Namíbia - 10. nap: Sesfontein

Valami gyönyörű helyen ébredtünk fel. A naplementéről ugyan lecsúsztunk, de a napfelkeltét elkaptuk

 

Ez itt a mi lakosztályunk. Van egy főépület és körülötte vannak ezek a kis házikók elszórva a dombon. Nagyon igényesen meg van csinálva a hely.

 

A reggelihez a főépületben megterítenek, de itt azt eszed amit hoztál. Erről tudtunk és amúgy is több napnyi kaja van a kocsiban, szóval volt mit ennünk. De mint a helyszínen kiderült, ha előre megrendeli az ember, akkor van reggeli és vacsora. Mi ugye azt sem tudtuk, hogy melyik napon érkezünk, így annak is örültünk, hogy volt szabad szállás.

 

Azért itt reggel is jó a kilátás. Fájó szívvel indultunk el, annyira jó lett volna tegnap pár órával előbb érkezni. Nem tudtuk kihasználni - ahogy Bandi fogalmazott - az eddigi legjobb namíbiai szállást. És ide nem az az út vezet amit még egyszer bevállalsz. Ez van, nem lehet mindent.

Namíbiának ezen a részén vannak kőemberek szobrok, vagy nem is tudom hogy kell őket hívni. Vastagabb drót tartja össze a köveket, ebből vannak formálva az alakok és különböző pózokban találhatók. Senki nem tudja, hogy ki és mikor csinálta őket, azt sem tudni pontosan mennyi és hol van. Már tegnap is kerestük őket az út mentén, de nem láttunk egyet sem. Bíztunk benne, hogy az út során azért legalább egyet találunk, de ennél is szerencsésebbek voltunk.

Az első kőember amit megtaláltunk, a vállán visz valamit

Utána megálltunk az 1-es boltnál. A semmi közepén ez csak úgy ott van. Áram nincs, de gázról van hűtő, vettünk két hideg üdítőt. Hihetetlen. A lány aki itt dolgozik mondta, hogy tegnap négy autó állt meg itt. Nem valami sok. És biztos vannak olyan napok is, hogy egy sem jön. Azért ez kemény lehet.

Mellette autóroncs:

Purros-ig nagyon jó út volt, már ahhoz képest amin a tegnapi nap végén jöttünk. A gumi sem eresztett le reggelre, így nem cseréltük, csak egyszer pumpáltuk a nap folyamán. Valami lassú defektnek tűnik, majd kezeljük a helyzetet. Aggasztóbb, hogy a bal hátsó gumi nincs túl jó állapotban, el van öregedve és töredeznek ki belőle darabkák. Illetve a bal első futómű kattogása is csak erősödik, valószínűleg a féltengelycsukló járja a végét. Azért reméljük kibírja az autó az utat. Mert itt elég komoly terhelést kap, tőlünk meg főleg. Mert biztos vannak olyan ideális bérlők is akik csak aszfalton használják, na ezek nem mi vagyunk.

Szóval ez itt a jó út és itt következett az, hogy végre a drónt megreptettük, ott vagyunk:

És mit látunk az út mellett, újabb kőember:

Aztán még egy:

Ez ha jól emlékszem a 10-es volt, az előző a 27-es (van rajtuk egy kis tábla, ha még megvan...). Szóval van jó pár, csak keresni kell.

Eredetileg Purros-ban terveztünk megszállni de úgy döntöttünk, hogy tovább megyünk, mert holnap újabb menő szállás a cél, nem szívhatjuk meg újra egy késői érkezéssel. Így Sesfontein mellett vadkempingeztünk. Ezt a helyet is Bandi találta valamelyik videóban. A "főút"-ról be kell menni pár km-t a sivatagba ehhez a két dombhoz:

 

A jobb oldali a "Signal hill", ezért:

 

Műholdas telefon :) Mondjuk a blogot nem sikerült rajta feltölteni, második napja vagyunk digitálisan is elzárva a világtól. Ami nagyon tetszik. Azért majd ha hazamegyek akkor megnézem mi történt a világban, de most semmi mással nem foglalkozunk csak azzal, hogy megéljük ami épp itt és épp most van.

Mielőtt kipakoltunk körbejártuk a két dombot, hogy nincs-e ott valami állat. Egy ásó volt a kezemben, ami annyit ér egy leopárd ellen mint erdőtűz esetén egy vízipisztoly, de léleknyugtatásnak jó volt. Nyomokat nem láttunk, azért néztünk körbe, mert jó nagy csontok viszont voltak ott bőven. Tehát valami ott egy másik valamit megevett. De nem találtunk semmit.

Gyorsan kipakoltunk és csináltam vacsorát. Nem tudok főzni és nem is különösebben rajongok a tevékenységért, de egy tészta azért megy.

A szél az elég nagy volt

Egészségedre kedves kuzinom :)

Vacsora után pedig felmentünk a dombra naplementét nézni:

Itt jól megbeszéltük, hogy milyen fasza gyerekek vagyunk, hónapokig terveztük ezt az utat és most épp megvalósítjuk. Hogy mennyire jó, hogy még a felénél sem tartunk, de az elejére már alig emlékszünk. És hogy mit csináljunk jövőre és utána😊

A táborunk fentről

Mondanom sem kell, hogy itt sincs hálózat. Ilyenkor azt csinálom, hogy mobilon lejegyzetelem a napot, aztán ha lesz net akkor majd feltöltöm.

Ez itt pedig a mobil zuhanyzónk. A sátor sarkára van felakasztva a fekete zsák, van hozzá csatlakoztatva egy csővel egy kis zuhanyrózsa. Kövekből padlót is csináltam. Csak nehogy meglásson valaki itt meztelenül 😂

Este még égve hagytuk a tüzet, ha véletlenül jönne valami állat, akkor azt elriassza. A távolban pedig villámokat látunk, reméljük nem ér el ide a vihar.

Fú de állat ez a hely, nem hiszem el megint hol vagyunk. Ha tegnap a semmi közepén voltunk, akkor ez a semmi semmijének a közepe 😊