Egeszen jo reggelivel indult a nap, majd rogton indultunk is. Minskbol gyorsan kiertunk.
Reggel hideg volt. Egy nap homerseklet szempontjabol ugy nez ki, hogy reggel amikor elindulunk, en ugy rendesen fazok. Amikor mar kicsit erosebben sut a nap, onnantol jo. Ez utan kapcsolom ki a futest, majd lekerulnek a plusz retegek. Olyan deltol mar rendesen meleg van, es delutan fel lehet gyulladni. Szeles a skala.
Az ut ma sem valt kulonosebben izgalmassa, tovabbra is a hosszu egyenesek dominaltak. Lassan kezdem azt erezni, hogy ha odaerunk majd a hegyekhez, el fogok esni az elso rendes kanyarban, mert elfelejtettem hogy kell bevenni...
Megalltunk tankolni. A belarusz rubel nem egy eros penz. Egy tankolas olyan 200.000 rubelbe kerul. Elore kellett fizetni itt is, mondtam, hogy 16 liter benzint kerek. A benzinkutas nem beszelt valami jol angolul, 60 liternek ertette. Azt mondjuk nem tudom, hogy mit gondolt hova fer 60 liter benzin, latta, hogy motorral vagyunk. Na mindegy is. A 60 loter benzin mi tobb mint 700e rubelbe kerul, kerte, hogy ussem be a pin kodot. Mondom az osszeg nem jo. De-de, csak ussem a pin kodot. De nem jo. De jo, majd cash back. Jol van, beutottem. 700e rubel az olyan 11e Ft kb. Tankoltam 16 litert, akkor ertette meg, hogy mirol beszeltem. Elkerte a kartyamat, es elvileg visszarakott ra tobb mint 500e rubelt. Errol a tranzakciorol nem jott sms, remelem megerkezik es nem kell az osszeget a joleti veszteseg szamlara konyvelnem. De tortent ma olyan is, amit viszont oda kell konyvelni, de errol kicsit kesobb. Szoval ez a penz visszarakas allitolag egy mukodo banki szolgaltatas, csak valamiert nalunk nincs hasznalban. Hogy Feheroroszorszgban mukodik-e, az pedig majd kiderul.
Ma ket csapatban mentunk, Zoli Piroskaval es a tobbiek. Bertunk Brest-be, itt egy lampanal elhagytunk ket embert. Majd Marci is kiallt. Brestnel van egy hatar, de a gps nem ehhez vitt, hanem innen meg delre. Oda mar csak 4-en erkeztunk meg. Par km-el a hatar elott megalltunk, hogy osszevarjuk a csapatot. Nem jottek, kezdett gyanus lenni. Vegul is nem volt megbeszelve, hogy melyik hazar. Felhivtuk Zolit, ok a bresti hatarnal voltak 5-en. Akkor mi megyunk vissza, csoportos vizumunk van, csak egyutt tudunk kilepni az orszagbol. 40 km vissza, amit azert nem bantam, mert egy erdos 2x1 savos ut volt, es neha volt benne 1-1 kanyar is :)
A hatar szivas volt, de nem is szamitottunk masra. Eloszor meg kell allni egy kapunal, utlevel, forgalmi. Itt rendszam ellenorzes, van-e a rendszerben buntetes. Az ut menti traffipaxok rendszam felismerosek, a rendszerben automatikusan megjelenik ha valakit lefenykepez, es csak a buntetes befizetese utan lehet elhagyni az orszagot. Nalunk senkinek nem volt buntetese. Ezek a kamerak tobbsegeben hatulrol fotoztak, vagy tenyleg senki nem ment bele, vagy mi erkeztunk az adatok beerkezese elott a hatarhoz. Ez talan majd akkor fog kiderulni, ha legkozelebb Feheroroszorszagba megyek. Ezt nem a kozeljovoben lesz.
Egy papirunk lett pluszban. Bealltunk a sorba. Elso korben a napon varakoztattak vagy egy orat. Majd beallhattunk a hatarhoz, ott legalabb arnyek volt. Itt vartunk meg egy orat. De legalabb nem kellett mindenfele ablakokhoz rohangalni, osszeszedtek az utlevelet, forgalmit, import papirt, migracios kartyat, kapunal kapott papirt, es varni kellett. Tobb koros volt, az utlevel mindig kellett, illetve egyik-masik papir. Az utolso kornel ellenoriztek, hogy van-e ervenyes nemzetkozi zoldkartyank. Marci nem talalta. Azt mondtak ez problem. Mindenhol kereste, nem lett meg. Ott hagytuk a hataron, azt mondta valahogy elintezi es majd jon.
A lengyel oldalon is volt meg egy fel oras procedura, de nagy nehezen csak visszajutottunk az EU-ba. Felig-meddig mar otthon ereztem magam.
Ahatar utan egyedul mentem. Megalltam valamit piszkalni a telefonon, mikorben a tobbieket masfele vitte a gps. Nem gond, meg volt kb. 160 km, majd a szallason talalkozunk. Meg jo is volt kicsit egyedul menni.
Es akkor elerkeztunk a joleti veszteseg reszhez. Tortent, hogy egy kamion mogott mentem. Zarovonal volt, azert kineztem, nem eloztem. Nem latom be. De a kamionos jelzett jobbra, hogy tiszta, mehetek. Oke, gondoltam, tortent mar zarovonalon elozes a tortenelemben, jelezte hogy tiszta, figyel is ram, haladjunk. Megeloztem, talan mar szaggatott vonalon tertem vissza a savba. Egybol lattam, hogy egy auto all az ut jobb szelen, szemben a forgalommal. Huh, nem gond, civil auto. Igen, szurke civil Opel Insignia rendorauto, amelyekrol talan irtam a tura elejen is. Mar szallt is ki belole a rendor, es mutatta hol kellene megallnom. Megalltam. Elkerte a papirjaimat, es mondta, hogy uljek be. Furcsa volt, nem kell beulni rendorautoba, azt mondjak. De ultem en mar azeri rendor BMW-ben is, mi baj lehet. De itt nem az egyezkedes miatt kellett beulni. Az auto tele van kamerakkal, megmutatta a fenykepet, ahogy a zarovonalon elozok. Az egyik valamennyit beszelt angolul, de azert en fogalmaztam meg a szabalytalansagot. Ez 200 zloty, ami olyan 14e Ft. Mivel csak par zloty-m volt, elkisertek egy automatahoz. De meg jo, hogy nem csekket adtak, nem tudom mit kezdtem volna vele szomaton delutan. Nagyon koszonom :) A kamionosnak is. Mondjuk nem akart o rosszat. Nem hianyzott, de eddig semmi nem vart kiadas nem volt, epp elbirja a koltsegvetes. Mindig szamolok nem tervezett kiadasokkal.
Keso delutan erkeztem meg, mar mindenki a szallason volt. Meg Marci is. Akivel az tortent, hogy felvettek egy ciril betus jegyzokonyvet, ala kellett irnia, es ciril betukkel rairni egy mondatot, ami elvileg a szokasos jogi szoveg volt: tudomasul veszi a fentieket, valosagnak megfele, stb. Csak epp erteni nem lehetett. Es 3.500.000 rubel buntetes.
A lanc persze megint rendeset nyult, ismet allitani kellett. De mar nem is lehet jol beallitani, mert szakaszosan van megnyulva, hol kisebb a holtjatek, hol nagyobb. Ilyenkor a legfeszesebb reszhez kell allitani, ezt tettem. Hazaig kibirja.
Kozel van Lublin kozpontja, 10 perc seta, bementunk. Imadnivalo kis ovarosa van, varosfallal, tornyokkal, terekkel, regi szep epuletekkel, szuk utcakkal, terekkel, ahogy kell. Es hatalmas elettel, kiulos helyekkel. Nagyon szivmelengeto hely, aki a kozelben jar ne hagyja ki. Meg volt feny is amikor beertunk, tudtam kesziteni par fotot is. Aztam a foteren ultunk, ettem egy helyi levest, beszelgettunk. A felszolgalonk Honorata, aki szerint Budapest a legromantikusabb varos.
Nagyon tetszett a nap vege! Lublin huzza fel 8 pontig.
