2024. október 19., szombat

Vietnám-Kambodzsa - 2. nap: Ho Chi Minh City

Mára ki is hevertem a jetlag-et. Egyénfüggő, hogy kit melyik irány visel meg jobban, érdekes módon engem a keletről-nyugatra irány tesz taccsra, azaz Ázsiából hazafelé. Na de hol van az még... A másik irány tök egyszerű, hulla fáradtan érkezek, alszok egy jót és minden renden is van. Most is pont ez történt, 9:40-kor sikerült felkelni úgy, hogy 10-ig van a szálláson reggeli. Így aztán képek sem készültek a 12. emeleti reggeliző helységről, pedig elég pazar a kilátás. De legalább reggelit még kaptunk.

Mára egy laza napot terveztünk, ez többé-kevésbé sikerült is. Tök laza volt, csak épp sikerült a végébe kicsit belehúzni. De kezdjük az elején.

A szállásunkhoz közeli parkba vezetett a mai első utunk. Magas fák, mókusok, a megérdemelt szombati pihenést élvező helyiek. Itt kaptunk egy kis oktatást is lábtollasból vagy hogy hívják ezt a sportot, elég  vicces dolog.

Egy szentély a parkban

Lábtollas mozdulat, na nekünk nem ment így 😊

Lábtollas oktatónkkal, akitől "labdát" is vettünk, szóval otthon is majd játszhatjuk

Innen a Függetlenségi Palotához vezetett az utunk, ahol a történelem egy darabját csodálhattuk meg. Minden részletében átjön a 60-70-es évek hangulata, nagyon érdekes hely. Hatalmas termek fotelekkel, irodák, hálószobák, étkező, bár, na és az alagsor, az az igazán kemény a labirintusokkal és rádiókkal.


Kávézás után elindultunk a Saigon-i Notre Dame-hoz, amit sajnos épp renoválnak, így nem tudjuk megnézni.

Ezt egy utcai árus akasztotta a nyakunkba aki kókuszt árul. Akinek a nyakába tudja akasztani ezt a cuccot, azoknak jó drágán. Vicces, gondoltuk, csináltunk is pár képet, meg persze a végén vettünk tőle túlárazott kókuszt. Ami így sem volt drága, csak épp harmadáért megkapható ha nincs a nyakba akasztós műsor. Mi megvettük a műsort is 😊

Ez pedig itt a Saigon-i Notre Dame:

Ami valahogy így nézne ki, mindegy, visszajövök Vietnámba úgyis:

Utcai árus

Ez pedig itt Ho Chi Minh szobra:
Innen a piacra vettük az irányt. Nagyon szeretem a helyi piacokat, minden városban kötelező látnivaló. Út közben csapott le rám egy önjelölt "cipész", kiszúrta, hogy a 2016-ban az indiai túrához vásárolt szandálom talpa kezd elválni. Kérdés nélkül kezdett a javításába, aminek az idejére egy 10 számmal kisebb papucsot is kaptam:

Én azt sem vettem észre, hogy kezd elválni a talpa, na mindegy, most már fel van újítva, még évekig szolgálnia kell 😊

Na és a piac. Az valami brutális, itt aztán mindent is árulnak. The Noth Face, Adidas, Nike, Hoka, töredék áron és természetesen minden eredeti 😆

Beültünk egy helyre ebédelni is, ami valami brutális volt! Ettünk nyárson csirkét, marhát, levélbe tekert marhát, rákot, kagylót, tavaszi tekercset, mindezt rizzsel és sörrel. Ízkavalkád, sokkoló! Na és a környezet, én teljesen kész voltam!

Az ételek nagy része csak ez után jött...

Majd beültünk egy utcai bárba is:

Ez pedig a forgalmi helyzet:

Visszamentünk a szállásra ahol találkoztunk a csapat többi tagjával, mától 13 fő a létszám. Megmutattuk nekik a tegnapi éttermet ami baromi jó volt, mi négyen pedig beültünk egy lábmasszázsra. Hát ezt kár lett volna kihagyni!

Innen a többiek visszamentek a hotelba, de mi Ádámmal valahogy egy élő zenés bárban kötöttünk ki.  Ezt mondjuk nem igazán értem, hogy hogyan, egyszer csak ott voltunk.... 🤣

Mit mondjak, elég jó bemelegítő nap volt! Holnap irány Kambodzsa.

Még egy dolog, a nyomkövető működik! Mobilon valamiért meg kell mozdítani a térképet ahhoz, hogy a nyomvonal bejöjjön, legalábbis nálam, de legalább működik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése