a Howrah hídon keresztül a hotel felé indultunk. A híd nagyon érdekes, nincsenek pillérei. Jó lett volna messziről látni, de mi átmentünk rajta, így nincs róla távoli fénykép.

Pár kép a visszaútról. Autóból, sötétben, olyanok amilyenek, remélem azért a hangulatot visszaadják:

Hentesüzlet

Itt nem tudom mi történik...

Megérkeztünk a szálláshoz és megértettem, hogy Vasent miért mondta, hogy hívjam fel. Kifizettük ugyanis azt az összeget amiben megállapodtunk, 1400 rúpia + a parkolások, erre a sofőr mondja, hogy az 1400 az 1900. Aztán Vasent telefonon helyretette, mert én azon felül, hogy leírta, hogy 1900 nem értettem mit beszélt...

Holnap érdekes nap jön, kezdődik ami miatt Indiába jöttünk :-)