2013. június 1., szombat

Fekete tenger megkerules, 8. nap (jun. 1, szombat), 3227 km, Terskol

Nem aludtam szet magam. Oltozes, pakolas, 9-kor reggeli, addigra minden indulasra kesz. Kozben befutott Andras. Egesz ejszaka jott, nem aludt semmit. O is 6 orat szivott, csak mig nalunk 3 ora komp, 3 ora hatar volt a megoszlas, nala 5 ora komp, 1 ora hatar. 40 perccel ert oda hamarabb a komphoz, de ez keves. Mar nem engedtek be a sorompon a hatar savba, ahol a kileptetes megy. Kozel 4 orat vart a kompra, de a kovetkezo kesve indult. Cserebe az orosz belepes 1 ora volt. Ez igy is 6 ora, raadasul ejszaka.
Hulla faradt, nem indul a tobbiekkel, alszik par orat. En ugy dontottem, hogy itt maradok es megvarom, legalabb ma ne menjen egyedul. Nekem is jol jon meg egy kis pihenes.

Itt tartunk most, del korul indulunk a tobbiek utan. A tav 500+ -os, alitolag nem tul jo az ut, es forgalmas. Viszont ott ujabb piheno nap lesz. A szallasunk valahol 2000 meter magasan lesz az Elbrus hegyseg szelen. Nem tudom, hogy ott lesz-e wifi, majd innen folytatom :-)
-----
Akkor folytatom, megerkeztunk a szallasra. Ejfelkor, ez ismet egy huzos nap volt. De most nem a sok herce-hurca miatt, hanem mert kesve indultunk, a tav vegul nem 500+ -os volt, hanem 700+ -os, aminek a vegen meg rank szakadt az eg is. De akkor nezzuk sorba.

A tervezett del helyett haromnegyed 2-kor sikerult elindulni a tobbiek utan. Felhos eg, szurt napsutes, harminc egynehany fok, fulledt ido volt a startnal.

Zoli mar par nappal ezelott mondta, hogy ettol a naptol tart egy kicsit, at kell menni egy hegyen ahol nagyon rossz az ut, koszos, poros, forgalmas, sok rajta a kamion is.

Mai utumk eleje jo minosegu volt, kanyargos, szep helyen vezetett. Eddig teljesen elegedett voltam az orosz utminoseggel. De jott az a szakasz, amirol Zoli beszelt. Azzal kezdodott, hogy neha megszakadt az ut folytonossaga, letaposott foldes kavicsos valami volt aszfalt helyett. Hol rovidebb, hol hosszabb reszen. Annyi szerencsenk volt, hogy a mi savunkban volt kevesebb, szembol joval tobb ilyen "javitas" volt. De igy is sokszor allora kellett fekezni. Ez a katyus szakasz lehetett egy olyan 50 km, a kozepen volt az a 8 km, ahol nem volt ut. Ez vezetett at a legmagasabb ponton. Ugy nezett ki, hogy eloszor csak surusodtek a katyuk, egyre kevesebb lett az aszfalt maradvany. Es szembol minden auto ami jott, az szurke volt es ablakomosozott. Es akkor egyszer csak elfogyott alolunk az ut, poros kavicsos murvas valmi lett az amugy is vacak utbol. Forgalom az volt rajta rendesen, a szemelyautok ugy mentek rajta, mint ha rendes aszfalt lenne. Repultek a kovek, mogotte akkora por, hogy nem lehetett latni semmit. Ha utolertem egy autot, akkor azt csak nagyon nehezen tudtam megelozni, mert gazadasra a hatulja csuszkalt a motornak, motorfekre meg az eleje. Persze auto mogott nem jo menni, mert szivom a port, es nem latok semmit. Szembol egy-ket teherauto ugy ment el, hogy mogotte vagy szaz meteren nem lehetett latni semmit a porfelhotol. Szornyu volt ez a 8 km, azt hittem soha nem lesz vege, raadasul amikor rajta mentem, akkor fogalmam sem volt, hogy ez most 5 km lesz, 10 vagy 50. 8-al egesz olcson megusztuk, de a motor egy mero por lett, Andrassal mi meg ugy neztunk ki, mint ket komuves. Melo utan.


Epp poroltuk le magunkat meg probaltunk kesziteni par fotot, amikor elment mellettunk egy teherautos, es kiabalt nekunk, hogy "magyar, magyar". Mondtuk, hogy igen magyar, hello. Kesobb urolertuk, allt az ut szelen, es integetett, hogy alljunk meg. Nagyon megorult nekunk, es meselni kezdte, hogy o katona volt Magyarorszagon. Egy ket magyar szot is mondott, "kocsi", "parancsnok", a "Kiskunfelegyhaza" nem volt hibatlan, de a "sor, bor, palinka" az igen :-) Keszult kozos fenykep, meg olyan is, ahol epp porol le minket. Jo fej volt.

Az Interphone-om a poros reszen lemerult, elfelejtettem feltolteni, valahogy nem jutott az eszembe elozo este. Pedig hosszu volt innen meg az ut, nagyon jo lett volna ha tudunk beszelni.

Az ut feletol sotet felhok iranyaba mentunk, de valahogy mindig ugy kanyarogtunk, hogy csak nem aztunk. Egy darabig, de az kesobb jon :-)
Amint azt az 50 km-es katyus reszt magunk mogott hagytuk, teljesen jo minosegu utakon mentunk, igy ket motorral halados is volt. Egyszer csak jobbra kelett volna fordulnunk, de az ut le volt zarva. Szetszedtek azt a hidat, amin at kellene mennunk. Megallt egy auto, az osszes orosz tudasomat osszeszedve probaltam megkerdezni, hogy merre keruljunk, ha az Elbrushoz szeretnenk eljutni. Intett, hogy "za minyja". Kovettuk, neki is a hid kellett volna. Ez a kerulo lehett egy plusz 40 km. Hosszu egyenes szakaszok jottek, mentunk a hegyek es az esofelhok iranyaba. Ez a resz kisse monoton volt, tobb szaz km-t tettunk meg eddig, es volt meg hatra is vagy 300. Beszelgetni nem tudtam, zenet hallgatni sem, mindketrohoz az Interphone kellett volna, igy enekeltem. Ezt mondjuk jobb, hogy nem hallotta senki :-)

Kezdett rank sotetedni, mint az elozo este. Csak most nem 80 km volt hatra a celig, hanem 200. Es kozeledtek az esofelhok. Nem lenne szerencses, ha sotetben szakadna rank az eg, nem fogunk latni semmit. De ez lett. Meg kellett allni, esoruha fel. 180 km volt meg hatra, amikor elkezdett esni. Sotetben, ismeretlen helyen, mar faradtunk is, nem sokat lattunk. Nem nezett ki jol a helyzet. Andras ment egy darabig elol, majd megallt, es mondta, hogy nem lat semmit, keressunk itt egy szallast, ez igy eletveszelyes. O szemuveges, sotetben esoben nem lat jol. Persze ilyen helyzetben senki nem lat jol, de neki valahogy meg is csillannak ilyenkor a fenyek. Mondtam, hogy ha tud kovetni, akkor megyek en elol, mar ameddig legalabb en latok. Ez lett, en mentem elol, Andras kovetett, lassan mentunk. Neha esett, neha elallt, volt olyan is, ahol szaraz volt az ut. Jott az utolso 80 km, uj ut, nem volt rajra felfestes. Esoben alig lattam, hogy hol van a szele, hol jon kanyar. Nem volt halados, de fontosabb volt, hogy egyben erjunk oda. Biztos szep helyen jartunk, mellettunk egy-egy reszen hatalmas sziklak voltak, utana fenyo erdoben vezetett az ut. Persze ebbol nem sokat lattunk. Inkabb semmit...
Nagyon faradt voltam, a csuklom is le volt mar merevedve, nehezemre esett huzni a gazt is. Ejfelkor ertunk a szallasra. Az elozo esterol azt irtam, hogy hulla faradtan erkeztunk meg. Most nem tudom, hogy ide mit irjak, most akkor hulla-hulla faradtak voltunk.

A szallas nagyon jo (Hotel Povorot, 2100 m-en van az Elbrus labanal), es ejfelkor meg vacsoraval vartak. Olyan jol esett ez a kaja, mint elozo este a tusolas. Szpasziba!

Amikor mi megerkeztunk, akkor a bamakosok meg nem voltak itt. Ok fel 2-kor erkeztek meg, a helyet a hegy masik oldalarol akartak megkozeliteni, csak hogy omnan nem vezet at ut. Az abhaz hatartol forditottak vissza oket, nagyot kerultek.

