Himalaya motortúra: 7. nap: Leh - Sarchu (~250 km)

Úgy tűnik ebben a hotelban lehet rendeset is aludni ha az ember már akklimatizálódott. És persze szedi a Diamox-ot. Ebben az évben leszek 50 éves és gondolkoztam, hogy ennek appropóján megcsináltatnám az első tetoválásomat. De nem lett meg, hogy mit meg hova, így az ötletet elvetettem. De lehet mégis megcsináltatom, a vállamra varratom, hogy "Diamox", ha már - kis túlzással ugyan -, de megmentette az életemet.

Leh-ből 10 óra körül indultunk el. Az útról igazából már nem tudok mit írni. Csak a "szokásos". Mintha folyamatosan egy festményt néznék ami egyfolytában változik, de mindig lenyűgöző, időnként pedig úgy beüt a látvány, hogy libabőrös lesz tőle a karom és ilyenkor még az agyamban is szétrobban egy boldogsághormon. Tényleg hihetetlen ez az egész.

Ma útminőségből kaptunk ilyet is, olyat is, az indulás után nem sokkal kis off road következett.

Majd átkeltünk a Tanglang La hágón is, csak hogy ma is legyünk 5e méter fölött. A hágó legmagasabb pontja 5328 méter.

Úton a hágó felé

Ez pedig már fent, ha rosszul vagy, kaphatsz oxigént

Majd elindultunk lefelé, most nem toltuk túl a fenn tartózkodást.

De volt ma olyan szakasz is, kb. 30 km, ami egy 4600 méteren lévő fennsíkon haladt. Ilyet sem láttam még. Mondjuk eleve nem voltam magasabban 3 ezer pár száz méternél a túra előtt. Ahogy nem is voltam még rosszul magasság miatt és fogalmam nem volt róla, hogy létezik a Diamox. Jó lesz az a tetoválás 😅

Csak haladtunk, haladtunk a mesében és néztük a változó festményt.

Délután 3 - fél 4 lehetett, megálltunk itt enni egy levest. Mondanom sem kell, hogy ez sem egy Michelin csillagos étterem, hanem olyan nekünk való hely:

Zöldségleves

A leves finom volt, de ami még ennél is fontosabb, forró. Ma nem nagyon mentünk 4000 méter alá, szép idő volt, de hideg. Baromi jól esett ez a leves. Itt egyébként ismét mindenki érezte a bizsergést az ujjaiban, jó cucc ez a Diamox, Dénes meg is jegyezte, hogy hat a vegyszer 😅

Van itt szállás is ha kell

Majd mentünk tovább és belebotlottunk egy útépítésbe ami miatt szűk és rossz minőségű úton kellett kanyarogni előbb fölfelé, majd lefelé. Néha sár is volt, mert elkezdett csepegni az eső. Nem volt még feltétlenül indokolt az esőruha, de felvettük mert az a hideg ellen is jó és itt már meglehetősen hideg volt. Ezen a szakaszon volt először olyan tapasztalat is, hogy egy autós nem segített. Sőt, kifejezetten bunkó volt. Mert az kimondható, hogy kaotikus a forgalom, igen csak egyedi, de figyelnek egymásra és segítik azt aki előzne. De itt volt ez a gyökér aki kifejezetten rossz szándékú volt. Nem akart elengedni, aztán csak elmentünk mellette, akkor meg tolt le. Majd megállt az út közepén beszélgetni. A nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb úgyis belefut az ember egy ilyenbe, szóval igazából ezzel sincs olyan nagy baj. El kell engedni az ilyet, hadd menjen.

Az esőt egyébként megúsztuk, amiért nem győzök elég hálás lenni, így is nehéz és lássuk be elég veszélyes is volt ez a szakasz. De egyben a mai legszebb is.

Zseniális volt ez a szakasz, itt jött a libabőr...

Ez itt egy beborult busz vagy teherautó

A teherautók nem szaroznak fölfelé, villognak meg nyomják a kegyetlen hangos dallamkürtjüket és a gázt az nem veszik el, neked kell eltűnni az útjukból

Végül megérkeztünk egy ellenőrző ponthoz, vagy inkább egy beléptető ponthoz. Innen liberálisabbak a szabályok, rögtön utána van egy alkohol shop. Természetesen megálltunk, de én továbbra sem merek meginni egy sört sem. Jobb nem szórakozni a magaslati betegséggel, majd megkoronázom egy sörrel a túrát ha leérünk olyan 1000 méterre. De az még nem most lesz.

Sarchu-ban sátras szállások vannak, egy ilyenben szálltunk meg ma, kb. 4300-on. A sátorban van két ágy és van hozzá "fürdőszoba". Meleg az nincs hozzá :)

Kaptunk forró teát, van áram aggregátorról, internet az amúgy nincs. Úgyhogy ez az írás majd valamikor később kerül fel.

És kaptunk vacsorát is, itt, az ebédlőben

Találkoztunk egy kedves belga párral, ők épp az ellenkező irányba haladnak motorral, Leh felé. Ajánlottak jó szállást holnapra.

A vacsora után beszélgettünk még kicsit, majd mentem aludni. Előtte megmostam az arcomat és a fogamat a jéghideg vízzel.

 

Az alvás úgy néz ki, hogy van rajtam egy aláöltöző, egy túranadrág, zokni, két póló egy rövid és egy hosszú ujjú, egy polár pulcsi, egy tollkabát és egy sapka plusz a kabát kapucnija. Így feküdtem be az ágyba ahol betakartam magamat egy vastag paplannal, majd egy vastag takaróval és még egy paplannal. Majd agyonnyomott ez a sok cucc. De legalább nem fázok. Jó éjszakát :)