Reggel jó korán keltünk, sikerült kb 5. órát aludni.
Kaptunk reggelit, majd kimentünk a reptérre, metró+busz a kombináció. Vasent jó arc volt, reggel eljött a hotelhez és kikísért minket. Itt elbúcsúztunk, remélem mielőbb újra találkozunk!
Szingapúr reptere is hozza a szintet. Kilépés gyors volt, minden jól szervezett. Állítólag évek óta a világ legjobb repterének választják. Ez nem véletlen, tényleg minden flottul megy, a mosdója olyan mint egy puccosabb hotelé, akár le is lehet tusolni. Ami fura volt, hogy a biztonsági ellenőrzés nem a terminál elejénél van, hanem a beszálló kapuknál, minden kapunak sajátja van. Így nincs sor, max. egy repülőnyi ember van ott, de ők is folyamatosan érkeznek. A beszállásnál a repülőbe bevezető cső is légkondizva van.
Jetstar-ral repültünk, ez egy ilyen félig diszkont légitársaság, minden pénzért van a gépen, de a városok fő reptereire jár, nem azoktól 30-50 km-re száll le.
Valamennyit tudtam aludni a gépen, az jól jött. És landoltunk Bangkokban.
Itt is gyorsan ment minden, gyors volt a belépés (kis papír, útlevél, ujjlenyomatok, fénykép, kész), gyorsan jöttek a csomagok is.
Vonat visz a városba, ahol az elsőbbségi helyeknél láttam egy furcsa piktogramot, nem értettem. Az idős ember, terhes nő, kisgyerekkel utazó nő, beteg, ezek ugyan azok. De volt egy fura. Aztán a metróban lett világos, ott kis is volt írva, 'szerzetes', nekik is át kell adni az elsőbbségi helyet.
Van egy kis időutazás is, ugyanis itt 2562 van. Thaiföldön Buddha születésétől indul az évek számozása.
Délután sétáltunk egy kicsit a városban, ittunk kávét, az kellett nagyon. Ennek a városnak is elég jó a Starbucks ellátottsága. És valamivel olcsóbb is. Szingapúrban két kávé és két süti kb. 5.500 Ft-nak megfelelő dollár volt. Amikor oda átértünk, akkor egyébként azt vettem észre, hogy minden ugyan annyiba kerül mint előtte Malajziában, egy sör Majalziában is 8-ba kerül és Szingapúrban is. Csak a szingapúri dollár háromszor annyiba kerül mint a maláj ringgit. Thaiföld Malajziához lesz közelebb árakban.
Szóval mászkáltunk a városban. Ez is egy hatalmas város, vágyom már kicsit a természetbe. De most még ez van. Itt is 3D-s a közlekedés: alsó szinten autók, középső szint járda (és nem ázik az ember ha épp esik), fönt a vonat (ami épp jön).
Volt itt csilli-villi bevásárlóközpont (luxusmárkák sorban), de volt 'streetfood a síneken' hangulat is.
Az idő nagyon hasonló itt is, ma 34 fok volt, felhős, és mondanom sem kell, hogy párás. De már megszoktam, jó ez :) Az épültek agyon vannak légkondizva itt is. Majd meglátjuk, hogy ugyan az-e a helyzet mint Malajziában és Szingapúrban, ahol sokszor az utcát hűtötték (értsd ajtó nyitva, és dől ki a hideg). Közben meg sok helyen a klímaváltozásra hívják fel a figyelmet. Ez valahogy nem jön össze, na mindegy is.
Ezekben a járgányokban pedig valami bika motor van, elég durva a hangjuk és piszkosul mennek is:
Az utunk a Baiyoke Sky Tower-hez vezetett, ahova egy darabon hajóval mentünk. Ettől az élménytől teljesen kész voltam, pár perc volt csak (5-7 kb.), de annyira élveztem, hogy utána fél óráig vigyorogtam.
Épp indulni készült a hajó, amikor még pár helyivel beugrottunk az utolsó szabad helyekre. Kb. ilyen deszkákra kell leülni, semmi puccparádé. A személyzet a hajó szélén egy kötélbe kapaszkodva ment végig, és beszedték az emberektől a pénzt az útért. Megmondtad meddig mész, és odaadtad az összeget. Ez nem egy turista hajó, hanem rendes városi közlekedési eszköz. És jó is nagyon, mert ez nem áll a dugóban. És rohadtul megy is, valami piszkosul erős motor van ezekben is, néha odalépett, akkor úgy hasítottunk, hogy csak úgy csaptuk a vizet. Olyan volt komolyan mint egy filmben.
Ennek az épületnek a 78. emeletén vacsoráztunk. Ez egy kb. 300 méteres épület, ez az út a magas épületekről is szól, ez már a harmadik amit meglátogatunk :) Innen most éjszakai kilátás volt, elég pazar.
Az étterem all you can eat, volt itt minden. Levesek, sushi, sültek, tengeri herkentyűk, gyümölcs, édesség. Körbe lehetett menni, végig kaja volt. És ha az ablak mellé leül az ember, akkor a fenti a kilátás. Miközben dől rá a hideg, ezt tényleg nem értem miért kell ennyire tolni.
Az egyik pultnál ezt a vödör kaját kaptam:
Ami egy tányérra kiborítva így néz ki, eltartott egy darabig amíg megettem:
Innen séta volt a hotelba, ebbe a napba ennyi fért.
Kaptunk reggelit, majd kimentünk a reptérre, metró+busz a kombináció. Vasent jó arc volt, reggel eljött a hotelhez és kikísért minket. Itt elbúcsúztunk, remélem mielőbb újra találkozunk!
