A mai ismét egy buszozós nap volt, így olyan sok minden nem történt.
Az indulás előtt megnéztük a szállás szomszédságában lévő Királyi palotát, ami valami lenyűgöző. Belső tereket nem lehetett fényképezni, de a szépségét így is visszaadja:
A tegnapi buszunk szép volt jó volt, szinte új, de csomagok nélkül is szűkösen fértünk el benne. Így ma Laci egy nagyobb buszt bérlet. Ebben elfértünk, de ez kissé lepattant volt. Mindegy, mert végül elértünk vele a célhoz.
A következő képek még Phnom Penh-en belül készültek (autóból), egy piac mellett mentünk el. Nagyon szeretem a piacokat, szívesen sétáltam volna itt. Meg úgy általában szívesen töltenék el itt (is) több időt. De egyszerűen nem fér bele minden. Ráadásul úgy megismerni az országot ahogy én szeretném, na ahhoz ide kellene költözni egy időre.
Még a fővárosban felvettünk egy nagyon fiatal lányt (vagy hát nem tudjuk mennyire nagyon fiatal, de nagyon fiatalnak nézett ki, elég nehezen megy nekünk az ázsiaiak korának megállapítása), ha jól értettük, akkor a sofőr barátnője. Valami végtelenül idegesítő volt a kiscsaj. Amikor felszállt, akkor nem hogy nem köszönt, oda sem nézett ránk, fel sem emelte a fejét a telefonjából. Majd valami végtelenül éles hangon kezdett beszélni a sofőrrel, olyan volt mintha egy fogászati fúrót nyomtak volna az agyamba. És folyamatosan vinnyogó hangú videókat nézett, közben megállás nélkül pittyegett a telefonja, mondta fel a hangüzeneteit, pont mint ha mi ott sem lettünk volna. Na itt került be a zajszűrős füles.
A ~330 km-ből olyan 100-on voltunk túl amikor a buszunk megállt. Erős égett fékszag volt. A sofőr, aki nem beszélt angolul, egy pocsolyából merített vizet és azzal locsolta. Hát jó, így is lehet, majd csak odaérünk valahogy. Volt amikor víz állt az úton, csak épp a szembe sávban, akkor átmentünk oda és azzal hűtötte a féket. Aztán megálltunk ebédelni, itt már egy slaggal locsolta, ennek a nyomai láthatók a képen:
A mai ebéd csípős csirkés tészta volt, igaz a csípőset kifelejtették belőle, azt utólag kértem és tettem bele. Az úgy általában jellemző, hogy az ember nem pont azt kapja mit rendel. Végtelenül kedvesek az éttermekben, de nem pont azt kapod, nem pont azt kell fizetni. De mivel nincs drágaság és minden kaja jó, ez pont mindegy is 🙂
Az út egyébként szép volt, rizsföldek mellett haladtunk, vízibivalyokat is láttunk.
Tipikus, hogy a házak cölöpökön állnak. Vannak nagyon szép régi, tipikus khmer házak, olyat még nem sikerült fényképeznem, mindig csak kocsiból látom. De van amit sikerült, ez nem olyan szép, de látszik a lényeg:
Ez pedig már Siem Reap-ben, teljesen normális, hogy a motorhoz eszkábált utánfutón utaznak. Egyébként meg van rajtuk bukósisak, ez sem annyira jellemző.
Közlekedésileg igen nagy a szabadság, olyan szerkezetek vannak
hozzáépítve motorokhoz, hogy csak pislogok néha. Majd próbálok fotózni
ilyen csodákat is. Finoman szólva nagyobb a szabadság mint nálunk 🙂
Amit nálunk horrorkaravánnak hívnak az itt teljesen normális 😆
Ez pedig már a hotelunk, befutottunk és a fék sem gyulladt ki 🙏 És a derekam is egészen jól bírja ezeket a több órás buszozásokat.
A szobánk elég patent, két kisebb franciaágy méretű ágy van benne, jó lesz.
És van itt is medence. Amit ma kihagytam, mert nem tett jót a tegnapi elázás, csak sikerült elég rendesen megfáznom. Már előtte napokon is volt kisebb baj a sok légkonditól, ebből épp kezdtem kimászni amikor jött a tegnapi jó nagy eső amiben szó szerint bőrig áztunk. Majd kezelem a helyzetet, vannak nálam alap gyógyszerek.
Este azért elmentünk megint enni és valahogy most sem sikerült normális adag kaját rendelnünk. Ádámmal lényegében folyamatosan túlzabáljuk magunkat és ezt még élvezzük is... 😆
 |
| Tök leves |
Ő pedig itt az étterem buddhista kismacskája:
Pár érdekesség még az utakról:
A kultúra része a függőágyazás, mindenhol függőágyak lógnak, még a tuktuk-ban is:
Ami érthetetlen számomra, egyes furgonokon hátul akkora kerekek vannak, hogy az autó szinte orra esik. Ezt is mehet közben sikerül csak ilyen bénán lefényképeznem, hogy hiányzik a kocsi eleje, de a lényeg látható. És itt nem satu fék van, nem azért áll így. Esküszöm nem értem miért jó:
Nincs drágaság, ez a benzin árán is látszik, egy liter 95-ös benzin 4100 riel-be kerül, ez kb. 1 dollár.
Mára ennyit, holnap irány Angkor 🙂
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése