A reggel azzal indult, hogy a tegnap esti sofőrünk becsengetett valamikor 8-kor és emelt hangon kezdett el beszélni Vasent-tel. Volt még egy kis vita a tegnap estéről, beszállt a tulaj is aki nekünk az 500 rúpiát mondta. Sajnos félre lett ez a tegnapi program kommunikálva, és nem is volt jó. Ha tudjuk, hogy 2000 rúpia, 3,5 óra autóban ülés, akkor biztos nem megyünk rá el. Az nyilván lutri volt, hogy mennyi vadállatot látunk. Na mindegy is, nem ér az egész annyit, hogy rossz érzést okozzon, és azt javasoltam, hogy fizessük ki, vagy legalábbis fizessünk a két összeg között valamennyit, aztán felejtsük el az egészet. Vasent kicsit nehezen engedte el, de végül elengedte.
Egyébként nem rossz hely ez, csak nekünk most nem jól jött ki a lépés ezzel a túra elmaradással és éjszakai túrával.
Reggel a szobából kilépve ez a látvány fogad:
Az előző napi sofőrünknek 11-re kellett volna jönnie. Már negyed 12 volt, de még nem volt ott. Ez nem olyan nagy probléma, viszont egyikőnk mobilja sem működött ott, így nem tudhattuk, hogy mi a helyzet. Vajon csak késik vagy valami problémája akadt és nem tud minket értesíteni. Az utcán kértük el egy helyi ember mobilját arról hívtuk fel. Minden rendben volt, csak késett kicsit.
Elindultunk, az út is gyönyörű helyen vezetett, hegyek között, sokszor kis szűk utakon.
Az első nagyobb lakott területen reggeliztünk. Megint egy újabb benyomás az itteni életről, az emberekről. Sokadszor éreztem itt azt, hogy bejön nekem ez az egész. A helyzet az, hogy nagyon bejön... :)
Finomakat ettünk, borzalmas kávéval, ami tömény cukor volt. Na jó, a jó kávé azért hiányzik, amit szeretek ahhoz csak itt-ott lehet csak hozzájutni, nagyobb városokban. Mindegyikről van kép...
Az út egy darabon pálmafák között vezetett:
Ami után ismét kis szűk erdei utak következtek:
Majd a teaültetvények, mert itt még ugyan azon az úton mentünk visszafelé. Ezek látványával egyszerűen nem győzök betelni! Ezért nagyon megérte ide eljönni. Sokszor van széles mosoly a számon utazás közben szép helyeken. De ez itt különleges. Egy hely ezzel kiszorult nálam a top10-ből, welcome Kerala!
Kochi felé útba esett két vízesés is:
Itt a majmokkal kellett vigyázni, nem csak akkor amikor kiszálltunk az autóból:
A teaültetvényeknél volt olyan tábla is, hogy "Elefants crossing!" (elefánt átkelés), sajnos ezt nem sikerült lefényképeznem, érdekes volt. De elefántot nem láttunk az úton.
Ez után egy olyan szakasz jött ahol esőerdőben vezetett az út:
Ez pedig egy előzni tilos tábla, csak kevés volt már a fény, és több mint bemozdult a kép... Egy előre mutató nyilat kerül ki egy másik nyíl jobbról, mindez áthúzva. Érdekes, talán látszik belőle valami, majd próbálok egyet jobban elkapni:
Egyre melegebb és fülledtebb lett az idő, be kellett kapcsolni a légkondit, bőrüléses volt az autó és kezdtünk beleragadni az ülésekbe.
Végül megérkeztünk Kochi-ba. A nap nagy részét az autóban töltöttük, ami nem akkora élmény, de ez is a része az útnak. Arról nem is beszélve, hogy milyen szép helyeken jártunk. De összességében most kicsit sok a menés része a dolognak. Ezt a Kanthalloor-t ki lehetett volna hagyni és Munnar-ban megnézni ami az eső miatt kimaradt. Persze utólag könnyű okoskodni. De tudom úgy is nézni, hogy így viszont láttam India egy másik arcát, a falusi életet, és azok a teaültetvények út közben... valami hihetetlen élményt nyújtottak! Így nézem, pontosan így volt jó ahogy volt :)
Este volt még egy kis street food, és egy sör. Majd okoskodás még Binu lakásában, de a világegyenletet ma sem írtuk fel. Elhúztunk aludni. Amit lehetett, azt kihoztuk a napból.