Szingapúr reptere is hozza a szintet. Kilépés gyors volt, minden jól szervezett. Állítólag évek óta a világ legjobb repterének választják. Ez nem véletlen, tényleg minden flottul megy, a mosdója olyan mint egy puccosabb hotelé, akár le is lehet tusolni. Ami fura volt, hogy a biztonsági ellenőrzés nem a terminál elejénél van, hanem a beszálló kapuknál, minden kapunak sajátja van. Így nincs sor, max. egy repülőnyi ember van ott, de ők is folyamatosan érkeznek. A beszállásnál a repülőbe bevezető cső is légkondizva van.
Jetstar-ral repültünk, ez egy ilyen félig diszkont légitársaság, minden pénzért van a gépen, de a városok fő reptereire jár, nem azoktól 30-50 km-re száll le.
 |
| Ez a mellettünk álló Airbus A320, pont ilyen volt a mi gépünk is amiből fotóztam |
 |
| Szárnyas kép a gépe első feléből |
Valamennyit tudtam aludni a gépen, az jól jött. És landoltunk Bangkokban.
Itt is gyorsan ment minden, gyors volt a belépés (kis papír, útlevél, ujjlenyomatok, fénykép, kész), gyorsan jöttek a csomagok is.
Vonat visz a városba, ahol az elsőbbségi helyeknél láttam egy furcsa piktogramot, nem értettem. Az idős ember, terhes nő, kisgyerekkel utazó nő, beteg, ezek ugyan azok. De volt egy fura. Aztán a metróban lett világos, ott kis is volt írva, 'szerzetes', nekik is át kell adni az elsőbbségi helyet.
Van egy kis időutazás is, ugyanis itt 2562 van. Thaiföldön Buddha születésétől indul az évek számozása.
Délután sétáltunk egy kicsit a városban, ittunk kávét, az kellett nagyon. Ennek a városnak is elég jó a Starbucks ellátottsága. És valamivel olcsóbb is. Szingapúrban két kávé és két süti kb. 5.500 Ft-nak megfelelő dollár volt. Amikor oda átértünk, akkor egyébként azt vettem észre, hogy minden ugyan annyiba kerül mint előtte Malajziában, egy sör Majalziában is 8-ba kerül és Szingapúrban is. Csak a szingapúri dollár háromszor annyiba kerül mint a maláj ringgit. Thaiföld Malajziához lesz közelebb árakban.
Szóval mászkáltunk a városban. Ez is egy hatalmas város, vágyom már kicsit a természetbe. De most még ez van. Itt is 3D-s a közlekedés: alsó szinten autók, középső szint járda (és nem ázik az ember ha épp esik), fönt a vonat (ami épp jön).
Volt itt csilli-villi bevásárlóközpont (luxusmárkák sorban), de volt 'streetfood a síneken' hangulat is.
Az idő nagyon hasonló itt is, ma 34 fok volt, felhős, és mondanom sem kell, hogy párás. De már megszoktam, jó ez :) Az épültek agyon vannak légkondizva itt is. Majd meglátjuk, hogy ugyan az-e a helyzet mint Malajziában és Szingapúrban, ahol sokszor az utcát hűtötték (értsd ajtó nyitva, és dől ki a hideg). Közben meg sok helyen a klímaváltozásra hívják fel a figyelmet. Ez valahogy nem jön össze, na mindegy is.
 |
| Ez is egy jó nagy kereszteződés, itt már két szinten mennek a vonatok a magasban |
 |
| Az utcán lévő templom dobosai és táncosai |
 |
| Parkoló... |
Ez érdekes, a képen motoros taxisok vannak. Megmondod hova mész, felülsz mögé és elvisz. Vagy ad bukót vagy nem...
Ezekben a járgányokban pedig valami bika motor van, elég durva a hangjuk és piszkosul mennek is:
 |
| Ha esetleg elfelejteném, hogy hol vagyok... |
Épp indulni készült a hajó, amikor még pár helyivel beugrottunk az utolsó szabad helyekre. Kb. ilyen deszkákra kell leülni, semmi puccparádé. A személyzet a hajó szélén egy kötélbe kapaszkodva ment végig, és beszedték az emberektől a pénzt az útért. Megmondtad meddig mész, és odaadtad az összeget. Ez nem egy turista hajó, hanem rendes városi közlekedési eszköz. És jó is nagyon, mert ez nem áll a dugóban. És rohadtul megy is, valami piszkosul erős motor van ezekben is, néha odalépett, akkor úgy hasítottunk, hogy csak úgy csaptuk a vizet. Olyan volt komolyan mint egy filmben.
 |
| Ők viszont állnak a dugóban |
Ennek az épületnek a 78. emeletén vacsoráztunk. Ez egy kb. 300 méteres épület, ez az út a magas épületekről is szól, ez már a harmadik amit meglátogatunk :) Innen most éjszakai kilátás volt, elég pazar.
Az étterem all you can eat, volt itt minden. Levesek, sushi, sültek, tengeri herkentyűk, gyümölcs, édesség. Körbe lehetett menni, végig kaja volt. És ha az ablak mellé leül az ember, akkor a fenti a kilátás. Miközben dől rá a hideg, ezt tényleg nem értem miért kell ennyire tolni.
Az egyik pultnál ezt a vödör kaját kaptam:
Ami egy tányérra kiborítva így néz ki, eltartott egy darabig amíg megettem:
Innen séta volt a hotelba, ebbe a napba ennyi fért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése