Elolvastam mit írtam tegnap, hát elég tényszerűre sikeredett... Így írok fáradtan. Pedig igazán jó kis nap volt, meg lehetne írni úgy, hogy ez jobban átjöjjön, de ez már így marad. Nézzük inkább a mai napot.
Little India volt az első úti cél, ami leginkább Little China volt így érzésre. Ez lényegében két párhuzamos utca által határolt terület, ahol indiai üzletek és manufaktúrák vannak. Hogy az épületek mennyire indiai stílusúak, azon el lehetne vitatkozni...
Majd bementünk egy katolikus templomba ami egy tegnapi képen is látható, ebbe:
Ami egy európai templomhoz képest más: hatalmas LCD TV-k vannak bent, klimatizálva van, de vannak ventilátorok is, és három nyelven vannak kiírva a feliratok:
Biztos vannak különbségek ezeken kívül is, elsőre nekem ezek tűntek fel.
Innen a főtérre vezetett az utunk, ahol a régi holland városháza épülete is áll, ebben múzeum üzemel. Nem vagyok egy nagy múzeumba járó, pedig sok információhoz hozzá lehet jutni ezeken a helyeken. És még érdekel is, csak ahelyett, hogy teremből terembe megyek és olvasom a kiírásokat, én sokkal inkább ülök ki a térre egy kávéval. Tény, hogy lehet ötvözni is a kettőt, és most idő is van rá...
Ezen a téren van egy hollandok által épített templom is, először azt néztük meg.
Ez után bementünk a múzeumba. Ami pont olyan mint amilyennek egy rendes múzeumnak lennie kell, tele régészeti leletekkel, fegyverekkel, képekkel és sok-sok történelemmel. Külön termek vannak a különböző koroknak, ami kezdődött a szultáni korral (1262-1511), majd jött a portugál (1511-1641), holland (1641-1824), angol (1824-1957) és a japán (1942-1945). Jó 1,5 órát töltöttünk itt.
Ezen a maketten jól látható a várfal, és a tegnapi képeken szereplő St. Paul templom a domb tetején. Teljesen jól be lehetett lőni, hogy mi hol van, mikor merre jártunk. És hátra lehetett menni ahhoz az épülethez is ami a templom mellett van:
Itt volt még egy érdekes dolog, mégpedig a múzeum shop-jában. Meteorit darabok voltak kiállítva:
Volt olyan amit meg lehetett fogni, baromi nehéz. Egy tenyérnyi darab olyan 1-1,5 kg.
Ez után a portugál fából készült hajó jött, ebben is múzeum van, ami nem meglepő módon kereskedelemről és hajózásról szólt.
És itt a magyar vonal, mindig van magyar vonal :) A hajóban van egy kép amin hajókról szóló bélyegek vannak. A középső oszlopban (a legfelső kivételével) Magyar Posta által kiadott bélyegek láthatók:
Még egy program volt mára tervezve, hajókázás a folyón. Ez 30-40 perc körüli program, elvisznek egy darabon oda-vissza, lehet csodálni az épületeket, kellemes zene szól. Közben aztán hisztizik egy kisgyerek, akinek unalmas ennyit időt egy helyen tölteni, kiszállni meg ugye nem lehet. De ez is hozzá tartozik.
Itt jött el egy elég fontos pont, kaja után kellett nézni. Nem nehéz feladat, inkább az volt kihívás, hogy olyan helyet találjunk ahol helyi ételek vannak. De ez is sikerült, olyannyira, hogy a mellettünk lévő fiatalokból álló asztaltársaság épp a helyi ételekről forgatott kisfilmet.
Sajnos a választásom nevét nem írtam fel, mondjuk sokkal nem lennék előrébb a névvel. Ez is csirke és rizs alapú, de eddig mindegyik más volt. A rizs fűszeres, volt hozzá valami szósz, plusz bab, főtt tojás és egy kis zöldség. Az ital hozzá kókusz, ennél frissebb már nem is lehetne. Kaptam hozzá egy kanalat is, így meg tudtam enni a végén a belsejét, az volt a desszert.
Egy ilyen tál kaja olyan 900-1000 Ft körüli összeg, a kókusz hozzá 600 Ft körül van. Utcán a kókusz olcsóbb, kb. a fele ennek, vagy kicsit több mint a fele.
És volt még egy desszert, ezek ilyen tészta golyók, aminek a közepében valami karamellizált trutyi van, és le van szórva kókusszal. Nem biztos, hogy ez a hivatalos leírása... :) Ami biztos, hogy finom.
Kis séta jött innen, lementünk egy kevésbé forgalmas utcába. Én először nem is akartam odamenni, mert gondoltam úgy sincs ott semmi érdekes. Pedig nagyon jó ötlet volt, nincs nyüzsi, nem villognak a fények, cserébe szép régi házak vannak. Érdekes, hogy a házak között nincs rés, összeérnek, az egész utca egy házsor.
És délután mi történik teljesen menetrendszerűen? Igen, leszakad az ég. Ahogy szokott, úgy rendesen:
Így aztán kénytelenek voltunk B vitamin bevitellel foglalkozni.
Az esővel egyébként nincs semmi baj így, hogy van hozzá vagy 30 fok. Az a legzavaróbb, hogy ázik a fényképező, és azzal nem tesz túl sok jót a víz.
Kb. egy órán át esett, miután elállt, készült még pár éjszakai kép.
A hotelunknak fel lehet menni a tetejére, onnan ez a kilátás:
Holnap lesz még egy fél napunk, bár ahogy néztük behúztunk mindent amit érdemes megnézni itt. Persze nem fog problémát okozni pár óra eltöltése :)
Az idő hasonló ahhoz ami Kuala Lumpur-ban is volt, 30-32 fok és nagyon párás. És délután esik. De most már mindig van nálam esernyő, akkor is, ha Leslie azt mondja, hogy ma egész nap sütni fog a nap :)
Még egy extra kép mára, ez egy Proton, a malajziai autómárka. Van ennél újabb is, annak egészen modern formája van.
Mára ennyi, holnap jelentkezek.
Little India volt az első úti cél, ami leginkább Little China volt így érzésre. Ez lényegében két párhuzamos utca által határolt terület, ahol indiai üzletek és manufaktúrák vannak. Hogy az épületek mennyire indiai stílusúak, azon el lehetne vitatkozni...
Cipő manufaktúra |
Leginkább ez volt indiai |
Majd bementünk egy katolikus templomba ami egy tegnapi képen is látható, ebbe:
Ami egy európai templomhoz képest más: hatalmas LCD TV-k vannak bent, klimatizálva van, de vannak ventilátorok is, és három nyelven vannak kiírva a feliratok:
Biztos vannak különbségek ezeken kívül is, elsőre nekem ezek tűntek fel.
Innen a főtérre vezetett az utunk, ahol a régi holland városháza épülete is áll, ebben múzeum üzemel. Nem vagyok egy nagy múzeumba járó, pedig sok információhoz hozzá lehet jutni ezeken a helyeken. És még érdekel is, csak ahelyett, hogy teremből terembe megyek és olvasom a kiírásokat, én sokkal inkább ülök ki a térre egy kávéval. Tény, hogy lehet ötvözni is a kettőt, és most idő is van rá...
Ezen a téren van egy hollandok által épített templom is, először azt néztük meg.
Nem mondanám, hogy illenek ide ezek a giccses biciklik, de itt van a "parkolójuk" |
A városháza előtti óratorony |
Ez után bementünk a múzeumba. Ami pont olyan mint amilyennek egy rendes múzeumnak lennie kell, tele régészeti leletekkel, fegyverekkel, képekkel és sok-sok történelemmel. Külön termek vannak a különböző koroknak, ami kezdődött a szultáni korral (1262-1511), majd jött a portugál (1511-1641), holland (1641-1824), angol (1824-1957) és a japán (1942-1945). Jó 1,5 órát töltöttünk itt.
Múzeum belső udvara |
Ezen a maketten jól látható a várfal, és a tegnapi képeken szereplő St. Paul templom a domb tetején. Teljesen jól be lehetett lőni, hogy mi hol van, mikor merre jártunk. És hátra lehetett menni ahhoz az épülethez is ami a templom mellett van:
Itt volt még egy érdekes dolog, mégpedig a múzeum shop-jában. Meteorit darabok voltak kiállítva:
Volt olyan amit meg lehetett fogni, baromi nehéz. Egy tenyérnyi darab olyan 1-1,5 kg.
Ez után a portugál fából készült hajó jött, ebben is múzeum van, ami nem meglepő módon kereskedelemről és hajózásról szólt.
Korabeli térképek |
És itt a magyar vonal, mindig van magyar vonal :) A hajóban van egy kép amin hajókról szóló bélyegek vannak. A középső oszlopban (a legfelső kivételével) Magyar Posta által kiadott bélyegek láthatók:
Még egy program volt mára tervezve, hajókázás a folyón. Ez 30-40 perc körüli program, elvisznek egy darabon oda-vissza, lehet csodálni az épületeket, kellemes zene szól. Közben aztán hisztizik egy kisgyerek, akinek unalmas ennyit időt egy helyen tölteni, kiszállni meg ugye nem lehet. De ez is hozzá tartozik.
Ilyen hajó a miénk is |
Itt jött el egy elég fontos pont, kaja után kellett nézni. Nem nehéz feladat, inkább az volt kihívás, hogy olyan helyet találjunk ahol helyi ételek vannak. De ez is sikerült, olyannyira, hogy a mellettünk lévő fiatalokból álló asztaltársaság épp a helyi ételekről forgatott kisfilmet.
Sajnos a választásom nevét nem írtam fel, mondjuk sokkal nem lennék előrébb a névvel. Ez is csirke és rizs alapú, de eddig mindegyik más volt. A rizs fűszeres, volt hozzá valami szósz, plusz bab, főtt tojás és egy kis zöldség. Az ital hozzá kókusz, ennél frissebb már nem is lehetne. Kaptam hozzá egy kanalat is, így meg tudtam enni a végén a belsejét, az volt a desszert.
Egy ilyen tál kaja olyan 900-1000 Ft körüli összeg, a kókusz hozzá 600 Ft körül van. Utcán a kókusz olcsóbb, kb. a fele ennek, vagy kicsit több mint a fele.
És volt még egy desszert, ezek ilyen tészta golyók, aminek a közepében valami karamellizált trutyi van, és le van szórva kókusszal. Nem biztos, hogy ez a hivatalos leírása... :) Ami biztos, hogy finom.
Kis séta jött innen, lementünk egy kevésbé forgalmas utcába. Én először nem is akartam odamenni, mert gondoltam úgy sincs ott semmi érdekes. Pedig nagyon jó ötlet volt, nincs nyüzsi, nem villognak a fények, cserébe szép régi házak vannak. Érdekes, hogy a házak között nincs rés, összeérnek, az egész utca egy házsor.
És délután mi történik teljesen menetrendszerűen? Igen, leszakad az ég. Ahogy szokott, úgy rendesen:
Így aztán kénytelenek voltunk B vitamin bevitellel foglalkozni.
Az esővel egyébként nincs semmi baj így, hogy van hozzá vagy 30 fok. Az a legzavaróbb, hogy ázik a fényképező, és azzal nem tesz túl sok jót a víz.
Kb. egy órán át esett, miután elállt, készült még pár éjszakai kép.
Itt lakunk, a harmadik emeleten |
A hotelunknak fel lehet menni a tetejére, onnan ez a kilátás:
Holnap lesz még egy fél napunk, bár ahogy néztük behúztunk mindent amit érdemes megnézni itt. Persze nem fog problémát okozni pár óra eltöltése :)
Az idő hasonló ahhoz ami Kuala Lumpur-ban is volt, 30-32 fok és nagyon párás. És délután esik. De most már mindig van nálam esernyő, akkor is, ha Leslie azt mondja, hogy ma egész nap sütni fog a nap :)
Még egy extra kép mára, ez egy Proton, a malajziai autómárka. Van ennél újabb is, annak egészen modern formája van.
Mára ennyi, holnap jelentkezek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése