Egy kis Ázsia: Chiang Mai - 2. nap

A mai nap két részből állt: délelőtt zipline a hegyekben, délután egy kis kultúra.

Reggel jöttek értünk a megígért időben, egészen pontosan a 30 perces időablak 35. percében, de ez belefér. Felvettünk még két kínai nőt, anyát és lányát, és mentünk fel a hegyekbe, a Jungle Flight bázisára. Az út nagyságrendileg 50 km Chiang Mai-tól, kb. 1 óra, és 1300 méter magasan kötöttünk ki egy kis hegyi faluban. A városban még volt egy kis izgalom mert esett az eső, de mire felértünk a hegyre ott már egészen jó idő volt. És ez így is maradt végig.

Volt egy kis eligazítás, ránk adták a hevedereket és elindultunk a dzsungelbe a két túravezetővel. Az időn kívül azzal is szerencsénk volt, hogy csak négyen voltunk a programon. Ami részben annak is köszönhető, hogy ez itt még nem szezon. Így a túravezetőinkkel viszonylag sokat tudtunk beszélgetni, mutogatták az érdekességeket, arabica kávécserjét, gombákat vagy épp termeszvárat.

Arabica kávé

Aztán indult a móka. Voltam már zipline-ozni Szlovéniában, és az is baromi jó volt, de ez itt más nagyságrend. Több mint 30 platformon jártunk, nem is tudom hányszor csúsztunk rövidebb és hosszabb pályákon. A leghosszabb csúszás 1 km (!) hosszú volt ami egy völgy fölött vezetett át, valami észbontóan jó élmény. Van egy roller coaster pálya is, ez 1200 méter hosszú, ilyet korábban még nem próbáltam, ez is hatalmas élmény. Mindez egy dzsungelben, kb. 2 órán keresztül.

Az 1 km-es pálya startja, az erdősáv végétől egy völgy fölött csúszik az ember

Ez "csak" egy 400 méteres pálya

Leslie startol

Ez itt pedig én vagyok :)

Ha valaki esetleg nem ért be, akkor a pálya végén lévő vezető bement érte és kihúzta. Velünk ilyen nem fordult elő, de a kis kínai társainknak nem volt akkora lendületük a súlykülönbség miatt. Aranyosak voltak, a lány beszélt angolul, Hongkongba jár egyetemre.

Roller coaster

 

Néha kellett kicsit sétálni, de ez minimális volt

A program végén egy 40 méter magas platformon találtuk magunkat, és mondták, hogy innen le fogunk ereszkedni. Amikor láttam ezt a csörlőt, akkor még nem volt teljesen világos, hogy ez pontosan hogyan is fog kinézni.

De a csörlőben volt fék, amitől szép lassan engedte le az embert, nem kellett a másik végét fogni.

A végén kaptunk egy pólót és kaptunk ebédet is, ami teljesen rendben volt. Ahogy a környezet is ahol ezt elfogyasztottuk. Mondjuk az árba bőven belefért, nem olcsó mulatság ez. De megérte, ürülök, hogy eljöttünk rá, még egy színfoltja a túrának.

Délután pedig kimentünk a Wat Phrathat Doi Suthep templomhoz, ez itt az egyik legszebb buddhista templom. Kb. 30 km a várostól, és innen is szép a kilátás. Ami kicsit kiábrándító az az embertömeg, amihez persze én is hozzájárultam. És vannak mindig olyanok is, akiknek fogalma nincs, hogy egy ilyen helyen hogy kell viselkedni. Pl. a feleségét üvöltözve utasítgató manus, miközben imádkozós képet csinálnak, hát nagyon hiteles... Szóval ilyenek vannak.
Ez persze nem vesz el semmit a hely szépségéből.

Hosszú lépcső vezet fel a templomhoz

Kilátás Chiang Mai-ra, ez egy nagy város

Miután lejöttünk, benéztem még az árusokhoz, itt aztán árulnak mindent. Mindent is.

Itt épp hangtálakat és jégkrémet :)

Itt meg mindent...

Ahogy visszaértünk a városba elmentünk a bazár/kaja részlegre, itt vacsoráztunk. Csirkés pad thai-t ettem, kókusz volt az ital hozzá, és a végén egy banános tojásos roti-val fojtottam le ami csokival volt leöntve. A roti-t leginkább palacsintatésztához hasonlítanám, csak kissé más töltelékeket használnak. És azért a tészta íze sem épp palacsinta. Baromi jó, ebből fogok még kóstolni más ízeket is.

Kaja részleg

Itt készül a pad thai

Vacsora

Desszert

Táncosok

Ez a nap ismét adta rendesen! Olyan töménységben jönnek az élmények, hogy alig emlékszem az első napokra. És ebből a túrából van még hátra két hét. Ez azért így elég jó :)

Érdekes képek szekcióba: itt nem szívesen parkolnék motorral...