Életképek is jutottak mára, az úton lehet a legjobbakat lőni:
Egyébként nem rossz hely ez, csak nekünk most nem jól jött ki a lépés ezzel a túra elmaradással és éjszakai túrával.
Reggel a szobából kilépve ez a látvány fogad:
 |
| Jó reggelt :) |
Az előző napi sofőrünknek 11-re kellett volna jönnie. Már negyed 12 volt, de még nem volt ott. Ez nem olyan nagy probléma, viszont egyikőnk mobilja sem működött ott, így nem tudhattuk, hogy mi a helyzet. Vajon csak késik vagy valami problémája akadt és nem tud minket értesíteni. Az utcán kértük el egy helyi ember mobilját arról hívtuk fel. Minden rendben volt, csak késett kicsit.
Elindultunk, az út is gyönyörű helyen vezetett, hegyek között, sokszor kis szűk utakon.
Az első nagyobb lakott területen reggeliztünk. Megint egy újabb benyomás az itteni életről, az emberekről. Sokadszor éreztem itt azt, hogy bejön nekem ez az egész. A helyzet az, hogy nagyon bejön... :)
 |
| Reggeli. Jót étvágyat! |
 |
| Itt reggelizünk... |
 |
| ...a jobb oldalon |
Az út egy darabon pálmafák között vezetett:
Ami után ismét kis szűk erdei utak következtek:
Majd a teaültetvények, mert itt még ugyan azon az úton mentünk visszafelé. Ezek látványával egyszerűen nem győzök betelni! Ezért nagyon megérte ide eljönni. Sokszor van széles mosoly a számon utazás közben szép helyeken. De ez itt különleges. Egy hely ezzel kiszorult nálam a top10-ből, welcome Kerala!
Kochi felé útba esett két vízesés is:
 |
| Ellenfényes a kép, de a lényeg látszik |
Itt a majmokkal kellett vigyázni, nem csak akkor amikor kiszálltunk az autóból:
A teaültetvényeknél volt olyan tábla is, hogy "Elefants crossing!" (elefánt átkelés), sajnos ezt nem sikerült lefényképeznem, érdekes volt. De elefántot nem láttunk az úton.
Ez után egy olyan szakasz jött ahol esőerdőben vezetett az út:
Ez pedig egy előzni tilos tábla, csak kevés volt már a fény, és több mint bemozdult a kép... Egy előre mutató nyilat kerül ki egy másik nyíl jobbról, mindez áthúzva. Érdekes, talán látszik belőle valami, majd próbálok egyet jobban elkapni:
Egyre melegebb és fülledtebb lett az idő, be kellett kapcsolni a légkondit, bőrüléses volt az autó és kezdtünk beleragadni az ülésekbe.
Végül megérkeztünk Kochi-ba. A nap nagy részét az autóban töltöttük, ami nem akkora élmény, de ez is a része az útnak. Arról nem is beszélve, hogy milyen szép helyeken jártunk. De összességében most kicsit sok a menés része a dolognak. Ezt a Kanthalloor-t ki lehetett volna hagyni és Munnar-ban megnézni ami az eső miatt kimaradt. Persze utólag könnyű okoskodni. De tudom úgy is nézni, hogy így viszont láttam India egy másik arcát, a falusi életet, és azok a teaültetvények út közben... valami hihetetlen élményt nyújtottak! Így nézem, pontosan így volt jó ahogy volt :)
Este volt még egy kis street food, és egy sör. Majd okoskodás még Binu lakásában, de a világegyenletet ma sem írtuk fel. Elhúztunk aludni. Amit lehetett, azt kihoztuk a napból.
 |
| Ez egy megvilágított kispárna ott ahol söröztünk. Muszáj volt lefotózni... |
Életképek is jutottak mára, az úton lehet a legjobbakat lőni:
 |
| Diszkóbusz nappal, felszállsz és egyből ilyen kemény leszel :) |
 |
| Más utat kellett választanunk |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése