2024. október 24., csütörtök

Vietnám-Kambodzsa - 7. nap: Siem Reap: Angkor

Ez a nap eddig mindent vitt! Igen csak hosszúra sikeredett a végén és volt ebben minden... 🙂 De ismét sokkolóan jó élményekkel gazdagodtam! Angkor-ban jártunk, jó sokk fénykép lesz a mai bejegyzésben.

Ahogy a nap indult, az speciel nem volt zökkenőmentes. Először is ez a megfázás eléggé megvisel, köhögök, de legalább lázam az nincs. Így egy forró leves volt a reggeli, ez segített is elindítani a napot.


Majd elindultunk négy tuktuk-kal Angkor-ba. A mi tuktuk-unknak már induláskor beteges hangja volt, még viccelődtünk is vele, hogy nehogy ezen is elszakadjon a lánc. Nem ez történt, felpörgött a motor és hang alapján ledarálta a lánc a hátsó fogaskereket (nem látszott mert be volt burkolva). Így aztán pár kanyar után meg is álltunk. Remek, második csapás. Gyorsan mentettek, az egyik tuktuk visszajött értünk miután letette az embereket.


És akkor jött a harmadik, ezt én csináltam... Angkor hatalmas területen fekszik, úthálózat van bent, elindultunk a tuktuk-kal a pénztártól a templomok felé. Eltettem a jegyeket a mobilom mellé. Majd elővettem a mobilomat... A jegyek meg persze kirepültek. És ebből sem lett baj, megállt a sofőr, visszaszaladtam a jegyekért és mentünk tovább. De komolyan, mintha kezdő lennék... 😆

Ezt a képet akartam megcsinálni, itt már újra nálam vannak a jegyek 😆

És akkor a tűző napsütésben megérkeztünk a bejárathoz. Sokkoló amivel itt találkozik az ember, engem legalábbis sokkol.


Szimmetria mindenhol, imádom a szimmetriát 😊

Sajnos a Vörös Khmerek elképesztő károkat okoztak itt is, romboltak, lefejezték a szobrokat (a fejek nagy része Kínában kötött ki), cigit sodortak a papírokból amiken a kövek nyilvántartásba voltak véve...










Tuktuk-jaink az árnyékban, brutális volt ma a nap

És akkor eljött az ebéd ideje, most kipipáltunk pár helyi ételt, szerintem olyan sok tipikus már nincs amit ne kóstoltunk volna.

Ez nyers tavaszi tekercs, a sült finomabb, ez inkább a képen néz ki jól

Sült rákok, ez még mindig az előétel

A főétel sült gyömbéres csirke

Az egyik templomhoz vezető úton taposóaknától megsérült emberek zenéltek. Sajnos Kambodzsában sok helyen a mai napig sok akna van.

A Ta Prohm templomnál, az egyik legvarázslatosabb hely

Lehet indákon hintázni 🙂

Szia Nikiiii 😊

Itt is vannak halott fák


Délután fél 6 körül zártuk a napot, de én itt még napokig el tudnék bolyongani. Hihetetlen érzés ezekben az építményekben mászkálni és akár eltévedni is kicsit. A hely a világ egyik csodája!

Vacsorázni mentünk, ahol Ádámmal ismét végigettük a étlapot 🙂

A felszolgáló lány a kezére írta fel amit utólag rendeltünk 🙂
Előételek

Leves és főétel

Timko azt mondta, a fejem kilóg a képből, így megoldottam
Az étterem után még elmentünk a bulinegyedbe, itt tegnap is volt a társaság, csak tegnap én kihagytam, mert nem voltam valami jól. De ma sokkal jobb volt a helyzet, csatlakoztam.


Ide már csak öten jöttünk, megittunk ezt-azt, beszélgettünk, zenéltünk. Ádám mögött van a laptop, ott lehet zenét kérni, mondjuk érdekes amikor a melletted jobbról és balról lévő helytől tök más szól 🙂

Hosszú nap volt, de minden percét élveztem!

És ki van pipálva a bakancslistám elejéről egy elem, Angkor 😊

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése