Újabb könnyed nap. Szeretem, ha sok minden történik egy napon, de most két egymást követő is eléggé könnyedre sikerült. Nem gond, mert annyi minden történt már így is. És néha eléggé el is fáradtam, szóval jól jött a pihenés. Mert több mint egy hét még van az útból. Érdekes, hogy semmiféle honvágyam nincs, teljesen jól viselem ami itt történik. Persze nem olyan nehéz, de gondoltam biztos lesz majd olyan, amikor azt érzem, hogy azért jó lenne már hazamenni. Eddig nem volt.
A bloggal is rendes lemaradásban vagyok, mivel itt van Vasent, elég drágák az esti órák és ezeket inkább beszélgetéssel töltöm írás helyett.
Szóval, nézzük a napot. Ma sem keltünk korán, reggeli ugyan úgy a szobában.
11-re jött az előző sofőrünk, szimpatikus manus, egész jól beszél angolul, jól vezet, korrekt, amiben megegyezünk azt kell a végén fizetni.
Kanthalloor-ba indultunk. Hihetetlenül szép teaültetvények között vezetett az út. 10 percenként arra kértem a sofőrt, hogy álljon meg. Teljesen kész voltam a látványtól és az érzéstől.
Az út nagyon kanyargós, hegyek között, nem különösebben jó minőségű de vállalható. És valami pazar helyen vezetett végig. Hegyek-völgyek között, néha kis szűk utak, teaültetvények, pálmafák, eukaliptusz fák között, na itt aztán lenne kedvem motorozni!
3-ra kellett Kanthalloor-ba érkeznünk, mert elvileg akkor kezdődött volna egy túra a hegyekbe. De sajnos az utat lezárták ami menni kellett volna, így az elmarad.
Ezért délután besétáltunk a faluba. Itt India újabb arcával találkoztunk, a falusi élettel. Képek erről:
Mivel a délutáni túra elmaradt, felajánlották, hogy elmehetünk egy éjszakai túrára, plusz 500 rúpiáért. Részt vettünk rajta, de finoman szólva felejthető. Mi is történt:
Először is a várakozásaink helytelenek voltak. Annyit tudtunk, hogy éjszakai túra, 9-kor indulunk, dzsippel visznek el az erdőbe. És mi azt gondoltuk, hogy sétálni fogunk a holdfénynél. Ehelyett több mint egy órát mentünk mire elértük az erdőt, már ebben majdnem elaludtam. Ami nem lett volna vicces, mert ennek a dzsipnek nincs ajtaja, és hátul biztonsági öv sincs. Egy ilyen lehajtható kartámasz van, ez nehezít hajszálnyit a kiesésen. Furcsa, de nyilván messze nem ez a legfurcsább az indiai közlekedésben. Szóval zötykölődtünk egy bő órát, a sofőr nem beszélt angolul, Vasent fordított valamennyit hindiről. Az erdőbe beérve is végig az aszfalt úton haladtunk, és sofőrünk és Vasent zseblámpával világítottak jobbra és balra, hátha meglátunk valamit. Elvileg láthattunk volna elefántot, fekete párducot, őzeket, bölényt, vaddisznókat, stb. Ehelyett láttunk 3 nyulat, egy vaddisznót és egy őzet. Bő egy órát mentünk az erdőben, fáztunk és fáradtak voltunk. És jött a visszaút... Fél 1 előtt érkeztünk vissza a szállásra. Többször is lebólintottam, olyan fáradt voltam, eléggé szenvedtem itt. Őszintén szólva pont semmi értelme nem volt erre elmenni. A 3 és fél órából kb. 10 másodperc volt érdekes amíg láttuk ezt a pár állatot, de ez sem volt olyan különleges. Arról nem is beszélve, hogy a végén a sofőr mondta, hogy ez nem 500 rúpia, hanem 2000. Ebből kisebb vita Vasent és a sofőr között. Több értelme lett volna lefeküdni aludni. Mindegy, ilyen is előfordul, nehéz az utazó élete :)
Nézzük a pozitív oldalát, a Forma1-es futam is fél 1-kor kezdődött, pont elkaptuk a rajtot. Enélkül a túra nélkül biztos elaludtam volna. Persze így is csak az első pár kört láttam.
Ezen a szálláson baromi hideg volt éjszaka, jóval hidegebb a bambuszerdősnél is. Viszont én sem ma kezdtem, a biztonsági pulóveren kívül nálam van egy síelős aláöltöző alsó része is :) Már nem hiába hoztam el. Vasent szerint úgy nézek ki benne mint aki butánból jött :) A tengerszint feletti magasság ezen a helyen 1600 méter körül van, így a hidegre akad magyarázat.
Egy életkép mára:
Tényleg hihetetlen ez az ország :)
A bloggal is rendes lemaradásban vagyok, mivel itt van Vasent, elég drágák az esti órák és ezeket inkább beszélgetéssel töltöm írás helyett.
Szóval, nézzük a napot. Ma sem keltünk korán, reggeli ugyan úgy a szobában.
 |
| ISO 25600 a tegnapi busz miatt... igen, egyes |
Kanthalloor-ba indultunk. Hihetetlenül szép teaültetvények között vezetett az út. 10 percenként arra kértem a sofőrt, hogy álljon meg. Teljesen kész voltam a látványtól és az érzéstől.
Az út nagyon kanyargós, hegyek között, nem különösebben jó minőségű de vállalható. És valami pazar helyen vezetett végig. Hegyek-völgyek között, néha kis szűk utak, teaültetvények, pálmafák, eukaliptusz fák között, na itt aztán lenne kedvem motorozni!
3-ra kellett Kanthalloor-ba érkeznünk, mert elvileg akkor kezdődött volna egy túra a hegyekbe. De sajnos az utat lezárták ami menni kellett volna, így az elmarad.
Ezért délután besétáltunk a faluba. Itt India újabb arcával találkoztunk, a falusi élettel. Képek erről:
Mivel a délutáni túra elmaradt, felajánlották, hogy elmehetünk egy éjszakai túrára, plusz 500 rúpiáért. Részt vettünk rajta, de finoman szólva felejthető. Mi is történt:
Először is a várakozásaink helytelenek voltak. Annyit tudtunk, hogy éjszakai túra, 9-kor indulunk, dzsippel visznek el az erdőbe. És mi azt gondoltuk, hogy sétálni fogunk a holdfénynél. Ehelyett több mint egy órát mentünk mire elértük az erdőt, már ebben majdnem elaludtam. Ami nem lett volna vicces, mert ennek a dzsipnek nincs ajtaja, és hátul biztonsági öv sincs. Egy ilyen lehajtható kartámasz van, ez nehezít hajszálnyit a kiesésen. Furcsa, de nyilván messze nem ez a legfurcsább az indiai közlekedésben. Szóval zötykölődtünk egy bő órát, a sofőr nem beszélt angolul, Vasent fordított valamennyit hindiről. Az erdőbe beérve is végig az aszfalt úton haladtunk, és sofőrünk és Vasent zseblámpával világítottak jobbra és balra, hátha meglátunk valamit. Elvileg láthattunk volna elefántot, fekete párducot, őzeket, bölényt, vaddisznókat, stb. Ehelyett láttunk 3 nyulat, egy vaddisznót és egy őzet. Bő egy órát mentünk az erdőben, fáztunk és fáradtak voltunk. És jött a visszaút... Fél 1 előtt érkeztünk vissza a szállásra. Többször is lebólintottam, olyan fáradt voltam, eléggé szenvedtem itt. Őszintén szólva pont semmi értelme nem volt erre elmenni. A 3 és fél órából kb. 10 másodperc volt érdekes amíg láttuk ezt a pár állatot, de ez sem volt olyan különleges. Arról nem is beszélve, hogy a végén a sofőr mondta, hogy ez nem 500 rúpia, hanem 2000. Ebből kisebb vita Vasent és a sofőr között. Több értelme lett volna lefeküdni aludni. Mindegy, ilyen is előfordul, nehéz az utazó élete :)
Nézzük a pozitív oldalát, a Forma1-es futam is fél 1-kor kezdődött, pont elkaptuk a rajtot. Enélkül a túra nélkül biztos elaludtam volna. Persze így is csak az első pár kört láttam.
Ezen a szálláson baromi hideg volt éjszaka, jóval hidegebb a bambuszerdősnél is. Viszont én sem ma kezdtem, a biztonsági pulóveren kívül nálam van egy síelős aláöltöző alsó része is :) Már nem hiába hoztam el. Vasent szerint úgy nézek ki benne mint aki butánból jött :) A tengerszint feletti magasság ezen a helyen 1600 méter körül van, így a hidegre akad magyarázat.
Egy életkép mára:
Tényleg hihetetlen ez az ország :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése