Namíbia - 18. nap: Aus

A mai napon nem sok minden történt, tranzit nap volt Luderitz felé, eljöttünk Aus-ig. Kb. 350 km-t vezettem szinte végig murvás úton, de azon a jó fajtán kevés "radiátor" szakasszal. Élvezem nagyon, egyben gyűlik a terepes és a jobb kormányos tapasztalat. Bandi szerint jól tolom.

Ma is a Desert Camp-ben keltünk fel, ha szerencsés az ember, akkor ez a látvány fogadja reggel:

Ez pedig a hely a levegőből, középen van a recepció, a bár és a medence, jobbra és balra a házak:

Itt már úton

Így néz ki amikor valaki nagyon siet

Aztán egyszer csak megláttunk a semmi közepén egy kis srácot aki egy üres vizes palackkal integetett. Megálltunk, adtunk neki vizet, meg adtunk neki 50 helyi pénzt is (kb. 1000 Ft). Ennyiért vinnék el Sesriem-be, ahol az anyja dolgozik, hozzá szeretne eljutni. Kifejezetten jól beszélt angolul, ez szinte mindenkire igaz az országban. Viszont angol ide vagy oda, sokszor nem érteni mit mondanak. Ez a fiú viszont nagyon szépen beszélt. De hogy hogy került oda, azt nem tudjuk, reméljük eljutott Sesriem-be.

De másik két ember is kapott ma vizet (egy gyerek és egy marhapásztor), kaptak mellé almát vagy banánt is. Hihetetlen, hogy ezek az emberek ott vannak a tűző napon a 40 fokban víz nélkül.

Valahol itt lett volna a szállás az eredeti terv szerint, elég jó a környék.

De mi mentünk tovább Aus felé. Kihagyjuk a menő kempinget és egy szállodában leszünk, cserébe nyerünk vele egy fél napot. Mondjuk amúgy is van egy plusz napunk, ezt majd valahol valahogy csak felhasználjuk 😊 Mondjuk most már tudjuk, hogy maradhattunk volna az Etaambura-ban plusz egy napot, az de jó lett volna, persze utólag mindig okos az ember...

Megálltunk a namíbiai hangzású Helmeringhausen-ben egy eredeti namíbiai currywurst-ra... 😊

Majd mentünk újabb 30 km-t nyíl egyenesen...

Találkoztunk ma egy motorossal is, ő a harmadik akit motorral látunk. Hogy őszinte legyek örülök, hogy autóval vagyunk. Iszonyat jó ez az ország, ezer arca van, de finoman szólva nem motoros barátok az útjaik.

Ez vajon micsoda?

Időben érkeztünk Aus-ba, olyan 5 körül itt voltunk. De mivel itt nincs különösebb látnivaló, nagyjából pihenéssel telet a nap hátralévő része. Meg beszélgettünk a személyzettel. Azt mindig megkérdezik, hogy honnan jöttük és nem sokan tudják, hogy Magyarország hol van. Van pár kivétel, északon az iskolában a tanárnő azonnal mondta, hogy a fővárosa Budapest, de neki mondjuk tudni is kell. Volt még Walvis Bay-ben egy boltban egy eladó aki mondta, hogy nem tudja hol van de hallott róla az atlétikai VB miatt. De a legtöbben nem értik, hogy miért 'hungry'? 😊 Itt viszont az egyik focirajongó srác azonnal mondta, hogy Szoboszlai magyar és hajrá Liverpool (az én focis tudásom ezzel mondjuk véget is ért, de a kapcsolódási pont megvolt).

Namíbiai macska

Megvacsoráztunk a névre szóló asztalnál és mentünk is pihenni. Holnap irány Luderitz, becserkészünk pár érdekes helyet.