2020. augusztus 10., hétfő

Kektura - P2D4 - 18,89 km

Minden tortenik valamiert.

Hibatlanul indult a nap. Kivaloan aludtam, nyoma sem volt semmilyen vad mozgasnak, se lovoldozes, se buli, tok nyugi volt. A legjobb ejszaka az eddigiek kozul. Madarcsicsergesre keltem, teljesen kipihenten. Feri is hasonlorol szamolt be.


Ez itt a napfelkelte, eleg jo. Brutal jo! Nagyon elvezem ezt a reszet (is), tenyleg egy csoda, hogy milyen latvanyok tarulnak elem.

A ret masik oldalan vonat ment, de egyaltalan nem volt zavaro, sot.


Jo ido volt ejszaka most is, eddig egyszer sem faztam. Meg jo, hogy van nalam egy baromi vastag polar, amit eddig elo sem vettem :) Kellhet meg persze. Viszont reggelre most csurom viz volt a sator. Sebaj, megszaritottuk, rutinbol megy. Ami viszont eddig nem volt, azok a meztelen csigak. Reggel ugy kellett lepockolni oket a satorrol, eleg gusztustalan joszagok. Es osszenyalazzak a satrat...

Reggeli, pakolas, es go. Kisetaltunk a foutra, kb. 200 meter. Egy arnyekos, magas fuves reszen, ami nyirkos volt. Ugy rendesen. Na itt beazott mindkettonk cipoje. Ugy rendesen. Sebaj, aszfalton kell menni Tapolcara, majd gyorsan megszarad. Nem, nem szaradt meg gyorsan. Semennyire nem szaradt meg. Itt most visszutott, hogy nem gore-tex cipoben jottem. Tapolcara beerve leultunk egy vizelvezeto csatorna szelere es szaritottuk a cipot, talpbetetet, zoknit. Na itt pont ugy neztunk ki, mint ket csoves.


Ultunk itt kozel egy orat, de sokat nem valtozott a helyzet. Remenytelennek tunt, igy felvettuk a papucsot, felkotottuk a cipoket a hatizsakra es elindultunk boltba, feltankolni a kajat. Legalabb csinaljunk valami hasznosat amig szaradnak a cipok.


A boltnal belebotlottunk egy sutodebe. Ajjjjj, tobb se kellett, bevasaroltunk. Sult kolbasz, sult csirke, toltott dagado, krumpli, kenyer, mustar, kaposzta. Vegre rendes kaja, rendesen bezabaltunk. Nem is tudtuk megenni mindet, egy reszet elcsomagoltak nekunk.


A boltban feltoltottuk a kaja keszleteket, de ugye ott volt meg a vizes cipo. Jobb hijan az lett a terv, hogy tartunk egy pihenonapot, mert vizes cipoben nem szabad menni. Felpuhul a bor, azonnal vizholyag lesz.

Felhivtam egy kedves kolleganomet, Bettit, akinek ma van a szulinapja (innen is Nagyon Sok Boldog Szulinapot kedves Betti!!), es meseltem neki, hogy epp Tapolcan vagyunk, es nem tudunk tovabb haladni. Betti tapolcai. Kerdezte, hogy tudnak-e a szulei segiteni valamiben. Igen, egy hajszarito jol jonne. Es kaptunk.


De nem csak ezt, froccsot, kavet es jegkremet is. Sokat beszelgettunk, tobb mint ket orat voltunk ott. Nagyon jo volt. Ugy, hogy most lattuk egymast eloszor. Annyira jo elmenyek ezek. Minden tortenik valamiert. Azert lett vizes a cipo, hogy ez megtortenjen. Delutan fel 3 is elmult mire elindultunk. Raadasul 3 km-nel tartottunk csak, de egy cseppet sem bantuk. Sot!

Megneztuk gyorsba a belvarost.

Es beutottuk a pecsetet a vasutallomason. Akarom mondani a vasutallomas mellett levo kocsmaban.


Amugy meg senki ne gondolja, hogy ez egy alkohol tura. De amugy meg az... :)

A varost elhagyva talalkoztunk egy turazoval, epp pihent egy fa alatt. Lattuk is amikor beutotte a pecsetet a kocsmanal. O Attila, csatlakozott hozzank. Jo arc.


Jo darabon ma is aszfalton kellett menni, ez nem valami elvezetes. Lesencistvandon annyira megszomorodtunk ettol, hogy kenytelenek voltunk meginni egy ujabb sort. Ja nem, kettot. Nem, nem alkohol tura, mar mondtam :)


Vegul aztan jott egy kis erdos resz, a mai napbol ez volt a szep tura szakasz, nem volt valami sok. De a mai napban nem is ez volt a jo, hanem minden mas. Egy fel pihenonapot is behuztunk egyben.


A nap vegen a korona pedig, hogy egy ismert ember portajan szalltunk meg. O nincs itt, csak a kertben satrazunk, es csak ismeros ismerose, na de akkor is :)

Delelott meg komplett katasztrofanak nezett ki, de ez a nap eddig mindent vitt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése