A mai nem volt egy megterhelő nap, úgy értem abból a szempontból, hogy már nem motorozunk. De időjárás oldalról van kihívás. Kb. 200 méteren vagyunk, a magaslati betegség a múlté, van helyette olyan 32-33 fok, hozzá 100%-os páratartalom és ugyan felhős az ég, de érzed ahogy perzseli szét a testedet a nap. Közben bármikor leszakadhat az ég. Én szeretem a meleget, a napot is. De ami itt van, az durva. Amint kilépsz a hotel légkondicionált előteréből, abban a pillanatban rád tapad az összes ruha és mindenhonnan (a szó legszorosabb értelmében véve) elkezd rólad folyni a víz. Közben ég szét a fejed, ha van rajtad sapka, akkor az alól is folyik a víz. Ezek a körülmények.
Azért mentünk egy kört délelőtt, a belvárosban van a szállásunk.
Azt hiszem kijelenthetjük, hogy a város zsúfolt
Egy szikh templomnál
Béla, nincs áram a konyhában, dobd már át kérlek a bekötési rajzot...
Megnéztük az Aranytemplomot is, itt egyelőre még csak kívülről. Igazából csak a bejáratát. Amritsar a szikh vallás szellemi és kulturális központja, központi temploma az Aranytemplom.
Egy kis csendes pihenő után elindultunk taxival az indiai-pakisztáni határhoz, az Attari-Wagah átkelőhöz. Ez most a feszült viszony miatt le van zárva, de a "show"-t megtartják. Ez itt erőfitogtatás, farkasszemet néznek az indiai és a pakisztáni katonák, lengetik magasra a lábukat, provokálják egymást. Két éve a végén kinyitották a kaput és a katonák kezet fogtak, na ez most nincs. Azt is meg kell jegyeznem, hogy nem mindenki szerint érdekes ez a "show", Vasent barátom azt mondta, hogy inkább ne jöjjek ide. De a többiek mellett engem is érdekel, így csak eljöttünk. És mivel külföldiek vagyunk, mindenhol külön gyorsítósávon mehettünk és leültettek gyakorlatilag az pakisztáni határhoz legközelebb, kb. 5 méterre volt tőlem a túloldal. Hátborzongató érzés volt ott ülni.
Van ceremóniamester katona, aki mikrofonnal a kezében fokozza a hangulatot, az összegyűlt emberek egyszerre ujjonganak, kiabálnak, hangos a zene, iszonyat tömegpszichózis van. És a túloldalon ugyanez, próbálja a két oldal túlharsogni egymást. Egy bő fél óra a műsor, olyan amit előtte elképzelni sem tudtam.
A kapu túloldalán Pakisztán
A túloldalon ment ugyanez
Ez már a városba visszafelé úton egy egyetemi épület:
Este még sétáltunk kicsit, megnéztük a kivilágított várost, vacsoráztunk és ezúttal megnéztük az Aranytemplomot is.
Ez az Aranytemplom kapuja előtti tér, már itt is jó sokan voltak.
Ez pedig már bent:
Be lehetett volna menni magába az Aranytemplomba is, de nagyjából 1 órásra tippeltük a sorban állást, így azt elengedtük.
Jó kis nap volt, olyan visszatöltődős. Holnap is még itt leszünk, utána repülünk vissza Delhi-be. Az eredeti terv szerint az Attari-Wagah határon átmentünk volna Pakisztánba és ott is lett volna 4 napunk. A repülőjegyet még így vettük, csak közben a határt lezárták, így hazafelé jegyünket ami Lahore-Budapest volt át kellett foglalni Delhi-Budapestre. Jó lett volna Pakisztánnal zárni a túrát, de ezt majd máskor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése