2026. augusztus 8., szombat

Himalaya motortúra: 0-1. nap: kiutazás és Srinagar-Sonamarg (~80 km)

Hol is kezdjem, illene ide valami ütős bevezetés, de hulla fáradt vagyok... És most nagyon finoman fogalmaztam. Viszont arról a pozitív, vigyorgós fáradtságról beszélünk 😁 A bakancslistám igen előkelő helyén lévő elem megvalósításába fogtam, eljöttünk motorozni Indiába Himalaya-ba. Bikeman Zoli, Balázsi Zoli, Dénes és én.

Az utazás két nappal ezelőtt indult, a két nap között minimálisat aludtunk csak repülőkön, de rendben kijutottunk és motoroztunk is már kicsit. Olyan nagyon sok köszönet mondjuk nem volt benne eddig, de bemelegítésnek jó lesz. De nézzük akkor az elejéről.

Augusztus 7 péntek, a reptéren találkoztunk, örültünk egymásnak ahogy ilyenkor az lenni szokott és egy rendes ebéd után már fent is találtuk magunkat a Turkish Airlines Isztambulba tartó járatán. Alig két órás út, majd 3 óra tranzit idő és felszálltunk a következő járatunkra ami Delhibe indult.

Nálam az Airbus A350 az etalon, de azért a Boeing 777 is elég jó

Az út közel 6 óra, viszonylag gyorsan telt el és hajnal 4 körül meg is érkeztünk. A belépés viszont nem ment gyorsan. Volt e-Visa-nk, előre kitöltött e-Arrival Card-unk, még az Imigration Office előtt egy pultnál bescannelt útlevél, fénykép, ujjlenyomatok, majd az Imigration Office-ban közölték, hogy amit megcsináltunk az mind jó, de nem töltöttük ki az egészségről szóló nyilatkozatot. Jártunk-e 21 napon belül ebolával fertőzött országban, mikor jöttünk ide, hogy jöttünk ide, hol volt a tranzit, járatszámok, hova megyünk, hotel címe, ki a kapcsolattartó, hol mennyi időt fogunk eltölteni, stb. stb. Végül ez is meglett és csak sikerült belépnünk az országba. Nem úgy ment mint Szingapúrba, na.
 
Felvettük a csomagokat majd azzal a mozdulattal le is adtuk a belföldi járatok termináljában. 

Hogyan néz ki egy rendes napköszöntő :)

Itt eltöltöttünk újabb pár órát, majd egy IndiGo járattal elrepültünk északra, Srinagar-ba. Ahol eskü nem értem miért, de négyünket két csokor virággal várt az odaküldött sofőrünk, aki a Kashmir Bikers egy embere volt.


A reptérről a motorkölcsönzőig vezető út elsőre azért erős volt. Komoly katonai jelenlét van az utakon, az előre megvásárolt eSim-ek nem működnek, csak segélyhívás lehetséges. De ezt leszámítva a pezsgő indiai élet megy az utcákon. Sok ember, sok jármű, motorok, autók, tuktuk-ok, teherautók, buszok, kézikocsik, hangos dudaszó, káosz, mindenhol árulnak mindent is és nincs patyolattisztaság.
 
A motorkölcsönzőnél a motorjaink már ki voltak készítve az utcára, 4 db Royal Enfiled Himalaya.


Itt azért sikerült jó sok időt eltöltenünk mire el tudtunk indulni. Útvonalterv, papírok kitöltése, fényképek, nemzetközi jogsi, pénzkivétel, csomagok optimalizálása. Az utunkon kísérni fog minket egy autó, ők a technikai részleg ha valami bajunk adódik (előfordul azért ezekkel a motorokkal), helyismerettel rendelkeznek és hozzák a nagy csomagjainkat. A motoron csak kis csomagokat viszünk, esőruha, plusz kesztyű, plusz egy pulcsi, víz, valamennyi ruha arra az esetre ha az autó előtt érünk a következő szállásra.

Bikeman már nagyon indulna

Ha kell egy fehér hátterű fénykép :)

Beszélgettem a srácokkal, kérdeztem, milyen a biztonsági helyzet itt. Valami oka csak van, hogy ilyen erős a katonai jelenlét. Mire, ja, semmi, teljesen biztonságos. Hát jó... Ez itt Kashmir, a pakisztáni határ nincs olyan messze, voltak itt már elég komoly események, volt ami nem is olyan nagyon régen (tavaly ilyenkor amiatt nem tudtuk megcsinálni ezt az utat). Ráadásul van valamilyen vallási ünnep is, ami miatt lehetnek igen zsúfolt helyszínek. Mondom a srácoknak, hogy ezeket gondolom jobb elkerülni. Mire: nem, tök oké, teljesen biztonságos. Kialakult bennem az az érzés, hogy eléggé mást gondolunk a "biztonságos" szó jelentéséről. De megnyugtató, hogy a helyiek szerint a helyzet rendben van. Ettől függetlenül észnél kell lenni.
 
Ez itt a motorom: 


Bedobtam, hogy esetleg ne ma induljunk útnak, értem én, hogy csak 80 km, de mindenki hulla fáradt, sokkal jobb lenne itt megszállni, enni valamit, megnézni valamit, időben lefeküdni aludni, mert ami a repülőn volt az nem nevezhető pihenésnek. Lényegében alvás nélkül a második napon vagyunk, el kellene indulni ismeretlen motorral, szemerkélő esőben az indiai közlekedési kultúrában, ráadásul a másik oldalon. De végül meggyőztek, hogy menjünk, nincs a városban különösebb látnivaló, jobb innen elmenni mielőbb, a bérlős srácok is ezt ajánlották. Nyomjuk le ezt a 80 km-t, ennyivel könnyebb lesz a következő nap, amúgy sem egy érdekes szakasz.
 
Hát, az első fele valóban nem volt az. Brutális forgalom a városból ki, mindenki megy mindenhol, a stop tábla mintha ott se lenne, de a piroson is megy át mindenki. Nem az épp beváltó piroson, a folyamatos piroson. Szó szerint mintha ott se lenne. Igen komoly figyelmet igényel itt vezetni, egyből nem vagy álmos, brutális és folyamatos az adrenalin. És ha mindez nem lett volna elég, a céltól 35 km-re elkezdett rendesen esni. Jött hozzá még az, hogy nem látsz, párásodik a plexi, csúszik az út. Eddig olyan, mintha egy túlélő túrára jelentkeztem volna.

Egy ellenőrzőponton

Sonamarg volt a mai cél, épp előtte megállítottak egy ellenőrzőponton, felírták az adatainkat. Honnan jöttünk, hova megyünk most, hova megyünk holnap, mi a foglalkozásod... Nem sok kép készült ma és ezekről a katonai ellenőrzőpontokról nem is fog még véletlenül sem. Abból lenne igazán baj. Egyelőre még a kamerát sem tettem fel a sisakra, nehogy azért szóljanak.


Végül megérkeztünk a helyszínre, Sonamarg ~2700 méteren van. Melegem az nincs, itt nem az otthoni 40 fokokról beszélünk. Ráadásul egyes cuccaim el is áztak, a motoros farmer alsó szára, mert csak motoros (magas szárú) cipőt hoztam, a cipő is beázott, annak ellenére, hogy papíron vízálló (és nem is ócska) és egy kesztyű is elázott (de van másik). És holnapra hasonló időt mondanak. Pistit, Bikeman öccsét tudnám idézni, "ez eddig nem rossz, de a jótól azért messze van" 😅 Ezt persze az időjárási körülményekre értem, mert egyébként Royal Enfield-ekkel vagyunk a Himalaya-ban. A karomon feláll a szőr az érzésről 😁


Elég jó a szállásunk, ez a kilátás a teraszról:
 
Ez meg a terasz 😂:
 
Reméljük holnap azért egy kicsit jobb idő lesz, ráadásul holnap nem csak 80 km-t fogunk menni. Elhúztam aludni.

2 megjegyzés:

  1. Jó utat! Esetleg egy térkép?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! Indiában tiltott a műholdas kommunikációra képes eszközök használata, így nem hoztam el a nyomkövetőt. De majd rajzolok valamit :)

      Törlés