Tobb, mint 10 orat ultunk ma a motoron, csak tankolni alltunk meg, az etap 722 km volt. Nagyon nem hianyzott a vegere az eso, pedig ezt (na es a poros reszt) leszamitva teljesen rendben volt. A poros resz miatt nem vonnek le pontot, de a sotetben eso miatt igen, az utolso 150 km nagyon huzos volt. Emiatt 6 pont, egyebkent 7 lett volna.

Holnap piheno nap lesz, ez nem is johetett volna jobbkor, "kisse" ki vagyok merulve...
Par szo Oroszorszahrol:
Teljesen kellemes meglepetes ez eddig. Ha megtudjak, hogy magyar vagy, orulnek neked, segitenek, utba igazitanak. Kezzel-labbal, mert jellemzoen csak oroszul beazelnek. Az utak alapvetoen jok, nincs olcsosag, de megfizethetok a dolgok. A benzin kifejezetten olcso, kb. 220 Ft, es nem rossz. Az en motorom erzekeny a rossz minosegu benzinre, itt semmi gond nincs, hozza teszem, eddig csak Lukoil kuton tankoltunk. Ezt tettuk Ukrajnaban is, ott kb. 330 Ft egy liter. Ennel a 220-asnal csak dragabb lesz.
Burokracia az viszont van boven, eleg csak a hatar atlepest emlieni. De a hotelben is lefenymasolnak mindent, utlevelet, vizumot, migracios kartyat. Hogy mit csinalnak ennyi papirral, azt sosem tudjuk meg... Allitolag oket is ellenorzik, es buntetes van, ha nincsenek meg a fenymasolatok. Fenymasolas nelkul nem adhatja ki a holtel az igazolast, hogy ott szalltunk meg, az igazolast viszont kerik a hataron a kilepesnel.
Nincs olyan eros rendori jelenlet, mint Ukrajnaban. Legalabb is ezen a reszen. Itt is vannak hasonlo ellenorzo pontok, mint Ukrajnaban, itt mondjuk meg is kell allni, es csak akkor lehet indulni tovabb, ha a rendor int. Ukrajnaban eleg 50-re lassitani. Viszont itt Oroszorszagban ritkaban van ilyen pont. Ejszaka erezhetobben tobb a rendor, foleg korforgalmaknal allnak. De minket nem allitottak meg egyszer sem. Zoliekat ma megallitottak egy ilyen ellenorzo ponton, ott katonak voltak, ellenoriztek a papirokat, meg jo par kerdes, hova megy, hany napra. Kerdezte Zolitol a katona, hogy egyaltalan nem beszeli a nyelvet? Es Zoli rakezdett: "tavaris ucsityel, ja dakladivaju vam, nyikto ne atszusztvujet". Katona rohog, jon ki a felettese, mit rohognek ezek. Mire mondja a katona, hogy momdjon meg ilyeneket. Zolinak sem kellett tobb, "babuska szmotrity televizor". Mar a felettes is rohogott, intettek, hogy menjen :-) Egyebkent eddig meg nem buntettek meg a rendorok. Zoliekat buntettek meg meg Ukrajnaban, ahol eloztek, szaggatott vonal volt, de allitolag volt kint elozni tilos tabla. 5-en voltak akkor abban a csapatban, vegig buntettek mindenkit. Ezt akkor elfelejtettem irni, ez meg Sudak-ba menet volt.
Visszaterve Oroszorszagra, meg ket erdekesseg az utakrol. A kozlekedesi lampaban vilog a zold, mielott sargara valtana. Ez tetszik. A masik, a vasuti atjarok. Nehany atjaroban, gondolom a fobb vonalakon, az utbol felnyilik egy acel lap, olyan 45 fokban. Mindket savban, elevel a varakozok fele, olyan 70-80 cm magasra.


Ezen aztan at nem megy senki, itt nem fog utkozni vonat autoval. Maximum az auto ezzel az akadallyal. Mert olyat lattunk, hogy vasuti atjaro, felkaru sorompo es piros lampa, siman kikerulik... Ott nem volt ilyen felnyilo akadaly.

Holnap folytatas, piheno nap lesz, megyunk fel a hegyre :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése