Ez volt a mai reggeli, nem csapott szét, de arra épp jó, hogy elinduljon a nap:
A golyók valami halas cuccok, ez nem volt valami finom, a többi az úgy OK.
A mai első cél a Batu Caves volt(ak... hunglishul). Vonat megy ki, lesétáltam a pályaudvarra és vettem egy jegyet. Volt még kb. egy órám az indulásig, és ez nagyon jól is jött:
A pályaudvaron kaptam egy Sun-t, így kávézgattam és újságot olvastam (se mobil, se laptop :-D ). Olvastam a maláj illegális szerencsejátékokról, hogy ez mekkora probléma, és hogy jobban akarják büntetni a résztvevőket és a szervezőket is. Meg a Forma1 hírekről. És arról is, hogy mi az a négy tipp amivel turbózni lehet a mentális egészséget, röviden: 1: egyél több zöldséget és gyümölcsöt, ja ez OK, 2: kellenek étrend kiegészítők, mert jót tesznek, nem lehet mindent bevinni, hmm... OK, 3: tölts kevesebb időt a közösségi oldalakon, ez is pipa, 4: ne igyál alkoholt (give up alcohol), itt becsuktam az újságot... :)
Jött a vonat, 40 perc és kint voltam. A Batu Caves egy amolyan kötelező látnivaló ha az ember itt van. Ehhez mérhető tömeggel.
Ez egy hindu szent hely, azt láttam egy papíron, hogy 400 millió éves. Ez annyira soknak tűnt, hogy rákerestem. És tényleg. A legnagyobb Indián kívüli hindu szent hely. Egy hegy oldalában van, sziklák veszik közül, kb. 100 méterre van a "föld alatt". Vagy inkább további 100 méter van fölötte. Mert az első, hogy meg kell mászni 272 színes lépcsőfokot (ezek régen fából voltak, mára már betonból), és a hely ott található fönt. Én meg tényleg barlangra készültem. A lépcsők aljánál van egy 43 méter magas szobor, Murugan istenségé, aki a hindu vallásban a háború istene.
Úton fölfelé majmok vannak, akik aranyosnak tűnnek, de rohadtul vigyázni kell velük. Eddig is vigyáztam, de most nem eléggé, hogy rohadjanak meg a kis szemétládák. Na de erről később, mert ez kifelé történt.
Ahogy felér az ember, egy hatalmas barlang bejáratához ér, ahol vizes minden, fentről is folyamatosan csöpög a víz. Nem is értettem, hogy akik lefelé jönnek, azok miért vannak annyira megizzadva. Aztán bent megértettem. Akkora a pára, hogy mindenhonnan folyik az emberről a víz. Tényleg folyik, szó szerint kell érteni. A mindenhonnan-t is. Egyébként is durva, de itt tuti 100% fölött van a páratartalom :-D
Az első nagy térben van a fő templom, majd föl lehet menni ahol van még egy templom. Oda besüt fentről a nap.
Itt is vannak majmok, meg volt egy kakas is, az nem annyira értettem...
Aztán a kijáratnál vettem két hűtőmágnest, és betettem a kis hátizsák oldalsó zsebébe. Mégis csak mágnes, ide szoktam tenni, hogy a lehető legtávolabb legyen a mobilomtól és a fényképezőtől. És elindultam lefelé. Épp fotóztam, amikor hirtelen azt éreztem, hogy a hátizsákomra felugrott egy majom. Egy pillanat alatt kikapta a zacskót az oldalzsebből és már menekült is a zsákmánnyal. Fölmászott egy kerítésre, majd az egyik mágnesről elkezdte leszedni a fóliát. A másikat elvitte egy másik majom, és az is kezdte kicsomagolni. Néztük ott pár külföldivel akik látták az esetet, gondoltuk mindjárt eldobják és visszakapom, úgysem nem ehető. Majd miután elkezdték szétrágni a lényeget is, visszamentem és vettem másik kettőt. Jó fej volt az árus, elmeséltem a sztorit, és jelentős kedvezményt kaptam. Az első kettő 18 ringgit volt, a második kettő csak 8. És ezek a táskába kerültek.
Ezek egyébként mindent elvesznek az emberektől amit csak tudnak, volt akitől az óráját vették el, azt mondjuk nem tudom hogyan. De láttam tele üdítős flakonnal is rohanni majmot. Visszaszerezni bármit is teljesen esélytelen. Szemtelenek, de valójában én voltam figyelmetlen, olyan nagyon nem lehet rájuk haragudni. De kicsit azért mégis, alattomos kis dögök.
Úton a megálló felé vettem kókuszt, ez még mindig nagyon bejön, innen is köszönöm Dettinek, hogy rászoktatott :)
Ahogy sétáltam vissza a megállóhoz, láttam még egy hindu barlangot, ide is bementem. Érdekes, hogy a szobrok teljesen újak voltak, ilyen modern hatása volt. De ezt csak gyorsba néztem meg, mert menni kellett a vonathoz.
Visszafelé a mecset mellett ment a vonat, így egy megállóval előbb leszálltam, épp 3 óra múlt. És ezúttal bejutottam. Egy muszlim önkéntes srác mesélt a helyről, sok mindent megtudtam a vallásról és erről a mecsetről is. Pl. a kupolája esernyőt formáz, a tornya pedig egy becsukott esernyőt. Vannak szabályok amiket be kell tartani, de a design-t tekintve viszonylag szabad keze van a tervezőnek. Egészen hosszan beszélgettünk, sokat mesélt a vallásról, a szertartásokról, az irányokról.
Aztán egyszer csak leszakadt az ég. De úgy rendesen. Azt mondták ez kb. 1 órán át fog tartani.
Itt ücsörögtem, élveztem, hogy ott ragadtam. Aztán jött egy másik srác, kinyitotta a mecset oldalát, hozott nekünk székeket, és másik négy ott ragadttal megnézhettük hogyan imádkoznak. Csak egy sor volt elöl, de ünnepek esetén még kívül is vannak. Megengedték, hogy fotózzunk, kedves dolog volt.
Közben szakadt az eső. Villámlott és hozzá olyan égzengés volt, hogy az első komolyabbnál rendesen megijedtem. Aztán megszoktam, tényleg egy órán át tartott.
Elindultam vissza hotelbe, ezt a parkolót akkor fényképeztem. Az autó konkrétan tengelyig áll a vízben, az a tó ott mellette pedig egy focipálya... Ma megtanultam, hogy mit jelent itt az a szó, hogy 'eső'. Minden nap tanulok valamit :)
De az úton is volt ahol a padkáig állt a víz. Volt egy hely, ahol ugyan nagyjából ki lehetett kerülni, de egy motoros átcsapatott rajta, közben meg üvöltött annyira élvezte. Nem tudtam lefényképezni, és hiába álltam ott vagy negyed órát, nem jött arra több ilyen őrült, mindenki kikerülte.
A mai terv még a Petronas tornyok látogatása lett volna, de arra a mecsetben rekedés miatt nem maradt idő. Mondjuk egy percig sem bánom. Így Leslie érkezéséig inkább blogolok, aztán elmegyünk együtt kajálni valamit.
És igen, minden a terv szerint alakul, megjött Leslie :) A food court-ban kajáltunk:
Mindkettő csirke és rizs, így sikerült lefotózni... :) De egyik sem volt brutálisan csípős, jót sikerült választani.
Holnapra marad a Petronas Tower, és már az is biztos, hogy nem megyünk fel, nincs holnapra jegy. Van viszont a KL Tower-be, onnan jó eséllyel a Petronas is látszani fog, talán még jobb is így.
Holnap foly. köv., joccakát! Fél 12 van... viszont tök jól sikerült átállni :)
 |
| Nem valami jó kép, bőven elég ilyen kicsiben... |
A golyók valami halas cuccok, ez nem volt valami finom, a többi az úgy OK.
A mai első cél a Batu Caves volt(ak... hunglishul). Vonat megy ki, lesétáltam a pályaudvarra és vettem egy jegyet. Volt még kb. egy órám az indulásig, és ez nagyon jól is jött:
A pályaudvaron kaptam egy Sun-t, így kávézgattam és újságot olvastam (se mobil, se laptop :-D ). Olvastam a maláj illegális szerencsejátékokról, hogy ez mekkora probléma, és hogy jobban akarják büntetni a résztvevőket és a szervezőket is. Meg a Forma1 hírekről. És arról is, hogy mi az a négy tipp amivel turbózni lehet a mentális egészséget, röviden: 1: egyél több zöldséget és gyümölcsöt, ja ez OK, 2: kellenek étrend kiegészítők, mert jót tesznek, nem lehet mindent bevinni, hmm... OK, 3: tölts kevesebb időt a közösségi oldalakon, ez is pipa, 4: ne igyál alkoholt (give up alcohol), itt becsuktam az újságot... :)
Jött a vonat, 40 perc és kint voltam. A Batu Caves egy amolyan kötelező látnivaló ha az ember itt van. Ehhez mérhető tömeggel.
Ez egy hindu szent hely, azt láttam egy papíron, hogy 400 millió éves. Ez annyira soknak tűnt, hogy rákerestem. És tényleg. A legnagyobb Indián kívüli hindu szent hely. Egy hegy oldalában van, sziklák veszik közül, kb. 100 méterre van a "föld alatt". Vagy inkább további 100 méter van fölötte. Mert az első, hogy meg kell mászni 272 színes lépcsőfokot (ezek régen fából voltak, mára már betonból), és a hely ott található fönt. Én meg tényleg barlangra készültem. A lépcsők aljánál van egy 43 méter magas szobor, Murugan istenségé, aki a hindu vallásban a háború istene.
Úton fölfelé majmok vannak, akik aranyosnak tűnnek, de rohadtul vigyázni kell velük. Eddig is vigyáztam, de most nem eléggé, hogy rohadjanak meg a kis szemétládák. Na de erről később, mert ez kifelé történt.
Ahogy felér az ember, egy hatalmas barlang bejáratához ér, ahol vizes minden, fentről is folyamatosan csöpög a víz. Nem is értettem, hogy akik lefelé jönnek, azok miért vannak annyira megizzadva. Aztán bent megértettem. Akkora a pára, hogy mindenhonnan folyik az emberről a víz. Tényleg folyik, szó szerint kell érteni. A mindenhonnan-t is. Egyébként is durva, de itt tuti 100% fölött van a páratartalom :-D
Az első nagy térben van a fő templom, majd föl lehet menni ahol van még egy templom. Oda besüt fentről a nap.
 |
| A fenti templom, az előző képen szemben lévő lépcsőn kell ide feljönni |
Itt is vannak majmok, meg volt egy kakas is, az nem annyira értettem...
 |
| Ez is a főtemplom |
Aztán a kijáratnál vettem két hűtőmágnest, és betettem a kis hátizsák oldalsó zsebébe. Mégis csak mágnes, ide szoktam tenni, hogy a lehető legtávolabb legyen a mobilomtól és a fényképezőtől. És elindultam lefelé. Épp fotóztam, amikor hirtelen azt éreztem, hogy a hátizsákomra felugrott egy majom. Egy pillanat alatt kikapta a zacskót az oldalzsebből és már menekült is a zsákmánnyal. Fölmászott egy kerítésre, majd az egyik mágnesről elkezdte leszedni a fóliát. A másikat elvitte egy másik majom, és az is kezdte kicsomagolni. Néztük ott pár külföldivel akik látták az esetet, gondoltuk mindjárt eldobják és visszakapom, úgysem nem ehető. Majd miután elkezdték szétrágni a lényeget is, visszamentem és vettem másik kettőt. Jó fej volt az árus, elmeséltem a sztorit, és jelentős kedvezményt kaptam. Az első kettő 18 ringgit volt, a második kettő csak 8. És ezek a táskába kerültek.
 |
| Épp ezt fotóztam amikor rám ugrott a majom |
 |
| Egyiknél az egyik mágnes, másiknál a másik... |
Ezek egyébként mindent elvesznek az emberektől amit csak tudnak, volt akitől az óráját vették el, azt mondjuk nem tudom hogyan. De láttam tele üdítős flakonnal is rohanni majmot. Visszaszerezni bármit is teljesen esélytelen. Szemtelenek, de valójában én voltam figyelmetlen, olyan nagyon nem lehet rájuk haragudni. De kicsit azért mégis, alattomos kis dögök.
 |
| Ezt sem a boltban vette... |
Ahogy sétáltam vissza a megállóhoz, láttam még egy hindu barlangot, ide is bementem. Érdekes, hogy a szobrok teljesen újak voltak, ilyen modern hatása volt. De ezt csak gyorsba néztem meg, mert menni kellett a vonathoz.
Visszafelé a mecset mellett ment a vonat, így egy megállóval előbb leszálltam, épp 3 óra múlt. És ezúttal bejutottam. Egy muszlim önkéntes srác mesélt a helyről, sok mindent megtudtam a vallásról és erről a mecsetről is. Pl. a kupolája esernyőt formáz, a tornya pedig egy becsukott esernyőt. Vannak szabályok amiket be kell tartani, de a design-t tekintve viszonylag szabad keze van a tervezőnek. Egészen hosszan beszélgettünk, sokat mesélt a vallásról, a szertartásokról, az irányokról.
 |
| Esernyő |
 |
| Becsukott esernyő, fölül |
Aztán egyszer csak leszakadt az ég. De úgy rendesen. Azt mondták ez kb. 1 órán át fog tartani.
 |
| Itt még nem esik |
 |
| Itt már szakad, a kép jobb olalán a háttérben van három magas épület, ennyi látszott belőle |
Itt ücsörögtem, élveztem, hogy ott ragadtam. Aztán jött egy másik srác, kinyitotta a mecset oldalát, hozott nekünk székeket, és másik négy ott ragadttal megnézhettük hogyan imádkoznak. Csak egy sor volt elöl, de ünnepek esetén még kívül is vannak. Megengedték, hogy fotózzunk, kedves dolog volt.
Közben szakadt az eső. Villámlott és hozzá olyan égzengés volt, hogy az első komolyabbnál rendesen megijedtem. Aztán megszoktam, tényleg egy órán át tartott.
Elindultam vissza hotelbe, ezt a parkolót akkor fényképeztem. Az autó konkrétan tengelyig áll a vízben, az a tó ott mellette pedig egy focipálya... Ma megtanultam, hogy mit jelent itt az a szó, hogy 'eső'. Minden nap tanulok valamit :)
 |
| Csalóka a kép, a tükröződés miatt teljes keréknek látszik, valójában félig víz alatt van |
De az úton is volt ahol a padkáig állt a víz. Volt egy hely, ahol ugyan nagyjából ki lehetett kerülni, de egy motoros átcsapatott rajta, közben meg üvöltött annyira élvezte. Nem tudtam lefényképezni, és hiába álltam ott vagy negyed órát, nem jött arra több ilyen őrült, mindenki kikerülte.
A mai terv még a Petronas tornyok látogatása lett volna, de arra a mecsetben rekedés miatt nem maradt idő. Mondjuk egy percig sem bánom. Így Leslie érkezéséig inkább blogolok, aztán elmegyünk együtt kajálni valamit.
És igen, minden a terv szerint alakul, megjött Leslie :) A food court-ban kajáltunk:
Mindkettő csirke és rizs, így sikerült lefotózni... :) De egyik sem volt brutálisan csípős, jót sikerült választani.
Holnapra marad a Petronas Tower, és már az is biztos, hogy nem megyünk fel, nincs holnapra jegy. Van viszont a KL Tower-be, onnan jó eséllyel a Petronas is látszani fog, talán még jobb is így.
Holnap foly. köv., joccakát! Fél 12 van... viszont tök jól sikerült átállni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése